Budapest autóbuszvonal-hálózata

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Budapest autóbuszhálózata szócikkből átirányítva)


Budapest közösségi közlekedésében a legnagyobb szerep az autóbuszoknak jut. 2008-ban a BKV és alvállalkozói üzemeltetésében több mint 200 különböző vonalon közlekedtek járatok.

Egyes vonalak üzemeltetését a BKV alvállalkozásba adja.

Tartalomjegyzék

Járatok fajtái [szerkesztés]

Budapest autóbusz-hálózata helyi és helyközi viszonylatokból áll. Ezen belül megkülönböztethető alap-, betét-, expressz- és zónázó járat, illetve nappali és éjszakai járatok. A helyközi viszonylatokat főleg a Volánbusz Zrt. üzemelteti. Ezek számozása 300-tól 899-ig terjedhet.

Alapjáratok [szerkesztés]

Az alapjáratok az útvonalukat érintő legtöbb megállóban megállnak. Viszonylatjelzésük betűt nem tartalmaz (például: 7, 178).

Betétjáratok [szerkesztés]

A betétjáratok mindig egy alapjárathoz kapcsolódnak. Rövidített útvonalon közlekednek, a viszonylat forgalmasabb szakaszán segítik az utazást. A betétjáratokat A betűvel jelölik (például: 16A).

Expresszjáratok [szerkesztés]

Az expresszjáratok (korábban: gyorsjáratok) rendszerint csak az útvonalukba eső fontosabb, forgalmasabb megállókban állnak meg, ezzel rövidítve a menetidőt az utasok célhelyre való gyorsabb eljutása érdekében. Az új viszonylatszámozási rendszerben az E betűvel jelölik (például: 7E, 173E).

Zónázó járatok [szerkesztés]

A zónázó járatok célja egy adott (általában külső) városrészben lakó utasok lehető leggyorsabb eljuttatása a város belsőbb területén lévő közlekedési csomópontba. Jelölése E betű (például: 97E, 276E).

Éjszakai járatok [szerkesztés]

Története [szerkesztés]

A tömegközlekedés hálózata 1957-ben (a buszok kékkel jelölve)

Budapest első kísérleti autóbuszvonala 1915. március 1-jén reggel 7 órakor indult egy emeletes, akkumulátoros, és egy egyszintes, benzinmotoros autóbusszal, melyek 15 percenként közlekedtek egy 2,8 km-es szakaszon, majd népszerűségének köszönhetően 1915. október 13-án a vonalat meghosszabbították, így már 3,8 km-en közlekedtek a kocsik 7:30-tól 21:30-ig. Gumi- és üzemanyaghiány miatt 1917. április 10-én megszüntették, majd 4 év múlva - 1921. szeptember 24-én - újraindították a járatot, ezúttal négy autóbusszal és 1-es jelöléssel.

1924. október 24-én indult meg az autóbusz-forgalom a budai oldalon. Budapest második autóbuszvonalán már csak benzinmotoros buszok közlekedtek, 3-as jelzéssel.

1929 októberében a SZAÜ (Székesfővárosi Autóbusz Üzem) már 29 autóbusszal rendelkezett, egy hónappal később pedig utolsó omnibuszvonala is megszűnt.

1930. november 15-én megnyílt az első állandó autóbusz-telephely: a Szent Domonkos (később Récsei) garázs.

1937-ben az összes autóbusz oldalát kékre, tetejüket először fehérre, majd szürkére festették.

A háborúban a járműpark fele tönkrement, vagy évekig javították.

1960. november 5-én forgalomba állt az első csuklós autóbusz az 1-es vonalon, majd 1961-ben megindult a sorozatgyártás: még ebben az évben gyártottak 50 darabot.

1964-ben forgalomba álltak az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár új típusú járművei, a 75+1 férőhelyes Ikarus 556, és a 120+1 férőhelyes Ikarus 180-as. A FAÜ (Fővárosi Autóbuszüzem) autóbuszparkja ebben az évben már 1200 autóbuszból állt, melyek összesen 469 millió utast szállítottak.

1968. január 1-jén a FVV, FAÜ, BHÉV, és a hajózás egyesítésével létrejött a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV).

Az 1970-es évek elején aztán megjelentek Budapest útjain az Ikarus 260-as és Ikarus 280-as típusok, melyek már automata váltóval lettek szerelve.

