Brogyán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Brogyán (Brodzany)
Brogyáni utcakép
Brogyáni utcakép
Brogyán zászlaja
Brogyán zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásSimonyi
Rangközség
PolgármesterAnton Zima
Irányítószám958 42
Körzethívószám038
Forgalmi rendszámPE
Népesség
Teljes népesség878 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség44 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság198 m
Terület18,29 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 36′ 30″, k. h. 18° 20′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 36′ 30″, k. h. 18° 20′ 30″
Brogyán weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Brogyán témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Brogyán (1899-ig Brogyán, szlovákul Brodzany) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Simonyi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Simonytól 3 km-re délnyugatra, a Nyitra bal partján található.

Története[szerkesztés]

Az 1953-ban feltárt régészeti leletek tanúsága szerint már i. e. 5000 körül éltek itt vonaldíszes kerámiákat készítő emberek. A brogyán-nyitrai kultúra népe i. e. 3500 és 3100 között lakta e vidéket. A 9. századtól már bizonyosan szláv település volt a falu helyén.

1293-ban Borogen néven említik először. A település neve a szláv brod (= gázló) főnévből származik és a Nyitra folyó itteni átkelőhelyére utal. 1377-ben a Brogyáni családnak állt udvarháza a faluban. A falunak 1516-ban a Kvassay család is birtokosa lett. Ettől kezdve állandó birtokvita színtere volt a település a korábbi birtokos Brogyáni és a Kvassay család között. Ennek a korszaknak 1844-ben szakadt vége, amikor a korábbi sikeres osztrák diplomata és szentpétervári követ, Gustav von Friesenhof lett a község fő birtokosa. A bárói család megjelenésével új korszak köszöntött rá a községre. Élénk kulturális élet bontakozott ki, melynek fő patrónája Natalia Oldenburg hercegnő volt. Ebben az időszakban az osztrák és orosz kulturális élet számos jeles képviselője volt a kastély vendége. A községben 1601-ben 3 nemesi kúria és 61 ház állt. 1797-ben 621 lakosa, 1828-ban 91 házában 636 lakosa volt.

1898 őszén itt alapította meg Balogh Elemér Magyarország első Hangya Szövetkezetét.[2]

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Oszlányi járásához tartozott. A község később is igyekezett megtartani gazdag kulturális hagyományait.

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 633 lakosából 16 magyar és 596 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 657 lakosából 6 magyar, 13 német, 635 szlovák és 3 egyéb anyanyelvű volt.

1900-ban 808 lakosából 26 magyar és 754 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 802 lakosából 27 magyar, 16 német, 740 szlovák és 19 egyéb anyanyelvű volt.

1921-ben 752 lakosából 8 magyar és 722 csehszlovák volt.

1930-ban 799 lakosából 1 magyar és 779 csehszlovák volt.

1970-ben 930 lakosából 928 szlovák volt.

2001-ben 797 lakosából 1 magyar és 786 szlovák volt.

2011-ben 807 lakosából 794 szlovák volt.

2021-ben 878 lakosából 1 magyar, 844 (+2) szlovák, 8 egyéb és 25 ismeretlen nemzetiségű volt.[3]

Neves személyek[szerkesztés]

  • Itt született 1632-ben Isaak Zabanius evangélikus lelkész és tanár.
  • Itt született 1934-ben Jozef Vladár szlovák régész, egyetemi professzor.
  • báró Gustav Vogel von Friesenhof (18071889) osztrák diplomata, drezdai, nápolyi és szentpétervári nagykövet.
  • Itt volt birtokos báró Friesenhof Gergely (1840–1913) földbirtokos, meteorológus, mezőgazdasági és meteorológiai témájú művek szerzője, nemcsak németül, de magyarul és szlovákul is írt.
  • Alekszandra Goncsarova-Friesenhof báróné (18111891), Puskin feleségének nővére negyven évig élt a kastélyban.
  • Natalia Oldenburg Friesenhof (18541937) hercegné, az irodalom, a költészet, a zene, a színház és a festészet területén is maradandót alkotott. Verseskötetét 1909-ben és 1910-ben adták ki Németországban. Sok nagyszerű grafika és rajz szerzője. A nép jótevője, aki iskolát, üzemeket alapított és bőkezű adományokat nyújtott a szegényeknek.
  • Alekszandr Szergejevics Puskin özvegye többször megfordult a kastély falai között, amikor meglátogatta húgát, von Friesenhof gróf feleségét.
  • Itt szolgált Cherven Tamás (1793-1876) besztercebányai apátkanonok, nagyprépost és püspöki helynök.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Az egykori Brogyáni-várkastély 1669-ben épült, a 18. században barokk stílusban átalakították, a 19. században megújították és bővítették. A reneszánsz kastély 1979 óta Puskin-múzeum, melynek kiállításán a Friesenhof család története, kulturális élete, valamint Puskin rokonai itteni kapcsolatainak és a szlovák irodalom jeles személyiségeinek dokumentumai tekinthetők meg.
  • A falu felett, a fák között áll az 1895-ben épített kápolnában a Friesenhof-sírbolt, ahol Puskin feleségének nővére, Alexandra Goncsarova-Friesenhof is nyugszik.
  • Római katolikus temploma a 17. század végén, vagy a 18. század elején épült, a korábbi templom alapjain. Tornyát 1753-ban, oldalkápolnáját 1757-ben építették. 1789-1790-ben homlokzatát klasszicista stílusban építették át.
  • Evangélikus temploma 1895-ben épült.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Brodzany
A Wikimédia Commons tartalmaz Brogyán témájú médiaállományokat.