Brómetán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Brómetán
Bromoethane.png
Brómetán
Bromoethane-3D-vdW.png
Brómetán
Más nevek Etil-bromid, monobrómetán
Kémiai azonosítók
CAS-szám 74-96-4
RTECS szám KH6475000
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C2H5Br
Moláris tömeg 108,97 g/mol
Megjelenés Színtelen folyadék
Sűrűség 1,46 g/cm3, 20 °C-on[1]
Olvadáspont ‒119 °C[1] (154 K)
Forráspont 38 °C[1]
Oldhatóság (vízben) 9 g/l (20 °C)[1]
Viszkozitás 0,402 cP 20 °C-on
Gőznyomás 0,507 bar (20 °C),
0,730 bar (30 °C),
1,475 bar (50 °C)[1]
Veszélyek
EU osztályozás Tűzveszélyes (F)
Ártalmas (Xn)[1]
R mondatok R11, R20/22, R40[1]
S mondatok (S2), S36/37[1]
Lobbanáspont ‒20 °C[1]
Öngyulladási
hőmérséklet
511 °C
Robbanási határ 6,8–11%
LD50 1350 mg/kg (patkány, szájon át)[1]
Rokon vegyületek
Rokon alkil-halogenidek bróm-metán
klór-etán
jód-etán
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

A brómetán egy halogénezett szénhidrogén, az etán brómozott származéka. Színtelen, illékony, jellegzetes szagú folyadék. Erősen fénytörő. Gyúlékony vegyület. Vízben alig oldódik, de az alkohol és az éter jól oldja.

Kémiai tulajdonságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fény hatására elbomlik. A reakció során bróm válik ki, ettől a vegyület barnás színű lesz. Gyúlékony, még az égő cigaretta is lángra lobbantja. Ha lángba jut, erősen mérgező karbonil-bromid (COBr2) képződik.

Élettani hatása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A brómetán kisebb mennyiségben, levegővel keverve érzéstelenítő hatású. Nagyobb mennyiségben mérgezést okoz, ami légzési nehézségekkel és a végtagok remegésével jár. A mérgezés akár halálos kimenetelű is lehet.

Előállítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Brómetán előállításához etanolhoz először kénsavat, majd kálium-bromidot adnak erős hűtés közben. A képződő brómetánt ledesztillálják. Előállítható brómmal vörösfoszfort tartalmazó abszolút etanolból is.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szerves kémiai szintézisekkor alkalmazzák etilezőszernek. Korábban altatószerként használták kisebb műtétekkor.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
  • Bruckner Győző: Szerves kémia, I/1-es kötet
  • Kovács Kálmán, Halmos Miklós: A szerves kémia alapjai

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e f g h i j A brómetán vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2011. január 19. (JavaScript szükséges) (németül)