Boulevard du Temple (dagerrotípia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Louis Daguerre: Boulevard du Temple (dagerrotípia, 1838)

A Boulevard du Temple Louis Daguerre által 1838-ban készített dagerrotípia, melyet az első embert ábrázoló fotográfiaként tartanak számon.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kép kinagyított részlete: a cipőtisztító és vendége

Daguerre Párizsban, a rue des Marais 5. szám alatt lakott, az épületből a Boulevard du Temple-re nyílott kilátás. 1838 tavaszán innen, lakásának ablakából készített három felvételt. Ezek egyike volt a Boulevard du Temple címen ismertté vált kép, mely, a hozzáfűzött felirat szerint „Reggel nyolc órakor” készült. A másik – szintén a leírás alapján – délben készülhetett, míg a harmadik felvétel nem maradt fenn. Az időpont, valamint a korabeli térképek, az árnyékok hosszának és a kamera helyzete alapján az emberalakot ábrázoló felvételt Daguerre 1838. április 24-e május 4-e között készíthette. A 12,9 x 16,3 cm-es, közvetlenül egy lemezre rögzített dagerrotípia nem volt tökéletes: oldalhelytelen volt, csillogó felülete a beesett fény szögétől függően pozitívból negatívba fordult. A leképzett világ kicsinyített és fekete-fehér mását a korabeli kritikusok a kor képzőművészeti formáihoz viszonyítva kezdetlegesnek találták. Daguerre új fényképezési eljárásának 1839-ben történt publikálása után a Boulevard du Temple-ről készült képek már nagyobb figyelemben és elismerésben részesültek.

A viszonylag hosszú – több mint tíz perces – expozíciós időnek köszönhetően, a Boulevard du Temple forgatagából semmi nem érzékelhető. Azonban a kép bal alsó részén két emberi alak kivehető: egy cipőjét tisztíttató úr, valamint maga a cipőtisztító. Kilétüket nem sikerült megállapítani, de egyes feltételezések szerint Daguerre által a fotó elkészítéséhez felkért személyekről lehet szó. Nicholas Jenkins, a Stanford Egyetem irodalomtörténésze úgy véli a képen a két ismert emberalak mellett még legalább egy ember szerepel: tőlük jobbra az épület melletti fasor elejénél.[1]

Louis Daguerre(?): Huet úr portréja (dagerrotípia, 1837)

Mielőtt még a francia állam megvette volna és a világnak adományozta találmányát annak hasznosítása érdekében, reklámként Daguerre 1839-ben egy három képből álló triptichont (egy csendéletet, valamint két a Boulevard du Temple-t ábrázoló fotográfiát) küldött a bajor királynak, egy másik triptichont az orosz cárnak és 3 különálló képet Ausztria uralkodóinak egyet a császárnak, egyet Metternichnek és egyet a képek eljuttatásában segédkező Apponyi Antalnak a monarchia párizsi követének. (Ez utóbbi ma a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum gyűjteményében van). A bajor királynak küldött felvételeket még ugyanebben az évben Münchenben a Kunstvereinban állították ki, ahonnan a bajor királyi gyűjteménybe kerültek. Az uralkodó, I. Lajos halála után a Bajor Nemzeti Múzeum állandó kiállításának részei lettek. Innen később a Münchner Stadtmuseumba kerültek letétbe.

A lemezekről Beaumont Newhall fotótörténész a New York-i Modern Művészetek Múzeuma Photography, 1839-1937 című kiállítására reprodukciókat készített, melyekről később másolatok készültek.[2] A lemezek már egy 1960-ban készült fénykép szerint is teljesen oxidálódtak és nem voltak látható képnyomok rajtuk. Egy az 1970-es években végrehajtott restaurálási kísérlet is csak rontott a helyzeten. Az 1980-as években a Stadtmuseum fotókonzervátora a George Eastman House szakembereinek közreműködésével és a Newhall-féle fotók felhasználásával dagerrotip technikájú másolatokat készítettek.[3] Érdekesség, hogy nemcsak az eredeti felvételek tűntek el, hanem az ábrázolt városrészt is átépítették időközben, így az eredeti helyszín se látható már.

André Gunthert történész az Études photographiques folyóiratban 1998-ban publikált cikkében említést tett egy még korábbi, 1837-ből származó Huet úr portréja címet viselő felvételről,[4] melyet szintén Daguerre-nek tulajdonítanak.[5] A kép szakmai vita tárgya volt. Az, hogy a felvétel valóban korábbi mint a Boulvard du Temple nem bizonyított egyértelműen, de több a témával foglalkozó írás szerint ez a felvétel tekinthető a legrégebbi fennmaradt embert ábrázoló fotográfiának.[6][7][8][9][10]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Jenkins, Nicholas: traces (angol nyelven). (Hozzáférés: 2011. február 20.)
  2. szerk.: Beaumont Newhall: Photography, 1839-1937 (angol nyelven). New York: The Museum of Modern Art (1937) 
  3. Pohlmann, Ulrich, Schmidt, Marjen (1994.). „Das Münchner Daguerre-Triptychon. Ein Protokoll zur Geschichte seiner Präsentation, Aufbewahrung und Restaurierung” (német nyelven). Fotogeschichte 14 (52), 3–14.. o.  
  4. Louis Daguerre: M. Huet, 1837, dagerrotípia, 5,8 x 4,5 cm
  5. André Gunthert (1998. november). Daguerre ou la promptitude: Archéologie de la réduction du temps de pose (francia nyelven). Études photographiques (5), 5–25.. o. ISSN 1777-5302.  
  6. Stephen Perloff (1998. november 15.). French Claim Discovery of the Earliest Photographic Portrait (angol nyelven). The Photograph Collector XIX (11).  
  7. Jacques Roquencourt, André Gunthert (1999. május). Note sur le portrait de M. Huet (francia nyelven). Études photographiques (6), 139–143. o. ISSN 1777-5302.  
  8. Marie-Louise Berner. Bertel Thorvaldsen: a daguerreotype portrait from 1840 (angol nyelven). Koppenhága: Museum Tusculanum Press, 50.. o (2005). ISBN 9788772899114 
  9. Koetzle (2003), 19. oldal
  10. Michel Guerrin (1998. december 23.). L'un des premiers daguerréotypes bouscule l'histoire de la photographie (francia nyelven). Le Monde.  

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Hans-Michael Koetzle. Louis-Jacques-Mandé Daguerre: Boulevard du Temple, Fotóikonok – Képek és történetük 1. kötet, ford. Kézdy Beatrix (magyar nyelven), Taschen Verlag; Vince kiadó, 18– 25.. o (2003). ISBN 9783822825778 
  • Szilágyi Gábor: Daguerre. Gondolat, Budapest, 1987.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Boulevard du Temple témájú médiaállományokat.