Budapest autóbuszvonal-hálózata

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Budapest autóbusz-hálózata szócikkből átirányítva)
Budapest autóbuszvonal-hálózata
BKV busz symbol.svg
Adatok
Vonalak száma 277
Üzemeltető
Üzemeltető BKV Zrt., VT-Arriva Kft., VOLÁNBUSZ Zrt., Kontakt-Busz Kft.
A Budapest autóbuszvonal-hálózata weboldala


Budapest közösségi közlekedésében a legnagyobb szerep az autóbuszoknak jut, több mint 200 különböző vonalon közlekednek. A járatokat a Budapesti Közlekedési Központ megrendelésére a Budapesti Közlekedési Zrt., a VT-Arriva Kft. , a VOLÁNBUSZ Zrt. és a Kontakt-Busz Kft. közlekedteti.

Járatok fajtái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Budapest autóbusz-hálózata helyi és helyközi viszonylatokból áll. Ezen belül megkülönböztethető alap-, betét-, expressz- és zónázó járat, illetve nappali és éjszakai járatok. A helyközi viszonylatokat főleg a Volánbusz Zrt. üzemelteti. Ezek számozása 300-tól 899-ig terjedhet.

Alapjáratok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alapjáratok az útvonalukat érintő legtöbb megállóban megállnak. Viszonylatjelzésük betűt nem tartalmaz (például: 7, 178).

Betétjáratok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A betétjáratok mindig egy alapjárathoz kapcsolódnak. A betétjáratokat A betűvel jelölik (például: 16A, 30A), ha rövidített útvonalon közlekednek, a viszonylat forgalmasabb szakaszán segítik az utazást. Azokat a járatokat, melyeknek útvonala kis mértékben eltér az alapjárattól, B betűvel jelzik. (például: 140B, 194B) A Halottak napja környékén közlekedő temetői kiegészítő járatokat is B betűvel jelzik. (például: 36B, 158B)

Expresszjáratok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az expresszjáratok (korábban: gyorsjáratok) rendszerint csak az útvonalukba eső fontosabb, forgalmasabb megállókban állnak meg, ezzel rövidítve a menetidőt az utasok célhelyre való gyorsabb eljutása érdekében. Jelölése E betű (például: 7E, 23E).

Zónázó járatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A zónázó járatok célja egy adott (általában külső) városrészben lakó utasok lehető leggyorsabb eljuttatása a város belsőbb területén lévő közlekedési csomópontba. Ennek érdekében az általuk feltárt külső területen a megállók többségében vagy mindegyikében megállnak, míg a belsőbb, más járatokkal közös szakaszon az expresszjáratokhoz hasonlóan csak a főbb megállókban. Jelölésük szintén E betű (például: 97E, 276E).

Éjszakai járatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az éjszakai járatok a nappali alapjáratokhoz képest hosszabb útvonalon közlekedik. Jelölése 900-as előjelzéssel történik (például: 914, 950). 2005. szeptember 1-jéig a járatokat É betűvel látták el (például: 14É, 50É).

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tömegközlekedés hálózata 1957-ben (a buszok kékkel jelölve)

Budapest első kísérleti autóbuszvonala 1915. március 1-jén reggel 7 órakor indult egy emeletes, akkumulátoros, és egy egyszintes, benzinmotoros autóbusszal, melyek 15 percenként közlekedtek egy 2,8 km-es szakaszon, majd népszerűségének köszönhetően 1915. október 13-án a vonalat meghosszabbították, így már 3,8 km-en közlekedtek a kocsik 7:30-tól 21:30-ig. Gumi- és üzemanyaghiány miatt 1917. április 10-én megszüntették, majd 4 év múlva - 1921. szeptember 24-én - újraindították a járatot, ezúttal négy autóbusszal és 1-es jelöléssel.

1924. október 24-én indult meg az autóbusz-forgalom a budai oldalon. Budapest második autóbuszvonalán már csak benzinmotoros buszok közlekedtek, 3-as jelzéssel.

1929 októberében a SZAÜ (Székesfővárosi Autóbusz Üzem) már 29 autóbusszal rendelkezett, egy hónappal később pedig utolsó omnibuszvonala is megszűnt.

1930. november 15-én megnyílt az első állandó autóbusz-telephely: a Szent Domonkos (később Récsei) garázs.

1937-ben az összes autóbusz oldalát kékre, tetejüket először fehérre, majd szürkére festették.

A háborúban a járműpark fele tönkrement, vagy évekig javították.

1960. november 5-én forgalomba állt az első csuklós autóbusz az 1-es vonalon, majd 1961-ben megindult a sorozatgyártás: még ebben az évben gyártottak 50 darabot.

1964-ben forgalomba álltak az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár új típusú járművei, a 75+1 férőhelyes Ikarus 556, és a 120+1 férőhelyes Ikarus 180-as. A FAÜ (Fővárosi Autóbuszüzem) autóbuszparkja ebben az évben már 1200 autóbuszból állt, melyek összesen 469 millió utast szállítottak.

1968. január 1-jén a FVV, FAÜ, BHÉV, és a hajózás egyesítésével létrejött a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV).

Az 1970-es évek elején aztán megjelentek Budapest útjain az Ikarus 260-as és Ikarus 280-as típusok, melyek már automata váltóval lettek szerelve.

