Nyugati pályaudvar

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Budapest-Nyugati pályaudvar szócikkből átirányítva)
Budapest-Nyugati pályaudvar
Budapest nyugati trams.jpg
A Nyugati pályaudvar homlokzata
Hely Budapest,  Magyarország
Hasznosítása
Felhasználási terület vasútállomás
Tulajdonos MÁV
Szomszédos állomások
Egyéb jellemzők
Vágányok száma 17
Vasútvonalak
Elhelyezkedése
Budapest-Nyugati pályaudvar  (Budapest)
Budapest-Nyugati pályaudvar
Budapest-Nyugati pályaudvar
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 37″, k. h. 19° 03′ 24″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 37″, k. h. 19° 03′ 24″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest-Nyugati pályaudvar témájú médiaállományokat.

A Nyugati pályaudvar Budapest egyik legrégebbi vasúti fejpályaudvara a mai Nagykörút (Teréz körút) mellett. Nevét nem a földrajzi fekvéséről, hanem a vasúttársaságról kapta.[1]

Funkciója[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A csarnok belülről

A fejpályaudvarról indulnak elővárosi vonatok a Dunakanyar, valamint Vác felé a szobi (70-es) és Veresegyház felé a 71-es vasútvonalon. Esztergomba a 2-es vonalon lehet eljutni. Cegléd, Szolnok és Szeged irányába a 100a (Budapest–Cegléd–Szolnok-vasútvonal) vonalon. Lajosmizse felé a 142-es vasútvonalon közlekednek vonatok. A főbb távolsági járatok Keleti pályaudvarra történt átcsoportosítása után a Déli pályaudvarhoz hasonlóan itt is a hivatásforgalom dominál.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Indulásra váró InterCity vonat

A mai épület közelében eredetileg álló első pályaudvart Pesti indóháznak nevezték. 1846-tól innen indult a Pest és Vác közötti vasút, Magyarország első vasútvonala. A Magyar Középponti Vasút az akkori város szélén vásárolta meg ehhez a telket. Az idők során az indóház a növekvő vasúthálózat évről évre élénkülő áru- és személyforgalmát egyre kevésbé volt képes kiszolgálni.

Időközben elkészültek a Nagykörút rendezési tervei, melynek útjában állt a pályaudvar. A tulajdonos Osztrák Államvasút Társaság (későbbi neve Osztrák-Magyar Államvasút Társaság) elhatározta az indóház lebontását és egy új felépítését. A pesti indóházi csarnok köré felhúzták a mai pályaudvar vonatfogadó csarnokát, majd elbontották a régi csarnokot. Mindezt Klösz György fényképfelvételei is megörökítették. Az új csarnok kissé északabbra került a régitől, melyet keresztülvágott a Nagykörút. A régi csarnok déli végéhez hozzáépített irodaépület még sokáig, az 1970-es évekig megmaradt, átkerülve a körút túloldalára, szemben az új csarnokkal.

Az új pályaudvar terveit az osztrák August de Serres építész és a később az Eiffel-toronyról világhírűvé vált párizsi Gustave Eiffel cége készítette. Az új pályaudvar 1877. október 28-án[2] nyílt meg. A pályaudvar vasszerkezete a maga korában technikai bravúrnak számított.

A pályaudvar 1891-ben kapta a Nyugati nevet - összefüggésben az Osztrák-Magyar Államvaspálya Társaság államosításával. Hasonlóképpen ettől kezdve nevezzük a Keleti pályaudvart Keletinek. A Kandó mozdonyok próbái a Nyugati pu. és Dunakeszi-Alag viszonylatban végezték. Ezt a szakaszt és a pályaudvar vágányait 1923-ban villamosították.

1977-1979 között zajlott utoljára jelentősebb rekonstrukció a pályaudvaron. 1981-ben érte el a 3-as metróvonal a Nyugati teret, (akkoriban Marx tér) ami alá aluljáró rendszert építettek és felüljárót emeltek a Bajcsy-Zsilinszky út és a Váci út között. Emiatt lebontották a pályaudvar melletti épületet, az egykor kétes hírű szállodát, amelyet a népnyelv a pályaudvarról „Westend”-nek nevezett. Az elnevezés azóta a Váci úti áruforgalmi raktárak helyén épült WestEnd City Center bevásárlóközpont neveként él tovább. A pályaudvar felújítása teljesen csak 1988-ra fejeződött be. A metró építésével egy időben került perontető a 1-6 és 11-12-es számú vágányok peronjai fölé. Az 11 és a 12-es vágányok közötti kivételével a többit 1999-ben a WestEnd építése miatt lebontották. Az új parkolóház és tetőkert pedig befedte a korábbi tetők vágányait. 1998-ban újult meg a Nagykörút felüli homlokzat.

2006 körül tervek születtek a leromlott állapotú vasúti terület beépítéséről és esetleges funkcióváltásáról. Hivatali, kormányzati központot kívánnak a pályaudvarra – vagy annak helyére – építeni. Egyes tervek szerint kiköltözne a vasúti forgalom Rákosrendező állomásra. Mások szerint csak a csarnokból bontanák el a vágányokat. A tervből végül ismét semmi sem lett. Körülbelül 2005-ben bontották le a Lehel tér felőli raktárakat, azok helyén fizető parkoló létesült. 2006-ban – az akkor még tervezett Kormányzati Negyed építése miatt – bontották le Podmaniczky utcai oldalon a dízelszínt továbbá a 17. vágány melletti vágányokat és épületeket. Az Állatkert közelsége miatt a pesti szleng tréfásan hamar el is nevezte a tervezett projektet „államkertnek”.
A csarnok épülete napjainkra rossz állapotba került. Omladozik és beázik. Újabb felújításra vár.

Megközelítés budapesti tömegközlekedéssel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Műszaki jellemzők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Vágányok száma: 17 vágány a személyszállító vonatok fogadására-indítására, (9 a Váci út felől + 4 a középcsarnokban + 4 a Podmaniczky utca felől), 2 csoport tárolóvágány, motorkocsi-karbantartó csarnok, személykocsi-karbantartó csarnok.
  • Csarnok hossza: 146 m
  • Középcsarnok szélessége: 42 m
  • Középcsarnok legnagyobb magassága: 25 m
  • Biztosító-berendezés: Siemens-Halske vonóvezetékes berendezés és Domino-55 (az 1-7. vágányokon), fényjelzőkkel.

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források és jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Égtájak és pályaudvarok elérve: 2008-04-24
  2. Tarján Tamás: 1877. október 28. A Nyugati pályaudvar megnyitása. - RubicOnline. Kalendárium, 2011. okt. 28.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyugati pályaudvar témájú médiaállományokat.