H5-ös HÉV
| Szentendrei HÉV | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
A szentendrei HÉV Batthyány téri végállomása
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Vonalszám: | 250 (H5) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Vonal: | Budapest–Szentendre | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hossz: | 21 km | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Nyomtávolság: | 1435 mm | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Feszültség: | 1000 V = | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Maximális sebesség: | 60 km/h | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az 5-ös HÉV Budapest legforgalmasabb elővárosi vasútvonala, a helyiérdekű vasút a budapesti Batthyány tértől Szentendre állomásig, a fővárosi betétjárat Békásmegyerig közlekedik. A vasútvonal a közforgalmú menetrendekben 250-es szám alatt szerepel. A BKV járatszámozásában a H5-ös számot kapta 2011. május 1-jétől.[1]
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
A Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (röviden BKVT) által épített szentendrei helyiérdekű vasútvonal budai végállomása – üzemének első éveiben – az azóta felszámolt Filatorigát állomás volt. (Óbudán, a mai Bogdáni úti buszvégállomás és a Szentendrei út között). A Filatorigát állomástól Szentendréig tartó 16,3 km hosszú vasútvonalat 1888. augusztus 17-én nyitották meg.[2] A gőzüzemű vasútvonal felépítményét 20,0 kg/fm tömegű sínekből építették, 9,0 tonna tengelyterhelést engedélyeztek rajta.
Az 1880-as évek végén a MÁV megkezdte a budapesti pályaudvarok összekapcsolását az úgynevezett körvasutakkal. A Duna jobb partján végighúzódó jobbparti körvasutat a Déli Vasút budai végállomásától, az egykori Császárfürdő állomáson keresztül kezdték megépíteni. Az ideiglenesen a Filatorigát mellett létesült Grünwald és Társa Szeszgyárig tartó, 6 km hosszan kiépült körvasutat 1892. szeptember 1-jén vették használatba.[2]
Filatorigát állomás és a jobbparti körvasút közötti viszonylag rövid összekötővágány 1895-ben épült ki. (A mai Bogdáni út Duna és Szentendrei út közötti szakaszán.) Az összekötővágány átadásával, valamint a jobbparti körvasút budai szakaszának igénybevételével a helyiérdekű vasút szerelvényei az akkoriban komoly tömegközlekedési csomópontnak számító Pálffy térig (a mai Bem József térig) közlekedhettek.
A Margit híd 1935-ös felújítása és szélesítése után, 1937-től a szentendrei vasút új, tágasabb végállomást kapott a híd budai hídfőjétől északra, a mai alagútba vezető rámpa helyén. A Margit híd alatt átvezetett vágányokat nem bontották el, a jobbparti körvasút teherforgalmát tovább szolgálta. A 2-es metró építésével összefüggő vízivárosi felszíni átrendezés miatt a jobbparti körvasút Bem József utcai szakasza az 1970-es években szűnt meg.[3]
1952. december 26-án Császárfürdőnél súlyos baleset történt, az állomáson álló esztregomi vonatba egy érkező HÉV-szerelvény ütközött. A balesetben 26-an meghaltak és 57 sérült volt.[4][5] A balesetet okozó váltókezelőt statáriálisan kivégezték, az ítéletet másnap hajtották végre.[6][7]
A 2-es metró második szakaszának építésével párhuzamosan, a helyiérdekű vasutat kéregvezetésű megoldással meghosszabbították a Bem rakpart alatt. Az ekkor megszűnő Császárfürdő állomástól induló alagútban, a Margit híd hídfőjében új megállóhelyet, a Batthyány tér alatt pedig egy háromvágányú végállomást alakítottak ki. A Batthyány téri metróállomásig tartó 1,2 km[8] vonalszakaszt 1972. december 23-án nyitották meg.[9]
Az 1970-es évek végén a kis sugarú ívekből álló Bogdáni úti pályaszakasz kiváltására nyomvonal korrekciót végeztek. Az 1978 decemberében elkészült [10] nagy sugarú, hosszú ívekkel kialakított új nyomvonalon létesítették a mai Filatorigát megállóhelyet, továbbá megszüntették az egykori Benedek Elek utcai megállóhelyet, helyette épült meg a mai Kaszásdűlő megállóhely a Köles utcai útátjárónál.
Az egykori Filatorigát állomást az új nyomvonal elkerülte és ekkortól már csak üzemi-, illetve teherpályaudvarként üzemelt, egészen az 1990-es évekbeli megszüntetéséig. A hajdani állomás területén barkácsáruház épült, de a régi felvételi épület a mai napig áll.
Békásmegyeren az 1970-es évektől jelentős lakótelep építések zajlottak, az ugrásszerűen megnövekedett utazási igények miatt betétjáratok indítása vált szükségessé. Az egymástól kis távolságra fekvő régi Békásmegyer-Pünkösdfürdő állomást és Békásmegyer felső megállóhelyet megszüntették, helyettük létesült a betétjáratok félreállítását lehetővé tevő, 1981 decemberében átadott mai Békásmegyer állomás. Békásmegyer-Pünkösdfürdő a Pünkösdfürdő utcai átjárótól délre terült el, egykori felvételi épülete ma is megtekinthető, Békásmegyer felső megállóhely pedig a mai állomástól északra, a Budakalász fölötti dombot megkerülő ív után szolgálta az utazóközönséget.
