Boros Nepomuk János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Boros Nepomuk János
Született 1808. október 10.
Szekszárd
Elhunyt 1855. ?
Szekszárd ?
Nemzetisége magyar
Foglalkozása festő
Boros Nepomuk János: Enteriőr

Boros Nepomuk János (Boros János, Szekszárd, 1808. október 10.[1] – Szekszárd ?, 1855. ?) festő.

Élete és munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Családja Vas megyéből származott, de ő már Szekszárdon született. Édesapja, Boros Ferenc gazdálkodással foglalkozott, de emellett festett is; ő készítette a Baranya megyei Szászvár plébániatemplomának képeit 1846-ban. Édesanyja Hári Rozália. Apja is festő volt (a szászvári templom szentélyében készített falképeket), az ő hatására kezdett el festeni.[2]

Boros Nepomuk János tanulmányait 1834[3] és 1837 májusa között az antik rajzosztályba, majd a történelmi festészet osztályán végezte el Bécsben.[2] 1841-ben fél évig ismét Bécsben tanult,[2] egy ideig Münchenben is tanult. Fő mesterei Leopold Kuperwieser, Johan Ender és Eduard Ritter von Engerth voltak. Hazatérése után, 1841-42-ben több kiállításon vett részt Pesten, ahol főleg életképeit mutatta be.

1840-ben ismét Bécsbe ment és ott 1841-ben Tolna vármegye részére megfestette Ferdinánd király arcképét. 1841. november 7-én megnősült, a nála 11 évvel fiatalabb Szabó Teréziát, Szabó József leányát vette feleségül[4] és letelepedett Szekszárdon.

1848-ban mint honvédfőhadnagy részt vett a szabadságharcban. Az ez évi művei között több katonatiszt arcképét találjuk. 1849-ben pedig bujdosnia kellett és így igen keveset dolgozhatott.

1855-ben tüdőbaj miatt bekövetkezett haláláig közel 700 festményt készített. Ezek közül körülbelül 200 darab arckép, a többi túlnyomó részben kisebb-nagyobb egyházi kép. Számos templom freskóit és oltárképeit festette meg. Figyelemre méltóak portréi is, több pécsi püspököt örökített meg.

Aktokat is festett, biztos anatómiai tudással. Festményei kitűnő színérzékre és komponáló tehetségre vallanak. Később azonban anyagi okokból képek tömeges előállítására kényszerült, művészete sablonossá vált. Kisebb munkákat is el kellett vállalnia, címerek festését, aranyozást, díszítést is végzett.

Scitovszky János hercegprímáshoz intézett levelében kérte, tegye a plébánosoknak kötelezővé, hogy a templomi képeket csak hozzáértő művészekkel javíttassák. A hercegprímás több ízben megfesttette vele arcképét és több oltárképet is készíttetett vele.

Egy másik mecénása gróf Festetics Erneszt volt, akinek több portrét és más kisebb-nagyobb képet (néhány tájképet is) készített.

A pécsi Notre-Dame zárda-templom belső festési munkálatait, freskóit is készítette, ez volt az egyik legnagyobb műve.[5]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Szekszárdi római katolikus keresztelési anyakönyv, 1808. év.
  2. ^ a b c Pécs Lexikon  I. (A–M). főszerkesztő Romváry Ferenc, Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010, Pécs. 117. o. ISBN 978-963-06-7919-0
  3. Néhány gipszrajzán olvasható: "Joh. Boros aus Ungarn, Tolnaer Com.: Marktfleck Szekszárd, 25 Jahre alt, besucht die K. K. Akademie d. bild. Künste seit 18. Apr. 1834."
  4. Szekszárdi római katolikus házassági anyakönyv, 1841. évi házasságok, 81. folyószám.
  5. Szentkirályi István "A pécsi Notre-Dame nőzárda és iskolái, Pécs, 1908", 61. oldal

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ács Lipót tanulmánya a Művészet c. folyóirat 1912. évi 6. számában