Brassica-háromszög
A Brassica-háromszög vagy U-háromszög a Brassica növénynemzetség fajai közti kapcsolatokat, törzsfejlődésüket leíró elmélet. Azt állítja, hogy a Brassica három ősi fajának genomjai közötti páronkénti kombinálódással jött létre a három jól ismert, jelenkori zöldség- és olajosmag-növényfaj.[1] Az elmélet aztán a DNS- és fehérjevizsgálatok során igazolást nyert.
Az elméletet 1935-ben publikálta U Dzsangcshun (우장춘, Woo Jang-choon)[2] Japánban dolgozó koreai botanikus (Japánban 禹 長春, „U Nagaharu”, illetve 須永長春 „Sunaga Nagaharu” néven ismerték).[3] U hibrideket hozott létre a diploid és tetraploid fajok között, majd megvizsgálta, hogy milyen párosításban vannak jelen a kromoszómák az eredményül kapott triploid növényekben. Munkájára hatással voltak Hitoshi Kihara (1893-1986) genetikus-botanikus kutatásai a kenyér, illetve a hexaploid búza eredetéről, kapcsolatukról a diploid ősfajokkal.
Áttekintés[szerkesztés]
Az elméletet a jobb oldalon látható ábra illusztrálja. Bemutatja, hogy a Brassica-fajok közül három hogyan keletkezett az AA, BB és CC betűkkel jelölt három ősi genomból. Mindhárom diploid genom egy-egy ismert Brassica-fajt jelöl. Az n a genom kromoszómáinak számát jelzi, a pollenben, illetve a petesejtben. Például a Brassica rapa esetében A – n=10 (vagy AA – 2n=20) a jelölés. Ez azt jelenti, hogy a növény minden testi sejtje a genom két teljes kópiáját tartalmazza (azaz diploid), és minden genomon belül 10 a kromoszómaszám. Így minden sejt 20 kromoszómát tartalmaz; mivel ez diploid szám, írásmódja 2n = 2x = 20.
- AA – 2n=2x=20 – Brassica rapa (syn. Brassica campestris) – tarlórépa, kínai kel
- BB – 2n=2x=16 – Brassica nigra – fekete mustár
- CC – 2n=2x=18 – Brassica oleracea – fejes káposzta, kelkáposzta, brokkoli, kelbimbó, karfiol
A fenti három faj egymástól elkülönülve létezik, de közeli rokonságuk miatt lehetséges keresztezni őket. Ez a hibridizáció három új, tetraploid Brassica-faj létrehozásához vezet. Mivel két különböző faj genomjából származtathatók, allotetraploidnak mondják őket (mindegy testi sejt négy genomot tartalmaz, melyek két különböző ősfajból származnak). Egyes molekuláris kutatások arra utalnak, hogy a három diploid faj maga is paleopoliploid: egy ősi hexaploidizációs eseményben megháromszorozódott genomokat tartalmaz.[4]
- AABB – 2n=4x=36 – Brassica juncea – barna mustár
- AACC – 2n=4x=38 – Brassica napus – repce, karórépa
- BBCC – 2n=4x=34 – Brassica carinata – abesszin mustár
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Jules, Janick. Plant Breeding Reviews. Wiley, 56. o. (2009). ISBN 978-0-470-38762-7
- ↑ Nagaharu U (1935). „Genome analysis in Brassica with special reference to the experimental formation of B. napus and peculiar mode of fertilization”. Japan. J. Bot 7, 389–452. o.
- ↑ http://junior.sciencetimes.co.kr/data/article/7000/0000006890.jsp Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben (koreai nyelven)
- ↑ Martin A. Lysak, Kwok Cheung, Michaela Kitschke, and Petr Bureš (2007. 10). „Ancestral chromosomal blocks are triplicated in Brassiceae species with varying chromosome number and genome size” (PDF). Plant Physiology 145, 402-10. o. DOI:10.1104/pp.107.104380. (Hozzáférés: 2010. augusztus 22.)
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Triangle of U című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.