Járművek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A BKV Zrt. üzemeltetésében[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ikarus 260: 242 darab
  • Ikarus 263: 4 darab
  • Ikarus 280: 238 darab
  • Ikarus 405: 28 darab
  • Ikarus 412: 54 darab
  • Ikarus 415: 75 darab
  • Ikarus 435: 153 darab
  • Ikarus Agora: 1 darab
  • Mercedes Citaro: 40 darab
  • Van Hool AG300: 57 darab (25 darab honosítás alatt)
  • Van Hool A300: 13 darab
  • Van Hool A330: 1 darab
  • Van Hool A330 CNG: 49 darab (12 darab honosítás alatt.)
  • Volvo 7000A: 25 darab
  • Volvo 7700A: 150 darab
  • Volvo 7700: 38 darab
  • Ikarus V127: 5 darab (+13 darab előkészületben.)
  • Ikarus V187: 1 darab (bérelt)
  • Molitus S91: 1 darab (bérelt)
  • Solaris Urbino 10: 3 darab (bérelt)

A VT-Arriva Kft. üzemeltetésében[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • MAN SL223: 35 darab
  • Mercedes-Benz Citaro O530: 6 darab (2 honosítás alatt.)
  • Mercedes-Benz Citaro C2: 80 darab
  • Mercedes-Benz Citaro C2G: 81 darab
  • Volvo Alfa Localo: 52 darab
  • Volvo-Aabenraa 8500: 22 darab
  • 2015 májusától:
  • MAN Lion’s City A21: 82 darab
  • Mercedes-Benz Conecto G: 132 darab

A Volánbusz Zrt. üzemeltetésében[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • MAN A21 Lion’s City: 106 db
  • Volvo 7900A: 61 db

A Kontakt-Busz Kft. üzemeltetésében[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • MAN A76: 1 darab

A T&J Busz Projekt Kft. üzemeltetésében (2015-től)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Rába-Volvo 7900A Hybrid: 28 darab

A BKV Zrt. autóbuszgarázsai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A BKV Zrt. által üzemeltetett autóbuszjáratokat öt garázs állítja ki: a Cinkotai, a Dél-pesti, a Kőbányai, az Óbudai és a Kelenföldi garázs. Az öt garázs – 2007. augusztus 1-jétől – egy Főmérnökség alá tartozik.

Kelenföldi garázs[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kelenföldi autóbuszgarázs műemlék épülete

(korábban Fürst Sándor garázs)

Dél-pesti garázs[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A BKV egyetlen Agoráját a Dél-pesti garázs üzemelteti

(korábban Kilián garázs)

Óbudai garázs[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Cím: Budapest III. kerület, Pomázi út 15.
  • Átadás éve: 1970
  • A garázs hivatalos neve: Autóbusz és Trolibusz Főmérnökség, Óbudai Forgalmi Szolgálat
  • A garázs által üzemeltetett szóló buszok: Ikarus 260, 405, 415
  • A garázs által üzemeltetett csuklós buszok: Ikarus 280, Volvo 7700A

Cinkotai garázs[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Cinkotai autóbuszgarázs főbejárata
  • Cím: Budapest XVI. kerület., Bökényföldi út 122.
  • Átadás: 1975. december 15.
  • A garázs hivatalos neve: Autóbusz és Trolibusz Főmérnökség, Cinkotai Forgalmi Szolgálat
  • A garázs által üzemeltetett szóló buszok: Ikarus 260, 412
  • A garázs által üzemeltetett csuklós buszok: Ikarus 280, 435, Volvo 7700A

Kőbányai garázs[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(korábban Pongrác garázs)

  • Cím: Budapest X. kerület, Zách utca 8.
  • Átadás éve: 1962
  • A garázs hivatalos neve: Autóbusz és Trolibusz Főmérnökség, Kőbányai Forgalmi Szolgálat
  • A garázs által üzemeltetett szóló busz: Ikarus 260
  • A garázs által üzemeltetett csuklós busz: Ikarus 280

Megszűnt garázsok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Récsei garázs:
    • (korábban Szent Domonkos garázs)
    • Cím: Budapest XIV. kerület, Istvánmezei út 6.
    • Átadás: 1930. november 15.
    • Megszűnt: 2000. július 1.
    • Jelentősége: Budapest első – erre a célra épített – autóbuszgarázsa
    • Helyén lakópark épült, és szerelőcsarnokából (ipari műemlék lévén) bevásárlóközpont lett

Autóbusz-hálózat Budapesten és környékén[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A BKV hálózata 2008. augusztus 21-én és szeptember 6-án – két ütemben – jelentősen megváltozott.

A Volánbusz Budapestet is érintő, ill. oda érkező és onnan induló helyközi járatain folyamatosan tér át a számozásos járatjelölésre. Legelőször Budapest déli és nyugati agglomerációját kiszolgáló helyközi járatait, majd 2009. június 16-tól kezdődően[1] a DunakesziVác és FótMogyoródGödöllő és még némely Nógrád megyébe is közlekedő helyközi járat számozása történt meg a korábbi viszonylat-jelöléses rendszer helyett.

Tartós villamos- és trolipótlások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bizonyos okokból a BKV tartós villamos-, illetve trolipótlásokra kényszerül. Villamospótlások a Duna áradása miatt nyáron a 2-es villamos vonalán szoktak előfordulni, illetve a metróépítés idején több villamos pótlásra kényszerült. Jelenleg (2014. november) az 1-es, a 3-as, az 51-es, az 52-es, a 62-es és a 69-es villamos vonalán van tartós pótlás.

A tervezett autóbuszvonalak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A BKK a hálózatátalakítás után további fejlesztéseket ígér.[2]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]