Botosán
| Botosán (Botoșani) | |||
 | |||
| A polgármesteri hivatal | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Történelmi régió | Moldva | ||
| Fejlesztési régió | Északkelet-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Botoșani | ||
| Rang | municípium | ||
| Községközpont | Botoșani | ||
| Polgármester | Cătălin Flutur (PD-L, 2008 óta) | ||
| Irányítószám | 710001–710383 | ||
| Körzethívószám | +40 231 | ||
| SIRUTA-kód | 35731 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 90 010 fő (2021. dec. 1.)[1] | ||
| Magyar lakosság | 16 (0%, 2021)[2] | ||
| Népsűrűség | 2625 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 170 m | ||
| Terület | 40,7 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 44′ 55″, k. h. 26° 40′ 10″Koordináták: é. sz. 47° 44′ 55″, k. h. 26° 40′ 10″ | |||
 | |||
| Botosán weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Botosán témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Botosán (vagy Botosány, románul: Botoșani, régi magyar névén: Botos), város Romániában, a Moldva északi részében fekvő Botoșani megye székhelye.
Fekvése[szerkesztés]
A DN29-es főúton, Szucsáva és Dorohoj közt, Suceavától 45 km-re fekvő település.
Története[szerkesztés]
A várost 1439-ben említi első ízben Grigore Ureche krónikája (Letopisețul Țării Moldovei). A régészeti leletek tanúsága szerint azonban már a paleolitikumban létezett itt település.
A település Észak-Moldva egyik legjelentősebb ipari és művelődési központja, mely már a 15. században élénk forgalmú kereskedelmi központ volt, Ștefan cel Mare moldvai fejedelem udvarházat is épített itt.
A város virágkorát Petru Rareș uralkodása alatt élte, kinek felesége itt két templomot is emeltetett itt, ezért a fejedelemasszony városának is nevezték.
A 16. században itt voltak az ország legnagyobb vásárai. A város később ugyan elvesztette jelentőségét, de továbbra is Moldva gabonakereskedelmi központja maradt. 1907-ben a várostól 21 km-re levő Flămânzi (Éhségfalva) területén kezdődött Románia legújabbkori történelmének legnagyobb parasztfelkelése.
A város az 1900-as évek közepétől gyors fejlődésnek indult. Itt épült fel Moldva legmodernebb textilgyára, és több kisebb üzem is.
A Bukarest-Szucsáva vasútvonal Vereștinél kiágazó szárnya is érinti a települést.
Városrészek[szerkesztés]
- Centru
- Cișmea
- Luizoaia
- Lebăda
- Manolești
- Deal Miorița
- Primăverii
- Pușkin
- Șoseaua
- Iașului
- Tulbureni
Kulturális intézmények[szerkesztés]
- Ceomac Cantemir háza, műemlék 1800-ból, a "Ștefan Luchian" Alapítvány székháza
- Nicolae Iorga Emlékmúzeum, a történész szülőháza
- Octav Onicescu Emlékmúzeum
- Megyei Néprajzi Múzeum, 18. század végi műemlék épület
- Megyei Történelmi és Régészeti Múzeum
- "Ștefan Luchian" Galéria
- "Mihai Eminescu" Állami Színház
- "Vasilache" Bábszínház
- Állami Filharmónia, a Ventura-villának nevezett 19. század végi neoklasszikus épületben
- "Mihai Eminescu" Megyei Könyvtár, (Moscovici-ház)
Templomok[szerkesztés]
- Popăuţi-i Szent Miklós templom - 1496-ban Ştefan cel Mare fejedelem uralkodása alatt épült a moldvai középkori építészet hagyományai szerint.
- Szent György templom - Elena Rareş fejedelemasszony építtette 1551-ben.
- Mária mennybemenetele templom - Elena Rareş fejedelemasszony alapította 1552-ben.
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született 1850. január 15-én Mihai Eminescu költő.
- Itt született 1871. január 17-én Nicolae Iorga történész, politikus
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ 2021-es romániai népszámlálás
- ↑ 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)
Források[szerkesztés]
- Cs. Tompos Erzsébet – Czellár Katalin. Moldvai utazások. Panoráma (1978). ISBN 963-243-099-9
További információk[szerkesztés]
