Budapest–Sátoraljaújhely-vasútvonal
A Budapest–Sátoraljaújhely-vasútvonal a MÁV 80-as számú, részben 25 kV 50 Hz-cel villamosított és részben kétvágányú fővonala. A nemzetközi törzshálózat tagja. Villamosítása Mezőzombortól Sátoraljaújhelyig tervezett.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
A Magyar Északi Vasút 1867-ben építtette meg a Pesttel közvetlen összeköttetést biztosító hatvani vasútvonalat és a Hatvan-Salgótarján vasútvonalat. A Budapest-Hatvan vonalat Gödöllőn is átvezették: a cél a Salgótarján környéki érc- és szénbányák voltak. A király és a felségek kedvéért megépült a kőbányán a 100-as vonalból elágazó "Királyvágány" és Gödöllőn a királyi váróterem is. A következő években a Hatvan és Miskolc (1869-70-ben), valamint a Hatvan és Szolnok közötti vasútvonalak (1873-ban) is megépültek, így a vonal egyik jelentős állomása, Hatvan vasúti csomóponttá vált. Miskolcra már 1859-ben megérkezett a vasút Szerencs irányából, majd 1860-ban megépült a Kassa felé vezető vasútvonal is, így vasúti összeköttetésbe került Kassával. 1871-ben adták át a gömöri vonalat, ami közlekedési szempontból lényeges ugrás volt. 1871-ben a Magyar Északkeleti Vasút megnyitotta Szerencs–Sátoraljaújhely vonalát. A vasútépítés idején Sátoraljaújhelyen nagy izgalmakat keltett a pályaudvar elhelyezése, mert az építtető vasúttársaság és az állam az indóház helyét máshová javasolta, mint ahová az újhelyiek óhajtották. A vasútvonal folytatása Sátoraljaújhelytől Ungvárig 1872-ben készült el.
A jelenlegi 80-as számú vonal kezdő- és végpontja közötti legfontosabb állomások, csomópontok a következők (zárójelben a csatlakozó vasútvonalak menetrendi száma): Gödöllő, Aszód (77, 78), Hatvan (81, 82), Vámosgyörk (85), Kál-Kápolna (102, 84), Füzesabony (87, 108), Mezőkövesd, Nyékládháza (88, 89), Miskolc (90, 92, 94), Szerencs (a régebbi 100c, jelenleg a 80-as vonal része, 98) és Sárospatak. A vonalat 1911 óta Gödöllőtől HÉV-vonal is összeköti a fővárossal.
A vonalat alapvetően három részre lehet felosztani: a 80a számú Budapest-Hatvan elővárosi vonalszakaszra, a Hatvan-Miskolc-Szerencs-Sátoraljaújhely törzsrészre, valamint a pár éve a menetrendekben is a 80-as vonal részeként feltüntetett, régebben 100c számmal szereplő Szerencs-Mezőzombor-Nyíregyháza vonalra. A vonal legnagyobb állomása Miskolc-Tiszai pályaudvar, melynek fogadóépülete 1901-ben épült Pfaff Ferenc tervei alapján, eklektikus stílusban. Nevét onnan kapta, hogy Miskolcot a Tiszavidéki Vasút pályája kötötte be az országos hálózatba. Az épület műemlék, utoljára 2003-ban újították fel, megtartva az eredeti kinézetet és hangulatot. A felújítás során többféle módon akadálymentesítették, például a vakok számára a padlón vezetőcsíkokat létesítettek. Az épület mellett a közösségi közlekedés megállóit és a peronokat aluljáró köti össze. A homlokzatán látható évszámok az állomás 1859-es létrejöttére, az épület 1901-es elkészültére, valamint a 2003-as utolsó felújításra utalnak. A Fogadóteremben érintőképernyős idegenforgalmi és utastájékoztató terminál található.
