Bresnitz Markus
Bresnitz Markus | |
Született | 1779 |
Elhunyt | 1831 vagy 1832 |
Foglalkozása | tanár |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bresnitz Markus (1779[1] – Brodi, 1831 vagy 1832) tanár, héber és német nyelven író, költő, fordító.
Élete[szerkesztés]
1804-ben kötött házasságot Rebeka Eislerrel.[1]
1807-1813 Kolínban, a német-zsidó iskolában („Trivialschule”),[2] majd 1813-tól az óbudai izraelita iskolában volt tanító. A II. József rendeletére alapított iskola egyben volt német normaiskola és héber iskola is pozsonyi központtal,[3] az iskolát Bresnitz tanítóskodásának kezdete táján két tanára is elhagyta a frissen alapított pesti zsidó iskola kedvéért. Az 1816-os tavaszi nyilvános vizsgájának meghívója, amit Bresnitz Márk mint a második osztály tanítója írt alá, három osztályt említ a normaiskolákban szokásos tárgyakkal: olvasás, írás, számtan, szépírás, levélírás, német nyelvtan, könyvvitel, erkölcstan és bibliai történet.[4]
Az 1824 és 1832 közötti osztrák állami nyilvántartások[5][6][7][8][9] már a főként zsidók lakta galiciai szabad kereskedelmi határvárosban, Brodiban tartják számon, ahol a keresztények által is látogatott[6] háromosztályos német-zsidó reáliskolában[10] erkölcstant, német nyelvet, fogalmazást és szépírást tanított heti 22 órában. A tanárok képzettségére igényes Löbenstein „nemes professzornak” titulálta, és elismerően írt szaktudásáról.[11]
Az iskola igazgatója és két tanára, köztük Bresnitz, annak a kolerajárványnak idején haltak meg, amelyik Brodi lakosságának mintegy 20%-át megbetegítette.[12][13][9]
Nyomtatásban megjelent héber és német nyelvű munkái a kutatók számára értékes nyelvi és kordokumentumok:
Richtmann a régi Magyarország zsidóságáról 1913-ban megjelent könyvében ismételten említi Bresnitz munkáit, bár költészetét csak próbálkozásnak minősíti: „Bresnitz a tíz parancsolatban rejlő általános eszméket dolgozza fel.”[14]
Venetianer az ő egyik írásával is illusztrálja 1922-ben azokat a nyomtatásban megjelent hazafias beszédeket, melyek egymagukban egész korrajzot tartalmaznak.[15]
Király a kelet-közép-európai helyesírások és irodalmi nyelvek alakulásának egyes okait Bresnitztől vett idézetekkel is alátámasztja 2003-ban megjelent könyvében.[16]
Vaderna 2015-ben megjelent cikkében Bresnitzcel példázza azt a jelenséget, hogy az érseki beiktatás alkalmából nem csak katolikusok tartottak üdvözlő beszédeket, és hogy köztük a zsidó felekezetűek a beszéd nyelvéül következetesen a németet választották.[17]
Munkái[szerkesztés]
- Freudenruf zur Sieges- und Friedenskunft Sr. k. k. apost. Majestät Franz des Ersten in seiner Haupt- und Residenzstadt Wien am 17. Juni 1814. Ofen. (Német és héber szöveggel; Münz Mózes óbudai rabbi művének fordítása héberből)[18]
- Freudenruf zur Feyer der Zurückkunft Sr. k. k. ap. Majestät Franz des Ersten in Seiner Haupt- und Residenzstadt Wien am 17. Juny 1814, , welcher in Anordnung der Altofuer isr. Gemeinde-Vorsteher abgesungen wurde. Ofen. Gedr. m. kön. ung. Univ.-Schriften. 8 S. deutscher u. 24 S. hebräischer Text. 8.[19]
- Anrede nebst Weih-Gedicht an… Erzherzog Joseph Anton und dessen Gemahlin Hermine. Ofen, 1815. (Münz Mózes után héber nyelvből fordítva)[18]
- Die zehn Gebothe, ein moralisches Lehrgedicht. Ofen, 1817. Gedr. m. kön. ung. Universitätsschriften. 48. S. 12.[18]
- Zur hochfestlichen Ankunft des ... Herrn Fürsten Alexander v. Rudna u. Divék-Ujfalu bei Hochdesselben Einzug in Ungarns uralte Primatial-Residenzstadt Gran, dargebracht von den Bekennern der Mosaischen Religion zu Gran. Ofen, 1820.[18]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Kolín Familienbuch
- ↑ Židů v Kolně
- ↑ Bányai 2005 78-82. oldal
- ↑ Barna 1896 XXVII.
