Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Budapest–Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza-vasútvonal szócikkből átirányítva)
Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony
-vasútvonal (100)
Nyíregyháza vasútálomása
Nyíregyháza vasútálomása
 Vonalszám: 100
 Hossz: 226 km
 Nyomtávolság: 1435 mm
 Feszültség: 25 kV 50 Hz ~
 Maximális sebesség: 120 (160) km/h
BSicon STR.svg 100a
BSicon BHF.svg 100 Szolnok
BSicon SBRÜCKE.svg 32-es főút
BSicon WBRÜCKE.svg Zagyva folyó
BSicon eHST.svg Szolnok-Alcsi mh.
BSicon WBRÜCKE.svg szolnoki Tisza-híd
BSicon SBRÜCKE.svg 4-es főút
BSicon BHF.svg 110 Szajol
BSicon ABZgr+r.svg 120 és 130
BSicon eHST.svg 116 Pusztaszuri
BSicon BHF.svg 119 Törökszentmiklós
BSicon SBRÜCKE.svg 46-os főút
BSicon eHST.svg 124 Barta mh.
BSicon eHST.svg 128 Pusztaszakállas mh.
BSicon BHF.svg 131 Fegyvernek-Örményes
BSicon WBRÜCKE.svg Nagykunsági-öntöző főcsatorna
BSicon eHST.svg 138 Turgony mh.
BSicon SBRÜCKE.svg régi 4-es főút
BSicon ABZrg.svg 102
BSicon BHF.svg 146 Kisújszállás
BSicon eABZrf.svg egykori Kisújszállás–Dévaványa-vasútvonal
BSicon SBRÜCKE.svg 4-es főút
BSicon eHST.svg 154 Karcagi puszta mh.
BSicon ABZrg.svg 103
BSicon BHF.svg 162 Karcag
BSicon eHST.svg 169 Apavára mh.
BSicon WBRÜCKE.svg Hortobágy-Berettyó
BSicon STR+GRZq.svg Jász-Nagykun-Szolnok megye és
BSicon STR.svg Hajdú-Bihar megye határa
BSicon SBRÜCKE.svg 4-es főút
BSicon ABZlg.svg 128
BSicon BHF.svg 177 Püspökladány
BSicon ABZrf.svg 101
BSicon eHST.svg 182 Kelenc
BSicon eABZrg.svg egykori Kaba–Nádudvar-vasútvonal
BSicon BHF.svg 188 Kaba
BSicon eHST.svg 194 Benedekvölgy
BSicon WBRÜCKE.svg Keleti-főcsatorna
BSicon SBRÜCKE.svg 4-es főút
BSicon BHF.svg 201 Hajdúszoboszló
BSicon eHST.svg 204 Vérvölgy
BSicon SBRÜCKE.svg 4-es főút
BSicon BHF.svg 209 Ebes
BSicon eHST.svg 214 Ondód
BSicon ABZg+lr.svg 106 / 108 és 109
BSicon BHF.svg 221 Debrecen
BSicon SBRÜCKE.svg 47-es főút
BSicon ABZrf.svg 105
BSicon SBRÜCKE.svg 48-as főút
BSicon HST.svg 224 Debrecen-Csapókert mh.
BSicon BUE.svg 471-es főút
BSicon BHF.svg 229 Apafa
BSicon ABZrf.svg 110
BSicon eHST.svg 231 Pallagpusztai major
BSicon HST.svg 235 Bocskaikert mh.
BSicon BHF.svg 240 Hajdúhadház
BSicon HST.svg 243 Téglás mh.
BSicon STR+GRZq.svg Hajdú-Bihar megye és
BSicon STR.svg Szabolcs-Szatmár-Bereg megye határa
BSicon eHST.svg 248 Kismicske
BSicon BHF.svg 255 Újfehértó
BSicon AKRZu.svg M3-as autópálya
BSicon ÜST.svg 263 Császárszállás forgalmi kitérő
BSicon ABZlg.svg 112 és 113
BSicon SBRÜCKE.svg 4-es főút
BSicon ABZlg.svg 116
BSicon BHF.svg 270 Nyíregyháza
BSicon ABZgl+l.svg 273 80
BSicon HST.svg 277 Sóstó mh.
BSicon BHF.svg 279 Sóstóhegy
BSicon BHF.svg 286 Kemecse
BSicon BHF.svg 290 Nyírbogdány
BSicon HST.svg 293 Kék mh.
BSicon BHF.svg 297 Demecser
BSicon HST.svg 300 Gégény mh.
BSicon BHF.svg 304 Pátroha
BSicon HST.svg 309 Ajak mh.
BSicon eABZlg.svg egykori Kisvárda–Baktalórántháza-vasútvonal
BSicon BHF.svg 313 Kisvárda
BSicon HST.svg 315 Kisvárda-Hármasút mh.
BSicon BHF.svg 320 Fényeslitke
BSicon BHF.svg 324 Komoró
BSicon BHF.svg 328 Tuzsér
BSicon HST.svg 331 Tiszabezdéd mh.
BSicon BHF.svg 334 Záhony-Rendező
BSicon BHF.svg 335 Záhony
BSicon ABZrf.svg 111
BSicon GRENZE+WBRÜCKE.svg 337 Tisza folyó
BSicon ABZrg.svg Kassa–Csap-vasútvonal
BSicon BHF.svg Csap
BSicon STR.svg Csap–Bátyú–Munkács–Lviv-vasútvonal

A Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonal a MÁV 100-as számú, kétvágányú, 25 kV 50 Hz-cel villamosított nemzetközi fővonala.

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vasútvonal Budapest és Szolnok közötti szakasza szinte egyidős az első magyarországi vasútvonallal, a földmunkáit egyszerre kezdték meg a Pest–Vác vasútvonallal. A Magyar Középponti Vasút által épített közel 100 km hosszú vasútvonalat 1847. szeptember 1-jén nyitották meg.[1] Az eleinte egyvágányú vonalon Cegléden és Szolnokon, a Tisza-parton épült nagyobb állomás (Ószolnok[2]). A felépítmény 26,6 kg/fm tömegű, „PV” jelű és 28,8 kg/fm tömegű, „A” jelű vassínekből épült. A síneket telítetlen tölgyfa aljakra sínszegekkel kötötték le.

A vasútvonal Szolnok és Debrecen közötti szakaszának építésére a Magyar Középponti Vasút már korábban kapott engedélyt, ám a 1848–49-es szabadságharc miatt a vasútépítés földmunkái lelassultak. Az építkezés újra lendületet kapott, amikor a újonnan megalakult Tiszavidéki Vasút vette át a vasútépítést 1856-ban. A SzolnokDebrecen közötti, sík vidéken haladó, 121 km hosszú vonalszakaszt 1857. november 25-én adták át a forgalomnak. A Debrecentől Nyíregyházára és onnan tovább Miskolcra tartó vonalszakaszt a vasúttársaság 1859. május 24-én nyitotta meg.[3] A felépítmény 37,0 kg/fm tömegű, „g” jelű vassínekből épült.

A Nyíregyháza és Záhony közti – azelőtt 100b számú – vonalszalaszt a Magyar Északkeleti Vasút építette. A Nyíregyháza és Kisvárda közötti 43 km hosszú szakaszt 1872. november 20-án, a Kisvárdától a Tiszán át Csapig tartó 28 km hosszú szakaszt 1873. február 4-én adták át a forgalomnak.[4] A vasútvonal Nyíregyházán a Tiszavidéki Vasút vonalaihoz csatlakozott. Magyarország vasúti kapcsolatát valósítja meg Ukrajnával, a Záhony-Csap illetve TuzsérBátyú határátmeneteken. (Utóbbi csak teherforgalom részére.) Záhony és Csap között a pálya nem villamosított, a Tisza-híd egyvágányú, melyen fonódva megy át a széles és a normál nyomtávú vágány. Szokás szerint a normál/széles tengelyátszereléseket a magyar oldalon szokták végezni csoportemelő berendezéssel. Az emelőkkel felemelik a kocsikat, lekötik a kocsikról és kigurítják alóluk a az egyik nyomtávú forgóvázakat, majd alágurítják a másik nyomtávúakat, leengedik a kocsikat, végül pedig bekötik a forgóvázakat. De a ukrán oldalon néhány határhoz közeli vasúton arra is van lehetőség, hogy fonódott vágányokon tengelyátszerelés nélkül közlekedjenek normál nyomtávú vonatok.

