Borisz Leonyidovics Paszternak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Boris Paszternak szócikkből átirányítva)
Borisz Leonyidovics Paszternak
Élete
Született1890. február 10.
Moszkva, Orosz Birodalom
Elhunyt1960. május 30. (70 évesen)
Peregyelkino, Szovjetunió
SírhelyPeredelkino Cemetery
SzüleiRosa Kaufman
Leonid Pasternak
Házastársa
  • Zinaida Nikolajevna Pasternak (1932–1960)
  • Evgenia Lurie (1922–1931)
GyermekeiJevgenyij Boriszovics Paszternak
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)regény
Fontosabb műveiZsivago doktor (1957)
Kitüntetései
Borisz Leonyidovics Paszternak aláírása
Borisz Leonyidovics Paszternak aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Borisz Leonyidovics Paszternak témájú médiaállományokat.

Borisz Leonyidovics Paszternak (Борис Леонидович Пастернак) (Moszkva, 1890. február 10. – Peregyelkino, 1960. május 30.) irodalmi Nobel-díjas orosz származású szovjet költő, esszéíró, műfordító, író.

Pályafutása[szerkesztés]

Paszternak 1908 tájékán

Egy neves zsidó festőművész (Leonyid Paszternak) és egy zsidó zongoraművésznő (Roza Kaufman) fia. A család azt állította, hogy Izsák Abrabánel, a híres portugál zsidó kincstárnok leszármazottja.

Zeneszerzőnek készült, de történelmet és filozófiát hallgatott a moszkvai egyetemen. 1912-ben a németországi Marburgba utazott. Első verseskötetén már látszott páratlan természetleíró képessége, úgy festette a kertet, a szelet, az esőt, a tavaszt, hogy azok őróla, a természetben élő, ám a természetet kultúrává nemesítő emberi lényről valljanak. Munkatársa lett Majakovszkij avantgardista folyóiratának, a LEF-nek. Az októberi forradalmat igenelte, tisztítótűznek nevezte.

1948 és 1955 között keletkezett nagyregényében, a Zsivago doktorban (ismert filmváltozata a Doktor Zsivágó) az 1903 és 1929 közé eső korszak, továbbá a háborús évek orosz történelmének átfogó képét kívánta megrajzolni. 1957-ben kijuttatta regényét az országból, ami meg is jelent Olaszországban és több más nyugati államban.

Amikor 1958-ban neki ítélték a Nobel-díjat, durva lejáratókampány indult ellene a Szovjetunióban. Művét szemétnek, őt magát árulónak titulálták. Belső emigránsnak nevezték, hozzáfűzve: jobb lenne, ha valódi emigráns válnék belőle. Válaszút elé állították: vagy lemond a díjról, vagy száműzik hazájából. Az előbbit választotta. (Regénye – amely 1958–59-ben 26 hétig vezette a New York Times bestsellerlistáját – 1988-ig nem is jelenhetett meg hazájában.)

Élete hátralévő hónapjait a nyilvánosságtól visszavonultan töltötte. 1960. május 30-án Peregyelkinóban hunyt el.

Műfordításai[szerkesztés]

Műfordítóként a világirodalom számos alkotóját ültette át orosz nyelvre, drámát és költészetet, kortársakat és klasszikusokat egyaránt. Többek közt Rafael Alberti, Goethe, Keats, Kleist, Rilke, Schiller, Shakespeare, Tagore, Verlaine, Werfel műveit.[1] Noha nem tudott grúzul, kiemelten foglalkozott a grúz költészet fordításával.

A magyar irodalomból Petőfitől kisebb kötetre valót, mintegy félszáz verset ültetett át oroszra 1946-tól kezdve. Mivel magyarul sem tudott, ebbéli munkájában Kun Ágnes volt a segítségére.[2] Ezen fordításai először az 1952-es négykötetes szovjet Petőfi-kiadásban jelentek meg.

Művei[szerkesztés]

  • Iker a felhőkben (1913, verseskötet)
  • Wassermann-reakció, Fekete serleg – futurista írások
  • Sorompók felett (1917), költemények
  • Nővérem az élet (1917), költemények
  • Luvers gyermekkora (1922)
  • Légi utak (1924, elbeszéléskötet)
  • Kilencszázöt (1927)
  • Északi szél (1927)
  • Elbeszélés (1929)
  • Menlevél (1931), első önéletrajzi írás
  • Spektorszkij (1931, verses regény)
  • Második születés (verseskötet)
  • Hajnali vonatokon (1943)
  • Földi térség (1945)
  • Zsivago doktor (1957, regény)

Magyarul[szerkesztés]

  • Karácsonyi csillag. Kései versek. 1945-1960; ford. Gömöri György, Sulyok Vince, jegyz. Gömöri György; Occidental, Washington, 1965 ISBN 9085010632
  • Éjszakai szél; ford. Bede Anna et al., utószó E. Fehér Pál; Európa, Budapest, 1969
  • Luvers gyermekkora (ford. Hernádi László) / Elbeszélés (ford. Pór Judit); Európa Könyvkiadó, Budapest, 1971
  • Borisz Paszternak versei; ford. Bede Anna et al.; Európa, Budapest, 1979 (Lyra mundi)
  • Zsivago doktor (fordította Pór Judit, Európa Könyvkiadó, 1988) ISBN 963 307 1070
  • Versek (vál. Pór Judit, Európa Könyvkiadó, 1990) ISBN 963-07-5194-1
  • Zsivago doktor. Regény; ford. Pór Judit, utószó Szilágyi Ákos; Palatinus, Budapest, 2006 (Nobel-díjasok könyvtára)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Fájl:Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Borisz Leonyidovics Paszternak témában.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Borisz_Leonyidovics_Paszternak&oldid=26875828”