- ↑ Schematizmus 1824
- ↑ a b Schematizmus 1827
- ↑ Schematizmus 1830 382. oldal
- ↑ Schematizmus 1831
- ↑ a b Schematismo 1832
- ↑ Stoeger 1833
- ↑ Löbenstein 1845 50. oldal
- ↑ Drasche 1860
- ↑ Löbenstein 1845 50. oldal
- ↑ Richtmann 1913 27. oldal
- ↑ Venetianer 1922
- ↑ Király 2003
- ↑ Vaderna 2015
- ↑ a b c d Szinnyei
- ↑ Goedeks Grundriss BandVII
Források[szerkesztés]
- ↑ Kolín Familienbuch: [photos.geni.com/p13/62/80/d7/78/5344483d87f4883e/hbf81_kolin_familiantenbuch_abraham_eisner_f29_large.jpg Kolín Familiantenbuch Abracham Eisner]
- ↑ Židů v Kolně: Dějiny Židů v Kolně. Geschichte der Juden in Kolin.
- ↑ Bányai 2005: Bányai Viktória, Zsidó oktatásügy Magyarországon, 1780-1850. Budapest: Gondolat, 2005
- ↑ Barna 1896: Barna Jónás--Csukási Fülöp (szerk.): A magyar-zsidó felekezet elemi és polgári iskoláinak monográfiája. I-II. Budapest, 1896, Corvina
- ↑ Stoeger 1833: Michael Stoeger: Darstellung der gesetzlichen Verfassung der galizischen Judenschaft. 1833
- ↑ Szinnyei: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.
- ↑ Schematismus 1824: SHof- und Staats-Schematismus des Österreichischen Kaiserthumes. Für das Jahr 1924.
- ↑ Schematismus 1827: Hof- und Staats-Schematismus des österreichischen Kaiserthums 1827.„Marcus Bresnitz, lehret die Moral, deutsche Sprachlehr Aufsatzlehre und das Schönschreiben.”
- ↑ Schematismus 1830: Schematismus des Königreches Galizien und Lodomerien
Für das Jahr 1830. Lemberg
- ↑ Schematismus 1831: Schematismus des Königreiches Galizien und Lodomerien. Für das Jahr 1931.
- ↑ Schematismo 1832: Hof- und Staats-Schematismus I. Teil Johann Baptist Schönwetter, Wien, 1832
- ↑ Goedeks Grundriss BandVII: Grundriss zur Geschichte der deutschen Dichtung. Phantstische Dichtung. Abteilung II. Aus den Quellen von Karl Goedeke. Akademie Verlag. 2011
- ↑ Király 2003: Király Péter: A kelet-közép-európai helyesírások és irodalmi nyelvek alakulása: a Budai Egyetemi Nyomda kiadványainak tanulságai, 1777-1848. Nyíregyházi Főiskola, 2003. 557. és 559. oldal
- ↑ Richtmann 1913: Richtmann Mózes: A Régi Magyarország zsidósága: 1711-1825. Kohn Mór Könyvnyomdában Vacz, 1913
- ↑ Venetianer 1922: Venetianer Lajos: A magyar zsidóság története a honfoglalástól a világháború kitöréséig különös tekintettel gazdasági és művelődési fejlődésére, 1922. 119. oldal
- ↑ Vaderna 2015: Vaderna, Gábor (2015) Rudnay Sándor érseki beiktatásának irodalmi reprezentációja. Egyháztörténeti Szemle, 16 (3). pp. 25-51.
- ↑ Löbenstein 1845: Philip J. Löbenstein: Galizisch-jüdische Zustände. Leipzig. Reclam, 1845
- ↑ Drasche 1860: Anton Drasche: Die epidemische Cholera: Eine monographische Arbeit, 1860