Budapest–Cegléd–Szolnok-vasútvonal
| Budapest-Cegléd-Szolnok- vasútvonal |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Vonat Cegléd állomáson
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Vonalszám: | 100a | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hossz: | 100 km | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Nyomtávolság: | 1435 mm | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Feszültség: | 25 kV 50 Hz ~ | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Maximális sebesség: | 120 km/h | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Budapest–Cegléd–Szolnok-vasútvonal a MÁV 100a számú vonala. Kétvágányú, villamosított vasútvonal, a nemzetközi törzshálózat tagja. Folytatása a 100-as Budapest–Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza vonalszakasz.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
A vasútvonal 1847-ben épült meg hazánk harmadik gőzvontatású vasútvonalaként. A Magyar Középponti Vasúttársaság építette gróf Zichy Ferenc vezetésével 800 000 forint ráfordításával. 1847. szeptember 1-jén indult meg rajta a forgalom. A vasút nem váltotta be a várt reményeket, és megindulásakor veszteséges lett, a társaság nem tudott osztalékot fizetni, és állami támogatásra szorult. Még 1847-ben kiderült, hogy költségvetésükben nem különítettek el pénzt váratlan kiadásokra.
1848-49 telén a kormány Debrecenbe költözött, melynek során Szolnokig a vasutat is igénybe vették.[1]
1975-ben épült a Szolnoki pályaudvar új épülete.
A pálya [szerkesztés]
A második vágányt Ceglédig még az Osztrák (–Magyar) Államvasút-Társaság fektette le 1868-1869-ben. A Cegléd-Szolnok szakaszon már a MÁV építette meg 1909-ben. [2] Ceglédig 1968-ban, Szajolig 1969-ben villamosították pályafelújítással együtt. A vonalon az engedélyezett maximális sebesség 120 km/óra, de több helyen alkalmas a pálya a 140–160 km/óra sebességű közlekedésre. Budapesten 80–90 km/óra, Cegléden és Szolnokon 40 km/óra az engedélyezett maximális sebesség.
2005 és 2009 között jelentős mértékű pályafelújítások és állomásátépítések zajlottak a vonalon a 140–160 km/órás engedélyezett maximális sebesség elérése és használhatósága érdekében, többnyire EU forrásokból. 2005-ben elkezdődött és 2009. augusztus 19-én lezárult a teljes vonal átépítése. A Liszt Ferenc nemzetközi repülőtérre vezető gyorsvasút előfutáraként és a fővároson belüli helyi vasúti közlekedés fejlesztéseként 2007-ben új megállóhely épült a repülőtér 1-es terminálja mellett Pestszentlőrinc és Vecsés állomások között Ferihegy néven.
A vonalon fekvő állomásokat és megállóhelyeket felújították, a peronokat megemelték, így az utasok kényelmesebben szállhatnak fel a vonalon közlekedő vonatokra. Az állomásokon akadálymentes aluljárók épültek, melynek következtében megszüntetésre kerültek a balesetveszélyes szintbeli gyalogos-átjárók.
A pályarekonstrukciók során a MÁV UIC 60-as síneket alkalmazott rugalmas és korszerű Pandrol Fastclip leerősítéssel. Ennek eredményeképp 225 kN tengelyterhelésűvé vált pálya, és alkalmassá vált Vecsés – Albertirsa szakaszon 120 km/h, Albertirsa – Cegléd szakaszon 140 km/h, Cegléd – Szolnok szakaszon 160 km/h sebességű közlekedésre. A fővárosi szakaszon Kőbánya-Kispest állomásig csak MÁV szabványos 48-as sínek vannak, részben faaljakon, hevederes leerősítéssel. Ezen a szakaszon a maximális megengedett sebesség 80km/óra, de vannak 60-40 km/h lassújelek is kitűzve.
