Bozóti antilop

Bozóti antilop
Hím bozóti antilop
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda) Osztály: Emlősök (Mammalia) Alosztály: Elevenszülők (Theria) Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia) Öregrend: Laurasiatheria Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla) Alrend: Kérődzők (Ruminantia) Alrendág: Pecora Család: Tülkösszarvúak (Bovidae) Alcsalád: Tulokformák (Bovinae) Nemzetség: Csavartszarvú antilopok (Strepsicerotini) Nem: Tragelaphus Faj: T. scriptus
Tudományos név
Tragelaphus scriptus (Pallas, 1766)
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Bozóti antilop témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Bozóti antilop témájú médiaállományokat.

Hím bozóti antilop

Bozóti antilop pár, háttérben a hím

A bozóti antilop vagy más néven tarka guib (Tragelaphus scriptus) az emlősök osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

A bozóti antilop Afrika egyik legelterjedtebb tülkös szarvú állata, a Szaharától délre a Jóreménység fokáig, Délnyugat-Afrika kivételével mindenütt előfordul. 35 ország területén valószínűleg 300 000-nél is több példánya élhet.

Erdős és cserjés szavannák, mocsarak, hegyi erdők 4000 méter magasságig, esőerdők, sűrű növényzettel borított dombok és fennsíkok lakója.

Alfajai

Korábban nagy elterjedési területén több mint 40 alfaját írták le, de ezekből mára a tudomány csak kettőt ismer el hivatalosnak.

• Közönséges bozóti antilop (Tragelaphus scriptus scriptus)
• Delamere bozóti antilop (Tragelaphus scriptus delamerei)

Megjelenése

Testhossza 115-150 centiméter, farokhossza 20-25 cm, marmagassága 70-100 cm, testsúlya hímeknél 30-70 kg, nőstényeknél 24-42 kg, szarva, mely csak hímeknek van 25-50 cm hosszú. Szőrzete rövid, színe az élénk gesztenyebarnától a sötétbarnáig változó, a hegyekben majdnem fekete állatok is előfordulnak. A testen fehér keresztirányú és függőleges csíkok láthatóak, csíkozottsága nagyon változatos. A szemek között induló fekete sáv az orrig tart. Jellemző bélyegük a fehér petty az arcon, a két fehér folt a torkon. A felnőtt hímek sötétebbek a nőstényeknél és a fiatal állatoknál, különösen testük elülső részén. Felmereszthető szőrtarajuk is nagyobb.

Életmódja

Éjjel-nappal aktív. A lakóhelyéhez nagyon hűséges, nem alakít ki territóriumokat, és nemzetségének legmagányosabb állata. A hímek oldaluk mutogatásával, nyaksörényük felborzolásával, peckes járással és szarvuk mutogatásával harcolják ki egymás között a rangsort, ritkán lökdösődő harcokra is sor kerül. Ellenségei a leopárdok, az afrikai aranymacskák, a fiatal állatokra a sivatagi hiúz, a szervál, a nílusi krokodilok és pitonok is veszélyesek. A hímek a szarvaikkal védekeznek. Ugató vészjelzéssel figyelmeztetik a veszélyre a fajtársakat.

Szaporodása

Az udvarlási magatartáshoz hozzátartozik a vicsorítás, a pofák összedörgölése, az állak egymásra helyezése, a nemi szervek nyalogatása és szaglászása. A nőstény a párzási szertartás alatt, minden rossz szándék nélkül, gyakran a hím után kap. Mintegy 180 nap vemhesség után egy 3-4 kilós utód születik, amely az első napokban elfekszik és fél évig szopik. Az ivarérettséget már egyévesen eléri.

Források

• Chris and Tilde Stuart: Southern, Central and East African Mammals. Struik Publishers, 2002, ISBN 1-86872-621-5
• Ronald M. Nowak: Walker's Mammals of the World. Johns Hopkins University Press, 1999 ISBN 0-8018-5789-9
• Helmut Lingen Großes Lexikon der Tiere. Lingen Verlag, 1989, Köln.
• David Macdonald: Die große Enzyklopädie der Säugetiere. Ullmann/Tandem ISBN 3-8331-1006-6
• Hans Petzsch: Urania Tierreich, 7 Bde., Säugetiere. Urania, Stuttgart (1992) ISBN 3-332-00499-9

További információk

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. július 7.)
• Angol nyelvú fajleírás
• Tierdoku - Német nyelvű fajleírás