Járművek [szerkesztés]

Autóbusz járműállomány 2012-ben [szerkesztés]

  • Ikarus 405: 43 darab
  • Ikarus 260: 401 darab
  • Ikarus 263: 5 darab
  • Ikarus 412: 114 darab
  • Ikarus 415: 164 darab
  • Ikarus 280: 286 darab
  • Ikarus 435: 171 darab
  • Ikarus Agora: 1 darab
  • Mercedes Citaro: 30+1 darab(honosítás alatt)
  • Volvo 7700A: 150 darab
  • Volvo 7700(szóló):38 darab(honosítás alatt)
  • VanHool AG 318: 32 darab
  • VanHool A300: 13 darab

Alvállalkozó üzemeltetésében:

  • Volvo Alfa Localo: 81 darab
  • MAN SL223: 35 darab
  • Volvo-Aabenraa 8500: 21 darab
  • Mercedes Citaro: 4 darab

A BKV autóbuszgarázsai [szerkesztés]

A BKV által üzemeltetett autóbuszjáratokat öt garázs állítja ki: a Cinkotai, a Dél-pesti, a Kőbányai, az Óbudai és a Kelenföldi garázs. Az öt garázs – 2007. augusztus 1-jétől – egy Főmérnökség alá tartozik.

Kelenföldi garázs [szerkesztés]

A Kelenföldi autóbuszgarázs műemlék épülete

(korábban Fürst Sándor garázs)

Dél-pesti garázs [szerkesztés]

A BKV egyetlen Agoráját a Dél-pesti garázs üzemelteti

(korábban Kilián garázs)

Óbudai garázs [szerkesztés]

  • Cím: Budapest III. kerület, Pomázi út 15.
  • Átadás éve: 1970
  • A garázs hivatalos neve: Autóbusz és Trolibusz Főmérnökség, Óbudai Forgalmi Szolgálat
  • A garázs által üzemeltetett szóló buszok: Ikarus 260, 405, 415
  • A garázs által üzemeltetett csuklós buszok: Ikarus 280, Volvo 7700A

Cinkotai garázs [szerkesztés]

A Cinkotai autóbuszgarázs főbejárata
  • Cím: Budapest XVI. kerület., Bökényföldi út 122.
  • Átadás: 1975. december 15.
  • A garázs hivatalos neve: Autóbusz és Trolibusz Főmérnökség, Cinkotai Forgalmi Szolgálat
  • A garázs által üzemeltetett szóló buszok: Ikarus 260, 412
  • A garázs által üzemeltetett csuklós buszok: Ikarus 280, 435, Volvo 7700A

Kőbányai garázs [szerkesztés]

(korábban Pongrác garázs)

  • Cím: Budapest X. kerület, Zách utca 8.
  • Átadás éve: 1962
  • A garázs hivatalos neve: Autóbusz és Trolibusz Főmérnökség, Kőbányai Forgalmi Szolgálat
  • A garázs által üzemeltetett szóló busz: Ikarus 260
  • A garázs által üzemeltetett csuklós busz: Ikarus 280

Megszűnt garázsok [szerkesztés]

  • Récsei garázs:
    • (korábban Szent Domonkos garázs)
    • Cím: Budapest XIV. kerület, Isvánmezei út 6.
    • Átadás: 1930. november 15.
    • Megszűnt: 2000. július 1.
    • Jelentősége: Budapest első – erre a célra épített – autóbuszgarázsa
    • Helyén lakópark épült, és szerelőcsarnokából (ipari műemlék lévén) bevásárlóközpont lett

Autóbusz-hálózat Budapesten és környékén [szerkesztés]

A BKV hálózata 2008. augusztus 21-én és szeptember 6-án – két ütemben – jelentősen megváltozott.[1]

A Volánbusz Budapestet is érintő, ill. oda érkező és onnan induló helyközi járatain folyamatosan tér át a számozásos járatjelölésre. Legelőször Budapest déli és nyugati agglomerációját kiszolgáló helyközi járatait, majd 2009. június 16-tól kezdődően[2] a DunakesziVác és FótMogyoródGödöllő és még némely Nógrád megyébe is közlekedő helyközi járat számozása történt meg a korábbi viszonylat-jelöléses rendszer helyett.

Tartós villamos- és trolipótlások [szerkesztés]

Bizonyos okokból a BKV tartós villamos-, illetve trolipótlásokra kényszerül. Villamospótlások a Duna áradása miatt nyáron a 2-es villamos vonalán szoktak előfordulni, illetve a metróépítés idején több villamos pótlásra kényszerült. Jelenleg (2011. július) nincs tartós pótlás.

A tervezett autóbusz-hálózat [szerkesztés]

A BKV a hálózatátalakítás után további fejlesztéseket ígér.

Jegyzetek [szerkesztés]

Külső hivatkozások [szerkesztés]