Braunit

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Braunit
Braunite-195651.jpg
Általános adatok
Kémiai név mangán-szilikát
Képlet Mn2+Mn3+6SiO12
Kristályrendszer tetragonális
Ásványrendszertani besorolás
Osztály Szilikátásványok
Alosztály Nezoszilikátok
Azonosítás
Megjelenés dipiramisos, oktaéderes, szabályos tetragonális
Szín szürkés-barna, szürkés-fekete
Porszín barnás-fekete
Fény félig fémes fényű
Átlátszóság opak
Keménység 6,65
Hasadás tökéletes
Törés egyenetlen
Sűrűség 4,76 g/cm³

A braunit (Mn2+Mn3+6SiO12) a szilikátásványok közé tartozó ásvány.

Nevét a gothai Wilhelm von Braunról kapta.

Jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vegyi összetételében a Mn:Si=7:1 arány állandónak mondható. A mangán helyén vas is előfordulhat Fe:Mn=1:5 arányban, de bárium, kalcium és magnézium is részt vehet a felépítésében. A tetragonális rendszerben kristályosodik. Kristályai oktaéderes termetűek, aprók és rendszerint tömötten egymás mellé illeszkedve kemény kéregszerű bevonatot alkotnak. Előfordul vaskos tömegekben is, ilyenkor más ásványokkal, elsősorban pszilomelánnal, piroluzittal, hematittal és hausmannittal társul. Színes szürkés-fekete vagy szürkés-barna, karcszíne barnásfekete. Enyhén mágneses. Szabályos tetragonális vagy oktaéderes kristályainak színe szürkés-fehér, reflexióképessége közepes. Gyengén anizotróp ásvány.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A braunit igen változatos viszonyok közt keletkezhet. A legnagyobb mennyiségben mangán-oxidokból és szilikátokból keletkezik regionális vagy kontaktmetamorfózis során. Rendszerint pszilomelán, manganit, polianit, hausmannit, jacobsit, magánepidot, barit társaságában jelenik meg. Keletkezhet mangántartalmú kőzetek oxidációjával is létrejöhet. Kis mennyiségben porfiriteket harántoló manganittellérekben is előfordul. Lelőhelyei vannak Svédországban, Brazíliában, Indiában, Dél-Afrikában és Németországban is.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]