| Kezdőpont | Végpont | Hossz [km] | Sebesség [km/h] |
|---|---|---|---|
| Nyugati pályaudvar | Kőbánya-Kispest | 10,8 | 80 |
| Kőbánya-Kispest | Albertirsa | 44,5 | 120 |
| Albertirsa | Cegléd | 17,4 | 140 |
| Cegléd | Szolnok | 28,6 | 160 |
Az ETCS L2 vonatbefolyásoló berendezés telepítésének befejezéséig 120 km/h marad a megengedett legnagyobb sebesség, mely várhatóan 2012-2015 között valósul meg.[3]
Forgalom [szerkesztés]
Magyarország egyik legforgalmasabb elővárosi vonala. Jelentős a hivatásforgalom. Személyvonatként felújított MÁV V43-as villanymozdonyok húznak a Bombardier Transportation által a 2000-es években korszerűsített Bhv sorozatú személykocsikat, melyek többnyire a Budapest-Nyugati pályaudvarról Monor, Cegléd, Szolnok irányába közlekednek. A 120a vasútvonalhoz hasonlóan a 2006-ban bevezetett ütemes menetrend szerint a helyi személyvonatok az elővárosi vonal zónahatáráig, Monor állomásig közlekednek, és csak minden második vonat megy tovább Ceglédig vagy Szolnokig. Ezek az ún. "zónázóvonatok" a Nyugati pályaudvar és Monor között csak Zuglóban, Kőbánya alsón, Kőbánya-Kispesten és Ferihegyen állnak meg, Monor után viszont mindenhol. Felváltva óránként, félóránként indulnak. Kétóránként közlekedik erre záhonyi sebesvonat is, illetve naponta egyszer Szentesre is megy közvetlen Sebesvonat általában 2 db. Desiro motorvonattal kiállított szerelvénnyel. Erre haladnak el továbbá óránként mindkét irányban a Debrecen–Nyíregyháza irányába közlekedő InterCity-vonatok, a Nyíregyházától minden második órában Budapest-Keleti pályaudvar felé tovább közlekedő "kör-InterCity"-vonatok, valamint a Kecskemét–Szeged felé tartó egyesített ("öszvér") InterCity-gyorsvonat-szerelvények is.
Járművek [szerkesztés]
A vonalon közlekedő járművek túlnyomó része személyszállító vonat, amelyeket általában MÁV V43-as villamosmozdonyok húznak.
Tehervonatok élén MÁV V63-as és MÁV M62-es mozdonyok közlekednek, RoLa szerelvények élén néha MÁV 1047, ÖBB 1116 „Taurus” mozdonyok is láthatók.
Monoron mostanában a hétvégi helyi személyvonatok Stadler FLIRT motorvonatokból vannak kiállítva (2009-2011), illetve egyre többször lehet látni BVmotokat és Bpmot "Usgyi"-kat is.
Balesetek [szerkesztés]
- 2005-ben Monorierdő vasútállomásnál, május 19-én reggel egy kamion bennragadt a felújított vasúti átjáróban. A Cegléd felöl érkező tehervonat 70 km/h-s sebességgel ütközött a kamionnal, amit 100 méteren keresztül tolt maga előtt. A kamion roncsa elsodorta a fénysorompót és a pénztárépület sínek felé eső falát. Az 1934-ben létesített műemlék állomásépületet később elbontották.
- 2008. október 6-án, a monorierdői vasúti balesetben egy személyvonat hátulról beleszaladt a Hajdú InterCity vonatba. A tragédiában négyen életüket vesztették.
Érdekességek [szerkesztés]
A vasútvonal bejárható virtuálisan a Microsoft Train Simulator játékkal is, ha letöltjük az Alföld nevű magyar kiegészítőt hozzá.[4]
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- ↑ Buskó András: A magyar vasút története 1846-1850
- ↑ Csárádi János (szerk.) Vasúti lexikon A-tól Z-ig 2.kötet Budapest, Műszaki Könyvkiadó, 1994. 240.oldal
- ↑ http://www.mav.hu/mav/fejlesztes.php?mid=14da45e4c73241
- ↑ Halász Péter: RegionalBahn: Átalakult az Alföld. regionalbahn.blogspot.de, 2012 [last update]. (Hozzáférés: 2012. május 8.)
|
||||||||||||||||
