Botswana hadereje

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Botswana hadereje
Amerikai tengerészgyalogosok és botswanai katonák kora reggeli közúti menetelése a különleges erők táborába, hogy együtt gyakoroljanak a botswanai Thebephatshwa légibázison 2012-ben
Amerikai tengerészgyalogosok és botswanai katonák kora reggeli közúti menetelése a különleges erők táborába, hogy együtt gyakoroljanak a botswanai Thebephatshwa légibázison 2012-ben

Dátum1966–
OrszágBotswana
Típusfegyveres erők
DiszlokációMaun
Parancsnokok
Jelenlegi parancsnokIan Khama (Botswana elnöke)
Kultúra és történelem
MottóWho Dares Wins (Aki mer, az nyer)
Botswana hadereje weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Botswana hadereje témájú médiaállományokat.

Botswana hadereje a szárazföldi erőkből és a légierőből áll. 1977-ben jött létre, élén Botswana elnöke áll.

Története[szerkesztés]

Az 1966-ban függetlenné vált Botswana kezdetben úgy gondolta, nem hoz létre állandó hadsereget, inkább a fejlődésre és a szegénység enyhítésére fekteti a hangsúlyt, a védelemről egy kis létszámú katonai rendőrség gondoskodott.[1] Azonban a rhodesiai és dél-afrikai biztonsági erők behatolásai szükségessé tették egy hadsereg létrehozását. A BDF 1977-ben alakult, a dél-afrikai politikai változások után feladata főként az orvvadászat elleni fellépés, katasztrófák megelőzése és kárainak enyhítése (ide értve a túlélők keresését és mentését), a belföldi rendfenntartás és a külföldi békefenntartás lett. A hadsereg legnagyobb támogatója az Amerikai Egyesült Államok, a tisztek nagy része amerikai képzést kapott. 2015-ben álltak a hadseregbe először nők.[2]

Szervezeti felépítése[szerkesztés]

A botswanai haderő több különböző szolgálati területből áll, mindet egy-egy dandártábornok vezérli:

  • 1BDE GROUP: lövészeket és szolgáltató zászlóaljakat tartalmaz
  • Légierő: saját jelzései és logisztikája (thebephatswei légibázis - itt kap helyet a parancsnokság is) vannak
  • Védelmi Logisztikai Parancsnokság (parancsnoksága a gaboronei Sir Seretse Khama laktanyában van)
  • 3 Glenn-völgyi brigádcsoport, a völgyben található a parancsnokság és főiskola is[3]

A szárazföldi erők létszáma 8500 fő, a következő egységekből áll:[4]

  • 1 páncélos dandár
  • 2 gyalog dandár
  • 1 tüzér dandár
  • 1 légvédelmi dandár
  • 1 műszaki dandár
  • 1 hírszerző egység

Felszerelés

  • 86 db közepes harckocsi
  • 55 db páncélozott harcjármű
  • 20 db vontatásos tüzérségi löveg

Kiképzés[szerkesztés]

Az Egyesült Államok Nemzetközi Katonai Képzés és Kiképzése továbbra is fontos szerepet tölt be a botswanai hadsereg kiképzésében. Minden évben 50 feletti botswanai tiszt vesz részt az USA-ban kiképzésen, 1999-ben nagyjából 85%-uk volt olyan, aki részt vett ezen.

Hazai tevékenysége[szerkesztés]

  • 1995 – A BDF mentő missziókat vállalt az ország nagy részét érintő áradások során.[5]
  • 1996 – A BDF katonái 90 ezer homokzsákot és 12 ezer gumit telepítettek az áradással fenyegetett Botswana Ash (Botash) üzem megvédésére[5]
  • 2006 – A Ramotswa környéki áradások után ismét bevetették a hadsereget[5]
  • 2009 – Ezúttal Kasane régiót sújtotta áradás[5]
  • 2015 – A BDF tiltakozásokat oszlatott Gaboronéban és Maunban
  • 2017 – Folyamatos tüntetések botswanai nagyvárosokban

Nemzetközi együttműködés[szerkesztés]

Botswanai katonák a Bakaara piaci (Mogadishu) offenzívában az Egységes Kötelékben 1993 januárjában

1992 és 1993 között egy BDF-kontingens is részt vett az Egyesült Államok vezette Egységes Kötelékben, mely a szomáliai polgárháborúba avatkozott be. 1993 és 1994 között BDF-tisztek megfigyelőként vettek részt Ruandában az ENSZ békefenntartó missziójában. Ugyanezen időszakban az ENSZ mozambiki hadműveletében is részt vettek az ország katonái.[6]

A BDF a Boleas hadműveletben, a Dél-afrikai Fejlesztési Közösség (SADC) 1998-as lesothói beavatkozásában is részt vett. A hadművelet után a lesothói hadsereg tagjainak kiképzést nyújtottak. A hadműveletben nagyjából 380 botswanai katona vett részt.[6] A hadsereg szintén sikeresen vett részt a szomáliai és dárfúri ENSZ-békefenntartók munkájában.[7]

Lásd még[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Best, Patrick. „Botswana president may seek defence aid during visit”, Ottawa Citizen, 1976. június 3., 36. oldal (Hozzáférés: 2018. március 9.) (angol nyelvű) 
  2. allAfrica.com: Botswana: BDF Recruits First Women Privates (angol nyelven). allAfrica.com. (Hozzáférés: 2018. március 9.)
  3. BDF receives accolades for professionalism Archiválva 2014. február 3-i dátummal a Wayback Machine-ben., 19 May 2013.
  4. The Military Balance 2013, 2013, International Institute for Strategic Studies, 495–496. o. (2013. március 14.). ISBN 978-1857436808 
  5. a b c d Printing. [2011. augusztus 26-i dátummal az eredetiből archiválva].
  6. a b Archived copy (angol nyelven). [2011. augusztus 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 9.)
  7. IRIN • humanitarian news and analysis from Africa, Asia and the Middle East (angol nyelven). IRINnews. [2008. március 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 9.)

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Botswana Defence Force című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]

  • Boubacar N'Diaye, The Challenge of Institutionalizing Civilian Control: Botswana, Ivory Coast, and Kenya in Comparative Perspective,

Lexington Books, January 2001

  • Mpho G. Molomo, 'The Trajectory of Civil-Military Relations in Botswana,' Chapter Seven of Civil-Military Relations in Developing Countries, 2013.
  • Sharp, Paul, and Louis Fisher. "Inside the ‘crystal ball’: Understanding the evolution of the military in Botswana and the challenges ahead." Evolutions and Revolutions: A Contemporary History of Armed Forces in Southern Africa, Institute for Security Studies, 2005, 43-60.
  • Institute for Security Studies: Botswana