Aquincum megállóhely régebben az elágazásnál volt, közelebb az esztergomi vasútvonal felüljárójához. Közvetlenül az Aquincumi Múzeum romkertjével szemben helyezkedett el.
A végállomás felújítása után 1992-ben nyilt meg Szentendrén a Városi Tömegközlekedési Múzeum.
Közelmúlt [szerkesztés]
Az 1980-as években elvégzett, általában részleges felújítások óta a vonal műszaki állapota jelentősen leromlott, a legsúlyosabb problémát a biztosítóberendezés műszaki helyzete jelentette. A Batthyány tér–Békásmegyer közötti vonalszakaszon a biztosítóberendezés teljes rekonstrukciójára 2006–2007 között került sor.[11] A rekonstrukciós munkákat részleges pálya- és felsővezeték felújítás, valamint az energiaellátási rendszer felújítása előzte meg, amelyeket a 2005. június 25-től augusztus 4-éig[12] tartó vágányzárban végeztek el.
Napjainkban [szerkesztés]
A BKV legjobb állapotban lévő HÉV-viszonylatát[forrás?] a szentendrei kocsiszín szolgálja ki.
A Sziget fesztivál idején a Batthyányi tér és Kaszásdűlő között éjjel is közlekedik negyedóránkénti követéssel.
Megállóhelyei [szerkesztés]
| H5 (Batthyány tér - Szentendre) | ||||
| Menetidő | Megállóhely neve | Menetidő | Átszállási lehetőségek | Intézmények, látnivalók |
|---|---|---|---|---|
|
|
|
|
Vásárcsarnok, Metróállomás | |
|
|
|
|
||
|
|
|
|
||
|
|
|
|
Árpád Gimnázium | |
|
|
|
|
Zichy-kastély, Óbudai Gimnázium | |
|
|
|
|
||
|
|
|
|
||
|
|
|
|
Aquincumi Múzeum, Amfiteátrum | |
|
|
|
|
Rómaifürdő | |
|
|
|
|
||
|
|
|
|
||
|
|
|
|
||
|
|
|
|
||
|
|
|
|
||
|
|
|
|
||
|
|
|
|
||
|
|
|
|
Tömegközlekedési múzeum | |
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Felszíni, peronnal rendelkező csonkavágány a Margit-híd előtt. A HÉV szerelvények itt nem állnak meg, csak különleges esetekben használják, például az Újpesti vasúti híd felújításakor a MÁV esztergomi vonalán közlekedő motorvonatok kiinduló állomása volt, mivel dízel üzemű motorvonatok nem mehetnek le az alagútba.
Források [szerkesztés]
- ↑ BKV Zrt.: A budapesti közösségi közlekedés paraméterkönyve, 2011. május 1-jétől (PDF), 2011. 03
- ^ a b Tisza István.szerk.: Kovács László: A magyar állami, magán- és helyiérdekű vasúttársaságok fejlődése 1876–1900 között, Magyar Vasúttörténet 2. kötet. Budapest: Közlekedési Dokumentációs Kft., 58–59, 83–84. o. ISBN 9635523130 (1996)
- ↑ Varga Ákos Endre: A Margit híd budai hídfőjének környéke II. (magyar nyelven) (html). (Hozzáférés: 2010. augusztus 13.)
- ↑ A BHÉV M I - M II - M III-as motorkocsitípusa. villamosok.hu. (Hozzáférés: 2012. október 15.)
- ↑ „Baleset a Császárfürdőnél - 1. rész - Az ördög karácsonya”, magyarnarancs.hu (Hozzáférés ideje: 2012. október 15.)
- ↑ „Baleset a Császárfürdőnél - 2. rész - Statárium”, magyarnarancs.hu (Hozzáférés ideje: 2012. október 15.)
- ↑ „Baleset a Császárfürdőnél - 3. rész - Az utolsó pillanatig”, magyarnarancs.hu (Hozzáférés ideje: 2012. október 15.)
- ↑ Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság (magyar nyelven) (html). (Hozzáférés: 2010. augusztus 13.)
- ↑ Horváth János: Budapesti gyorsvasúti tervek 2. (magyar nyelven) (html). (Hozzáférés: 2010. augusztus 13.)
- ↑ Várnagy Zoltán, Lovász István: A budapesti helyiérdekű vasutak története (1887-1987). Budapesti Közlekedési Vállalat 1987
- ↑ Balogh László: Szentendrei HÉV megújulása 2. (Befejezés előtt az első ütem) (magyar nyelven) (html). (Hozzáférés: 2010. augusztus 23.)
- ↑ Szombaton kezdődik a szentendrei HÉV felújítása (magyar nyelven) (html). (Hozzáférés: 2010. augusztus 23.)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- A budapesti HÉV-ek, köztük a szentendrei HÉV hivatalos menetrendje (magyar nyelven) (html). (Hozzáférés: 2010. augusztus 11.)
|
||||||||||||||||

