Brasília

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Ugrás: navigáció, keresés

Világörökség

m·v·sz

Brasília

Adatok

Ország

Típus

Kritériumok

Felvétel éve

Elhelyezkedése

Brasília műholdfelvételen.

A brasília katedrális.

Köztársasági Ügyészség.

Az Igazság szobra a Legfőbb Bíróság előtt, Alfredo Ceschiatti műve.

Palacio dos Arcos, a külügyminisztérium épülete.

Brasília, vagy más néven Brazíliaváros dél-amerikai város, 1960. április 21-e óta Brazília fővárosa. Az ország közepében elterülő szövetségi kerületben, a Planalto Central fennsíkon fekszik, Rio de Janeirotól, a régi fővárostól 930 kilométeres távolságban. Lakossága egy 2006-os népszámláláskor 2 383 784 fő volt. Számos állami közigazgatási épületnek ad otthont, mint például a Palácio de Planaltonak, azaz az elnöki palotának, a Legfelsőbb Bíróságnak és a Nemzeti Kongresszusnak.

A várost Lúcio Costa tervezte, a főépítész Oscar Niemeyer volt. A levegőből nézve pillangó, vagy repülőgép alakja van. 1987-től Brasília az UNESCO Világörökségeinek listáján is szerepel.

[szerkesztés] Éghajlata

Brasília éghajlata télen száraz, nyáron viszont nedves. A napi maximális hőmérséklet átlaga 28°C, az átlagos hőmérséklet 20,5°C. A legmelegebb hónap szeptember, amikor a napi hőmérséklet 16°C – 28°C között mozog, a leghidegebb pedig a július (13°C – 25°C). A valaha mért legkisebb hőmérséklet 0,5°C, a legmagasabb pedig 34,1°C volt. Az éves csapadék átlagosan 1555 milliméter. A legtöbb csapadék az októbertől áprilisig tartó esős évszakban esik (havi átlagban 121 és 246 milliméter között), a legkevesebb a májustól szeptemberig tartó száraz évszakban (8 és 56 milliméter között).

[szerkesztés] Története

A Brazil állam első két fővárosa, Salvador és Rio de Janeiro, a partvidéken épült fel. A 1850-es évektől a portugál királyok, majd a brazil császárok és a demokratikus korszak elnökei mind szerették volna áthelyezni a fővárost a belső területekre. Ezek kevésbé voltak kitéve a kalózok támadásainak, és bár szegényebbek voltak, egy új város fejleszthette volna a régiót és csökkenthette volna a gazdasági különbségeket. 1823-ban José Bonifácio de Andrad e Silva, egyike a független Brazília támogatóinak, javasolta a főváros költöztetését, és az új városnak a Brasília nevet. 1891-ben, az első brazil alkotmány (amely már 1889-ben érvénybe lépett) kijelentette, hogy az új főváros meg fog épülni. 1894-ben az alkotmány egyúttal lefoglalt az új központnak egy 14 ezer négyzetkilométeres területet. 1922. szeptember 7-én lerakták Brasília alapkövét, a mai Planaltina város közigazgatási területén, Brasília szatellitvárosainak egyikében. Eurico Gaspar Dutra kormányzása alatt (1946 és 1950 között) a város óriási fejlődésnek indult, mivel a tervezést felváltotta az építkezés. 1955-ben az új fővárossal foglalkozó bizottság kijelölte az újonnan építendő város helyét^[1].

1956-ban Juscelino Kubitschek de Oliveirát választották államelnöknek, aki megalapított egy az új várossal foglalkozó vállalatot, a NOVACAP-ot. Kubitschek megbízta Oscar Niemeyert, az akkor még fiatal építészt, a város építtetésének vezetésével. Még abban az évben megkezdődtek az építési munkálatok. 1957-ben Lúcio Costa nyerte el az építés jogát, akinek munkája pilóta terv néven (portugálul Plano Piloto) vált ismertté, és aki terveit Le Corbusier eszméi alapján készítette. A tájépítész Roberto Burle Marx volt. Kubitscheknek az volt a terve, hogy Brazília az ő öt éves kormányzása alatt annyit fog fejlődni, mint az előző fél évszázadban (ezt bizonyítja az államelnök mottója, az "ötven év ötben" is). Juscelino Kubitschek arra vágyott, hogy ő legyen az alapítója Brasíliának, ezért 1960. április 22-én hivatalosan megnyitotta, még azelőtt, hogy az elkészült volna^[2].

A kezdetektől fogva Brasília gyorsabban növekedett és fejlődött mint a tervek alapján várták. Az eredeti terv szerint Brasília csak az ország vezetésének, a hivataloknak és az őket kiszolgáló személyzetnek adott volna otthont, ám egész Brazíliából (főleg az északi és északnyugati területekről) több ezer ember költözött az új városba. Ezeket a bevándorlókat a candangos nevet kapták. Amikor Brasília elkészült, azt javasolták nekik, hogy térjenek haza, de sokan nem tették, mivel egy jobb élet lehetőségét látták Brasíliában. Az ott maradtanknak a pilóta terven kívül építettek ki lakóhelyeket. Ahogy több és több bevándorló érkezett Brasíliába, ezek a települések egyre gyorsabbab kezdtek növekedni, és lassan szatellitvárosokká nőtték ki magukat^[3].

