Braunit

Braunit
Adatok
Ásványosztály	oxidok és hidroxidok / szilikátok
Alosztály	összetett oxidok/Nezoszilikátok
Képlete	Mn2+Mn3+6SiO12
Kristályrendszer	tetragonális
Megjelenési forma	dipiramisos, oktaéderes, szabályos tetragonális
Sűrűség	4,76 g/cm³
Keménység	6,65
Hasadás	tökéletes
Törés	törékeny
Szín	szürkés-barna, szürkés-fekete
Porszín	barnás-fekete
Fény	félig fémes fényű
Átlátszóság	opak

A braunit (Mn²⁺Mn³⁺₆SiO₁₂) az oxidok és hidroxidok (Dana-féle osztályozás) vagy nezoszilikátok (Strunz-féle osztályozás) osztályába tartozó ásvány. A gothai Kammerath Braunról nevezték el.

Jellemzői

Vegyi összetételében a Mn:Si=7:1 arány állandónak mondható. A mangán helyén vas is előfordulhat Fe:Mn=1:5 arányban, de bárium, kalcium és magnézium is részt vehet a felépítésében. A tetragonális rendszerben kristályosodik. Kristályai oktaéderes termetűek, aprók és rendszerint tömötten egymás mellé illeszkedve kemény kéregszerű bevonatot alkotnak. Előfordul vaskos tömegekben is, ilyenkor más ásványokkal, elsősorban pszilomelánnal, piroluzittal, hematittal és hausmannittal társul. Színes szürkés-fekete vagy szürkés-barna, karcszíne barnásfekete. Enyhén mágneses. Szabályos tetragonális vagy oktaéderes kristályainak színe szürkés-fehér, reflexióképessége közepes. Gyengén anizotróp ásvány.

Előfordulása

A braunit igen változatos viszonyok közt keletkezhet. A legnagyobb mennyiségben mangán-oxidokból és szilikátokból keletkezik regionális vagy kontaktmetamorfózis során. Rendszerint pszilomelán, manganit, polianit, hausmannit, jacobsit, magánepidot, barit társaságában jelenik meg. Keletkezhet mangántartalmú kőzetek oxidációjával is létrejöhet. Kis mennyiségben porfiriteket harántoló manganittellérekben is előfordul. Lelőhelyei vannak Svédországban, Brazíliában, Indiában, Dél-Afrikában és Németországban is.

Felhasznált irodalom

• A braunit lapja a webmineral.com-on
• Koch Sándor-Sztrókay Kálmán - Ásványtan, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1994