Brabant hercegei
A Brabanti Hercegséget hivatalosan 1183/1184-ban hozták létre, amikor Barbarossa Frigyesa "Brabant hercege" címet adományozta I. Henriknek, III. Gottfried leuveni gróf fiának (aki akkoriban Alsó-Lotaringia hercege volt). A brabanti hercegi cím lényegében a 10. századtól létező brabanti tartományi grófi címből származott. A Német-Római Császárság fennhatósága alá tartozó területet III. Henrik leuveni gróf kapta meg az előző gróf, II. Hermann brabanti palotagróf halála után († September 20, 1085). Bár a Brabanti Tartományi Grófság területe aránylag kicsi volt (a Senne és a Dender folyók közti terület), mégis ezt a nevet vették fel a hercegek a 13. századtól kezdve. 1190-ben, III. Gottfried halála után I. Henrik megkapta Alsó-Lotaringiát is, bár a címmel együtt nem járt közvetlen fennhatóság a hercegség területei felett.
1288-ban a worringeni csata során a I. János brabanti herceg megszerezte a Limburgi Hercegséget is. 1430. után a brabanti hercegi cím és a hercegség összes területe a burgundi hercegek kezébe került, akiktől előbb a Habsburg-ház spanyol, majd később osztrák ága örökölte. A címet jelenleg is használják, Belgiumban a trónörökös kapta, míg Spanyolországban a spanyol királyok egyik címe.
Tartalomjegyzék |
A Leuven-ház [szerkesztés]
.svg)
Leuven és Brüsszel grófja, brabanti tartományi gróf:
- I. Lambert (1003-1015), az első leuveni gróf, III. Reginár hainaut-i gróf fia, aki felesége, Gerberga, Károly alsó-lotaringiai herceg révén örökölte Brabantot.
- III. Henrik (1086–1095), a brabanti tartományi grófi cím elnyerésekor már Leuven és Brüsszel grófja (1078-tól).
- I. Gottfried (1095–)
Leuven és Brüsszel grófja, brabanti tartományi gróf és Alsó-Lotaringia hercege:
- I. Gottfried (1106–1139)
- II. Gottfried (1139–1142)
- III. Gottfried (1142–1190)
- I. Henrik (1190–1235)
- II. Henrik (1235–1248)
- III. Henrik (1248–1261)
- IV. Henrik (1261–1267)
Brabant, Lothier és Limburg hercege:
- I. János (1267–1294, 1288-ban szerezte meg Limburgot)
- II. János (1294–1312)
- III. János (1312–1355)
- Johanna (1355–1406)
A Valois-ház [szerkesztés]
Brabant, Lothier és Limburg hercegei:
- Antal brabanti herceg (1406–1415)
- IV. János brabanti herceg (1415–1427)
- I. Fülöp de Saint-Pol (1427–1430)
- II. Jó Fülöp (1430–1467)
- I. Merész Károly (1467–1477)
- I. Mária (1477–1482)
A Habsburg-ház [szerkesztés]
- Miksa (régens, 1482–1494)
- III. Kasztíliai Fülöp (1494–1506)
- II. Károly (1506–1555)
- IV. Fülöp (1555–1598)
- A címet egy időre Ferenc, Anjou hercege (Valois-ház) szerezte meg (1582–1584)[1]
- Izabella Klára Eugénia és férje, Albert (1598-1621)
- V. Fülöp (1621-1665)
- III. Károly (1665-1700)
- VI. Fülöp (1700-1706)
- IV. Károly (1706-1740)
- Mária Terézia és férje, I. Ferenc (1740-1780)
- József (1780-1789)
- Lipót (1790-1792)
- II. Ferenc (1792-1794)
A brabanti hercegi cím napjainkban [szerkesztés]
Szász–Coburg–Gothai-ház [szerkesztés]
A mai Belga Királyságban a brabanti hercegi címet a mindenkori király legidősebb fia, vagyis a trón örököse viselte.
- II. Lipót (1840–1865)
- Lipót herceg, II. Lipót fia (1865–1869)
- III. Lipót (1909–1934)
- Balduin (1934–1951)
- Fülöp (1993–present )
Jelenleg nem lehet tudni, hogy Fülöp belga koronaherceg trónra lépése után legidősebb lánya és várhatóan örököse, Erzsébet viselni fogja-e a brabanti hercegnői címet.
A Bourbon-ház [szerkesztés]
- I. János Károly (címzetes herceg)
A brabanti hercegi cím a spanyol királyok egyik örökletes címe.
Lásd még [szerkesztés]
Forrás [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Knecht, Catherine de' Medici, Longman, 1998, p. 212.