Az 1980-as évekig Brasília polgármesterét a brazil kormány nevezte ki és a törvényeit is az állami szenátus határozta meg, ám az 1998-as új alkotmány óta Brazília lakossága szabadon választhatja a polgármester és a képviselőtestületet^[4].

[szerkesztés] Kritikák

Brasíliával szemben az a legfőbb kritika, hogy nem a gyalogosok számára készült. Az eredeti tervben nem is voltak közlekedési lámpák; a gépkocsiutak felüljárók és alagutak segítségével keresztezték egymást.

A másik gyakori bírálat az, hogy Brasília jó messzire, úgynevezett szatellitvárosokba költöztette a szegény negyedeket (például Santa Maria, São Sebastião, Gama, Ceilândia és Sobradinho). Ezeket a városokat busszal vagy felszíni gyorsvasúttal lehet a központból megközelíteni.

[szerkesztés] Lakosság

A tulajdonképpeni Brasília város a kb. 200 000 lakosával csak a harmadik legnagyobb a szövetségi államban Ceilândia (348 688 lakos) és Taguatinga (259 123 lakos) mögött. A legtöbb lakos az elővárosokban és a városon kívüli régiókban lakik. A lakosság száma ugrásszerűen nőtt az elmúlt ötven évben: míg 1950-ben csak 36 000 lakója volt, 2005-ben a lakó száma kb. 63-szorosára nőtt (2 277 259). A népsűrűség 422 fő négyzetkilométerenként. Az alábbi táblázat a lakosság számának alakulását mutatja. Az 1985 és 1991 közötti mintegy 180 000 főnyi csökkenés annak tulajdonítható, hogy az alacsonyabb jövedelmű vagy jövedelemmel nem rendelkező lakókat adminisztratív intézkedésekkel a környező szatellitvárosokba telepítették át.

Év	Lakosság
1959	28 020
1960	68 665
1964	90 582
1970	156 668
1975	202 775
1977	236 411
1980	316 058
1985	396 207
1991	213 760
1996	199 020
2000	198 422
2005	199 062

Brasília lakói jellemzően a közép- és felsőosztályhoz tartoznak. Az ország északkeleti tartományaiból származó munkások számára, akik a várost felépítették, nem terveztek lakásokat. Ők főleg a Brasília körüli szatellitvárosokban élnek. Az ipar – amelynek külön területet tartottak fenn – nem telepedett be. Az elővárosok képét a magas munkanélküliség és az ezt kisérő társadalmi jelenségek (alkohol- és drogfogyasztés, nővekvő bűnözés) határozzák meg. Ezzel szemben a zöldövezetekben gazdag, jó infrastruktúrával ellátott brasíliai élet minősége az ott élő emberek számára magasabb az országos átlagnál. A városból hiányzik azonban a fővárosokra jellemző kulturális élet lüktetése. A politikusok, hivatalnokok és alkalmazottak szívesebben töltik a hétvégét más városokban.

[szerkesztés] Látnivalók

A város legmagasabb épületéről, a 218 méter magas TV-toronyról szép kilátás nyílik a városra. Ez a régi buszpályudvar mellett, a város központi tengelyén helyezkedik el. Ettől keletre található a parlament épülete a két karcsú toronnyal, nyugatra tőle az 1981-ben elkészült Kubitschek-emlékmű. Északi és déli irányban lakónegyedek, szállodák és bevásárlóközpontok helyezkednek el. A sűrűn beépített északi és déli szárnytól távolabb található a sportstadion, a meteorológiai pbszervatórium, a camping és az állattemető.

A város főtengelyének a TV-torony és a „Praça dos Três Poderes“ tér közötti része gyalogosan is bejérható. A régi buszpályaudvar mögött található a nemzeti színház, jobbra pedig a Catedral Metropolitana Nossa Senhora Aparecida katedrális. A minisztériumok utcája, az „Esplanada dos Ministérios“, a katedrális mögött kezdődik. A tengely végén található a parlament („Congresso Nacional“). A „Praça dos Três Poderes“ tér másik oldalán van az elnöki palota, a legfelsőbb bíróság épülete, illetve a legújabb épület, a Tancredo Neves (1910–1985) emlékére épült pantheon. A tér baloldalán az elnöki hivatal, a „Palácio do Planalto“ helyezkedik el.

A TV-toronytől balra levő lakónegyedben található az „Igreja Dom Bosco“ templom, amelyet a város patrónusáról, Johannes Bosco-ról neveztek el.