Bukkófélék
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Bukkófélék témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Bukkófélék témájú médiaállományokat és Bukkófélék témájú kategóriát. |
A bukkófélék (Bucconidae) a madarak (Aves) osztályának és a harkályalakúak (Piciformes) rendjének egyik családja.
Ebbe a családba jelenleg 38 élő faj tartozik.
Rendszertani besorolásuk és kifejlődésük[szerkesztés]
Ezt a madárcsaládot, azaz a Bucconidae nevű családi szintű taxont, 1821-ben, Thomas Horsfield amerikai orvos és természettudós alkotta meg. 1930-ban, Alexander Wetmore amerikai ornitológus és paleontológus, az „A Systematic Classification for the Birds of the World” című művében, ezt a madárcsaládot a harkályalakúak rendjébe helyezte be; a bukkófélék elhelyezkedése e renden belül megváltozott 1951-ben és 1960-ban.[1] A bukkófélék és a rokon jakamárfélék (Galbulidae) harkályalakúak közé való besorolása megkérdőjelezett volt, mivel csontozatilag és izomzatilag, nem a harkályokra hasonlítanak, hanem inkább a harkályok legközelebbi rokonaira, a szalakótaalakúakra (Coraciiformes). Azonban a 2003-ban végzett sejtmag DNS-vizsgálatok (nDNA) azt mutatták, hogy a bukkók és a jakamárok a Galbuli alrendbe tömörülve, testvércsoportja, a többi harkályalakút összefoglaló Pici alrenddel; továbbá az a tulajdonságuk, melyben két ujjuk előre- és kettő hátranéz, már a két csoport különválása előtt ki volt alakulva.[2] Per Ericsonnak és társainak a genom DNS-vizsgálatai (gDNA), megerősítették ezt a tényt.[3] 1990-ben, Sibley és Ahlquist azt javasolták, hogy a Galbuli alrendet, Galbuliformes néven rendi szintre kéne emelni;[4] egyesek ezt a rendszerezést követik.[5]
2004-ben, a molekuláris kutatások azt mutatták, hogy a Nonnula-fajok, körülbelül 25 millió éve váltak le a többi bukkófélék közös őseiről. Ezeket követték, a Malacoptila nembéli madarak, körülbelül 19,1 millió évvel ezelőtt.[6] A wyomingi Lincoln megyében a kutatók rábukkantak egy kora eocén korszaki, fosszilis szárnyra, melyet először ősbukkófélének véltek, és elnevezték Primobucco mcgrewinak.[7] Azonban 2010-ben, ugyanehhez a fajhoz tartozó 12 darab teljesebb csontváz is előkerült; ezeknek tanulmányozása bebizonyította, hogy ez a régen kihalt madár nem egy ősbukkófaj, hanem inkább egy kezdetleges szalakótaféle (Coraciidae).[8]
Előfordulásuk[szerkesztés]
A bukkófélék az alföldek erdeiben és az Amazonas medencéjének erdős területein, kisebb számban északra Dél-Mexikóig és délre Paraguayig fellelhetők. A bukkóféléket nehéz megfigyelni, és nincs megbízható adat állományaik létszámáról. Mindazonáltal az elterjedési területükön élő többi madárhoz hasonlóan őket is veszélyezteti élőhelyük pusztulása.
Megjelenésük[szerkesztés]
Ezek a madarak fajtól függően 13-30 centiméter hosszúak és 30-90 gramm a testtömegük. A fajok nagyon különböző színezetűek lehetnek. A bukkófélékre jellemző, hogy nagy a fejük és rövid, zömök a testük. Csőrük is nagy, egyes fajoké hajlott. Kivételes jelenség a jó testfelépítésű, kis fejű fecskebukkó (Chelidoptera tenebrosa). Két-két előre- illetve hátranyúló lábujjuk a harkállyal való rokonságra utal.
Életmódjuk[szerkesztés]
A bukkófélék leginkább magányosan, néha csapatokban élnek. Táplálékuk rovarok és kisebb gyíkok. Zsákmányaikat egy faágról lesik meg, itt órákig is ülhetnek mozdulatlanul.
Szaporodásuk[szerkesztés]
A költési időszak általában az év első felében van. A fészekalj 2-3 fehér, kerek tojásból áll. A tojásokat, egyes fajok, a talajba vájt üregekbe, míg mások a termeszvárakba rakják. A kotlás időtartama nem ismert, de mindkét szülő szerepet vállal benne. A fiatal madarak 20-30 naposan repülnek ki.
Rendszerezés[szerkesztés]
A családba az alábbi 10 nem tartozik:[9]
- Bucco Brisson, 1760 – 4 faj
- Chelidoptera Gould, 1837 – 1 faj
- Hapaloptila P. L. Sclater, 1881 – 1 faj
- Hypnelus Cabanis & Heine, 1863 – 2 faj
- Malacoptila G. R. Gray, 1841 – 7 faj
- Micromonacha P. L. Sclater, 1881 – 1 faj
- Monasa Vieillot, 1816 – 4 faj
- Nonnula P. L. Sclater, 1854 – 6 faj
- Notharchus Cabanis & Heine, 1863 – 6 faj
- Nystalus Cabanis & Heine, 1863 – 6 faj
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Wetmore, Alexander (1930. április 5.). „A Systematic Classification for the Birds of the World”. Proceedings of the United States National Museum 76 (2821), 6. o. DOI:10.5479/si.00963801.2821.
- ↑ (2003) „Molecular support for a sister group relationship between Pici and Galbulae (Piciformes sensu Wetmore 1960”. Journal of Avian Biology 34 (2), 185. o. DOI:10.1034/j.1600-048X.2003.03103.x.
- ↑ (2006) „Diversification of Neoaves: integration of molecular sequence data and fossils”. Biology Letters 2 (4), 543–547. o. DOI:10.1098/rsbl.2006.0523. PMID 17148284.
- ↑ Feduccia, Alan. The Origin and Evolution of Birds. Yale University Press, 341. o. (1999. április 5.). ISBN 9780300078619
- ↑ Hans Winkler, David A. Christie & David Nurney. Woodpeckers: An Identification Guide to the Woodpeckers of the World. A&C Black (2010). ISBN 9781408135044
- ↑ Witt, C.C. (2004), Rates of Molecular Evolution and their Application to Neotropical Avian Biogeography Archiválva 2006. február 5-i dátummal a Wayback Machine-ben, Ph.D. dissertation, Louisiana State University
- ↑ Brodkorb, Pierce (1970. április 5.). „An Eocene Puffbird from Wyoming”. Rocky Mountain Geology 9 (1), 13–15. o. [2016. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 5.)
- ↑ (2010) „Primobucco mcgrewi (Aves: Coracii) from the Eocene Green River Formation: New Anatomical Data from the Earliest Constrained Record of Stem Rollers”. Journal of Vertebrate Paleontology 30 (1), 215–25. o. DOI:10.1080/02724630903412414.
- ↑ Complete Birds of the World. National Geographic, 187. o. (2009)
Források[szerkesztés]
- ITIS szerinti rendszerbesorolása
- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
- Novum állatvilág enciklopédia V.: Madarak II. Szerk. Christopher Perrins, Rita Demetriou, Tony Allan. Szeged: Novum. 2008. ISBN 978-963-9703-41-4 – magyar nevek egy része
- Stiles and Skutch, A guide to the birds of Costa Rica ISBN 0-8014-9600-4
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Puffbird című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk[szerkesztés]
- Bukkóféléket ábrázoló videók az Internet Bird Collection honlapján
