Borneói vörösmacska

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Borneói vörösmacska
Catopuma badia John Gray.jpg
Természetvédelmi státusz
Veszélyeztetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Ferae
Rend: Ragadozók (Carnivora)
Alrend: Macskaalkatúak (Feliformia)
Család: Macskafélék (Felidae)
Alcsalád: Macskaformák (Felinae)
Nem: Pardofelis
Faj: P. badia
Tudományos név
Pardofelis badia
Gray, 1874
Szinonimák
  • Badiofelis badia
  • Catopuma badia
  • Felis badia
  • Profelis badia
Elterjedés
Bay cat distribution map.png
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Borneói vörösmacska témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Borneói vörösmacska témájú kategóriát.

A borneói vörösmacska (Pardofelis badia) a ragadozók (Carnivora) rendjébe és a macskafélék (Felidae) családjába tartozó faj. A fajt sokáig kihaltnak hitték, pár éve azonban észlelték egy példányát.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Borneó szigetén endemikus faj. A sziget politikai megosztottsága miatt Indonézia és Malajzia területén is honos.

A Délkelet-Ázsia szerte elterjedt ázsiai aranymacska (Pardofelis temminckii) legközelebbi rokona. A két faj nem fordul elő együtt, az ázsiai aranymacska nem él Borneón, legközelebb Szumátra szigetén honos.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testhossza 55 centiméter, farokhossza 35 centiméter.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Éjszaka rágcsálókkal és madarakkal táplálkozik, de elkapja a kisebb majmokat is.

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fajról sokáig nagyon keveset lehetett tudni és ma is egyike a legkevésbé ismert macskafajoknak. Évtizedeken át mindössze hét 1855 és 1928 között gyűjtött szőrme volt csak, amit ismertek a fajból. 1992-ben sikerült élve befogni egy nőstény egyedet Borneón. Ezen egyetlen egyeden végeztek el sok mérést és vizsgálatot, beleértve a DNS-szintézisen alapuló vizsgálatot is, amelyek segítettek elhelyezni a fajt a macskafélék családján belül. A feltehetően beteg állat röviddel fogságba esése után kimúlt. Azóta sikerült több alkalommal is megfigyelni a fajt és 1998-ban kameracsapdákkal sikerült róla első ízben fényképfelvételeket is készíteni.

A Természetvédelmi Világszövetség becslése szerint nagyjából 2500 egyedre tehető a faj populációja, ezért és mivel nagy mértékben irtják a faj élőhelyét jelentő esőerdőket, Vörös Listájukon a „veszélyeztetett” kategóriába sorolják.

A faj Borneónak mind a malajziai, mind az indonéz oldalán törvényesen védettnek számít, de az erdőirtás miatt számuk feltehetően továbbra is csökken.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]