Biztosító berendezés [szerkesztés]
A vasútvonal állomásain többnyire DOMINO 55 típusú biztosító berendezések üzemelnek, amelyek kapcsolódnak a miskolci Központi Forgalom Ellenőrzési (KÖFE) központhoz. A nyíltvonalak önműködő biztosított térközjelzőkkel felszereltek, a jelfeladás kiépített. Mezőzombor állomás a Mezőzombor-Nyíregyháza KÖFI-hez (Központi Forgalom Irányítási központ) csatlakozik. Mezőzombortól az országhatárig állomásköz szerinti követési rend van érvényben, az állomások nem biztosítottak (kulcsazonosítós biztosító berendezés üzemel).
A pálya [szerkesztés]
A 80-as számú vasútvonal Budapesttől Mezőzomborig kétvágányú, villamosított. Az eredetileg két külön vonalnak épített Szerencs-Sátoraljaújhely és Szerencs-Nyíregyháza vonalszakaszok egymás mellett futnak Szerencstől Mezőzombor állomásig, ahol szétválnak: előbbi északkeleti irányba, utóbbi pedig keleti-délkeleti irányba fut tovább.
A vonal Budapest-Keleti pályaudvar és Hatvan közötti szakaszát 1956-ban, a Hatvan és Füzesabony közötti szakaszt 1961-ben, a Füzesabony és Miskolc-Tiszai Pályaudvar közötti részt 1962-ben, a Miskolc és Mezőzombor közötti vonalszakaszt pedig 1966-ban, a Szerencset Nyíregyházával összekötő vasútvonallal együtt villamosították. Azonban hiába lett kiépítve a felsővezeték Budapest és Miskolc között már az 1960-as évek elejére, még alapvetően gőzmozdonyos üzemet kellett folytatni, mivel nem állt rendelkezésre a MÁV-nál megfelelő számú villamosmozdony. Ezt orvosolták az 1963-tól nagy számban gyártott és beszerzett V43-as villanymozdony-sorozattal.
A Mezőzombor és Sátoraljaújhely / magyar-szlovák országhatár közötti rész villamosítása jelenleg tervezett.
Az engedélyezett legnagyobb sebesség: Hatvan és Mezőzombor között 120 km/óra, Mezőzombor és Sátoraljaújhely között 80 km/óra. Több szakaszon (pl. műtárgyak, állomások területe) állandó lassújel van érvényben.
2012 végére elkészült a Mezőzombor-Bodrogkeresztúr állomásköz átépítése 54 kg/fm, hézagnélküli kivitelben, részben a 100-as vonal átépítése során visszanyert anyagok felhasználásával. A sebesség emelése egyelőre azonban nem történt meg. Idén készítik el a Bodrogkeresztúr-Sátoraljaújhely közötti vasúti pálya 100 Km/h-ra történő átépítésének terveit, emiatt 2014-re húzódik a Bodrogkeresztúr-Olaszliszka-Tolcsva állomásköz átépítése. 2015-ben a 3-ik ütemben átépítésre kerül az Olaszliszka-Tolcsva-Sátoraljaújhely Országhatár vasútvonal, amelyben Sárospatak és Sátoraljaújhely között az árvízes pályaszakaszon 1 méterrel megemelik a vasúti töltést mintegy 4,6 km hosszban. [1]
Forgalom [szerkesztés]
A vonal villamosított szakaszán jellemzően a V43-as villanymozdony-sorozat a meghatározó vontatási eszköz a személyszállításban, Szerencstől Sátoraljaújhelyig - jelenleg a gyorsvonatok esetében már Miskolctól - pedig az M41-es dízelmozdonyok a meghatározóak. Iskolaidőszakban pénteken és hétvégeken InterCity-forgalomban megjelennek a Siemens-gyártmányú Desiro dízel motorvonatok is. Teherszállításban a villamosított részen a V43-asok mellett a V63-as "Gigant" becenevű villanymozdonyok is számottevőek, a nem villamosított szakaszon pedig az M62-es "Szergej" dízelmozdonyok is gyakran előfordulnak, melyeket Miskolc Vontatási Főnökség ad ki szolgálatra.
Galéria [szerkesztés]
-
A vonal kezdőpontja: a Budapest-Keleti pályaudvar
-
A Királyi Váró Gödöllőn
-
A miskolci Tiszai pályaudvar
-
Sátoraljaújhely
_2.jpg)
Források [szerkesztés]
|
||||||||||||||||
