Bródy Miklós

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bródy Miklós
Életrajzi adatok
Született 1877. június 20.
Nagykároly
Elhunyt 1949. december 17. (72 évesen)
Kolozsvár
Pályafutás
Műfajok operett, opera
Tevékenység zeneszerző, karmester

Bródy Miklós (Nagykároly, 1877. június 20.Kolozsvár, 1949. december 17.) magyar zeneszerző, karmester, sakkmester. Testvére Bródy István (1882-1941) rendező, színházigazgató.

Életútja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zeneművészeti tanulmányait Kolozsvárt és Budapesten végezte, majd Pécsett, Grácban, Pozsonyban és Kolozsvárt karmester. Világhírű sakkozó. Számos opera kolozsvári bemutatója kapcsolódott nevéhez. Cikkeit a Pesti Napló, Újság, Képes Világkrónika, Keleti Újság közölte. Fordított és írt operettet, operát, megzenésítette Gyulai Pál, Reviczky Gyula, Ady Endre, Áprily Lajos, Endre Károly, a német irodalomból Goethe és Heine több versét. Zenei stílusa a klasszikus-romantikus hagyományokban gyökerezik.

1897-től 1935-ig vett részt sakkversenyeken magyar, majd 1920 után romániai színekben, s szép eredményeket ért el. Játékerejére jellemző, hogy a Chessmetrics.com számításai szerint 1900 márciusban 2607 pontja volt, amellyel a világranglistán a 24. helyen állt.[1]

Fontosabb művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A.B.C. (operett, 1903);
  • A hollandi lány (Paul Rubens operettjének fordítása, 1908);
  • Férjhez megy a feleségem (operett, 1921);
  • Thámár (operett, bemutatták Kolozsvárt 1922-ben, Az ígéret földje címmel Budapesten 1929-ben).

Jegyzetek és források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Chessmetrics Player Profile: Miklós Bródy (angol nyelven). chessmetrics.com. (Hozzáférés: 2014. június 28.)