Közelmúlt[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kétvágányú pályát Szajol és Nyíregyháza között 1970-ben villamosították.

A szajoli vasúti baleset a magyar vasút történetének egyik súlyos balesete volt 1994. december 2-án, amikor is 16 óra 46 perckor kisiklott a Szajol állomáson áthaladó Nyíregyháza–Budapest-Nyugati pályaudvar között közlekedő gyorsvonat második kocsija, majd a kocsik kb. 110 km/h-s sebességgel egymásba, illetve az állomásépületbe rohantak. 27-en a helyszínen vesztették életüket, négyen a kórházban haltak meg, 52-en pedig kisebb-nagyobb sérüléseket szenvedtek.A balesetet emberi mulasztás okozta.

A vasútvonal története alatt több, a lakóterületektől távol lévő megállóhely tűnt el a tanyavilág megszűnése miatti gyenge utasforgalom miatt, például a Fegyvernek-Örményes és Kisújszállás állomások között, a 138. km-nél található Turgony megállóhely, Karcagi puszta megállóhely a 154. km-nél Kisújszállás és Karcag állomások között, valamint Apavára megállóhely a 169. km-nél Karcag és Püspökladány állomások között. 2006 óta menetrend szerinti személyszállító vonat már nem áll meg Barta és Pusztaszakállas megállóhelyeknél sem, ezek a vonalon 2012-ben zajló átépítéssel megszűntek.

Tervezett fejlesztések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az I/1. ütemben a SzajolPüspökladány vonalszakaszon a pálya 160 km/h sebességre lesz alkalmas, az engedélyezett tengelyterhelés 225 kN-ra fog nőni. A műtárgyak felújítása, illetve a felsővezeték rendszer átépítése is része a projektnek. Barta és Pusztaszakállas megállóhelyek megszüntetésre kerülnek. 2012-ben a nyíltvonali vonalszakaszok átépítése történik meg. Kivitelezés várható befejezése: 2015. október 3.[5] Később a Püspökladány - Debrecen szakaszt is 160 km/órás sebességűre fogják átépíteni.[6][7][8] Debrecen-Csapókert megállóhely megszűnik, helyette valószínűleg Júliatelep néven új megállóhely létesül Debrecen északi szélén, a Csapókerttől kb. 1 km-rel északra Apafa irányában.[9][10]

Forgalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Tisza nemzetközi gyorsvonat a Budapest-Keleti pályaudvarról indul Ukrajna és Oroszország felé. Ütemes menetrend szerint felváltva kétóránként sebes- illetve személyvonatok, valamint óránként InterCity vonatok közlekednek. Közülük minden második ún. kör-IC, melyet 2006-ban vezettek be. E vonatok Nyugati pályaudvarról indulnak, és Debrecenen keresztül Nyíregyházáig közlekednek, onnan pedig Budapest-Keleti pályaudvarra indulnak vissza Szerencs-MiskolcFüzesabony útirányon keresztül a 80-as vonalon, ezzel kétirányban biztosítanak kényelmes, átszállásmentes utazást a fővárosba.

A ritka megállóhelyek, a gyakoribb nagyobb állomások és a jelentősebb távolsági forgalom miatt a helyközi személyvonatok száma kevés.

Járművek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vonalon villamos vontatás a jellemző. A legtöbb személyszállító- és tehervonatot MÁV V43-as mozdony vontatja, a Tisza nemzetközi gyorsvonatot és számos tehervonatot pedig MÁV V63-as. a 2010-es menetrendváltás óta egyes IC-ket a MÁV 1047, 2011-től pedig MÁV TRAXX mozdonyok is továbbítják. Néha megjelennek tehervonatok élén MÁV M62-es dízelmozdonyok és számos magánvasúti gép is.

Állomások galériája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]