Bornemisza Barnabás János

Bornemisza (Bornemissza) Barnabás János (Tiszadada vagy Bűdszentmihály, 1915. augusztus 27. – 1985.) grafikusművész.

Életpályája

Családja, származása

A családi iratok alapján a család a Bor nemzetség tiszai ágának leszármazottja, az erdélyi Bornemisza Anna is elődeik között szerepel, bárói címerük volt. Kolozsvári Bornemisza család közeli ága volt. Bár a 19. századra elszegényedtek, 1930-ig bárói címmel rendelkeztek. Édesapja borsodi kovách Bornemisza Barnabás sportolóként és amatőr képzőművészként, tanítóként is működött. 1910-ben Országos képzőművészeti versenyen ezüstérmet nyert. Testvére Bornemisza László nemzetközi hírű festőművész volt. Családi nevük: báró borsodi - kovách Bornemisza Barnabás János. Felesége b. tördemiczy Ihász-Kovács Éva baroness, író. Fia Bornemisza Attila író, költő, szerkesztő. Édesanyja Ondy - Ónodi Julianna volt.

Élete

1915-ben született Tiszadadán, Büdszentmihályon keresztelték mivel édesapja akkor ott tanított. Iskoláit Tiszadadán, Büdszentmihályon, Debrecenben, Budapesten végezte. Iskolái mellett jelentős sport tevékenységet folytatott, sőt a Debreceni Sportklubnak is tagja volt. Szertorna és rúdugrásban jeleskedett, több iskolai, városi és országos bajnokságot is nyert. Az 1936-os olimpiai keret tagja volt. Iskolai végzettsége mezőgazdasági mérnök. Gyerekkora óta rajzolt, grafikákat készített. A második világháborúban főhadnagyi rendfokozatot szerzett, majd a háború után mérnökként dolgozott mint az Állami Biztosító kárszakértője. Több egyéni és csoportos kiállítása volt: Kaposvárott, Siófokon, Budapesten és Kapuváron. 1972-tól 1985-ig a Cserhát Művészkör elnöke és előadója volt. Szép versmondásait oklevéllel jutalmazták. 1985-ben váratlanul hunyt el.

Több irodalmi, verses könyvet szerkesztett. Illusztrálta felesége, Ihász-Kovács Éva két könyvét és a Cserhát Művészkör két antológiáját is. Egy könyvet írt: Békesség a földön címmel, de már nem tudta kiadni. Bornemisza Barnabás János jelentősen hozzájárult Debrecen hírnevének és szülőfaluja Tiszadada község hírnevének felvirágoztatásához sportos múltja miatt, és a budapesti székhelyű Cserhát Művész Kör megismertetéséhez is. Számára Tiszadadán emlékszoba nyílt.

Megjelent

• Károly Róbert: Utak ösvények c. kötetében 1984
• Ihász-Kovács Éva: Viszem tovább c. kötetében,1983, melyet ő is illusztrál
• A Cserhát Művész Kör Amulett 1989
• Cserhát Művész Kör megsejtett szavak 1989
• Délibáb folyóiratban rendszeresen posztumus verseivel, képeivel

Kiállításai

• Siófok: Magyar Orvosíró Kör kiállítása
• Kaposvár: Magyar Orvosíró és Képzőművészeti kör kiállítása
• Kapuvár: Önálló tárlat
• Budapest Petőfi Müv. Ház
• Budapest Marcibányi tér Müv. Ház
• Piliscsaba Művelődési Ház
• Marcali Művelődési Ház
• Cserhát Művész Kör gyűjteményes kiállításai
• Margit szigeti Thermál szálló több izben
• Miskolc
• Győr,
• Sopron
• Kiskőrös
• Zalaegerszeg
• Nagyalásony
• Szombathely
• USA, Pennsylvania, „Magyar Napok”, több alkalommal

Források

• Művelődési Minisztérium
• Országos Széchenyi Könyvtár
• Siófok Látássérültek Egyesülete
• Cserhát Művész Kör archívuma
• Cserhát Művész Kör kiadványai
• Debrecen város története 1942
• Történelmi családok genealogiája
• Tiszadada emlékszoba és emléktábla