Bordeaux-i dog

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bordeaux-i dog (Dogue de Bordeaux)
Dogue de Bordeaux standing original.jpg
Fajtagazda ország Franciaország
Osztályozás
Csoport II.Pinscherek, schnauzerek – molosszerek – svájci hegyi- és pásztorkutyák
Szekció 2. Molosszerek
Típus 2.1 Masztiff típusú kutyák
Fajtaleírás
Osztályozó szervezet FCI
Érvényes standard angol
Kiadás éve 2009
Wikimédia Commons
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz
Bordeaux-i dog témájú médiaállományokat.

Testfelépítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bordeaux-i dog megjelenése egy zömök atlétára emlékeztet. Széles mellkasa a könyöke alá ér. Teste könyök mögött mért kerületének 20-30 cm-el meg kell haladnia a marmagasságát. Széles és izmos háta vízszintes, marja jól kirajzolódik. Az erőteljes lágyék rövid, a far mérsékelten lejt a farok tövéig, de még ott is vaskos. A farok nem érhet a csánk alá. A bordeaux-i dog lábai erősek és izmosak, vastag csontokkal és erőteljes, zárt viszonylag rövid mancsokkal. Az enyhén ívelt, ám igen izmos nyak kerülete csaknem azonos a koponyáéval (a fül előtt mérve) a lebernyeg a toroktól a mellkasig húzódik. Feje igen nagy, szögletes, széles és viszonylag rövid. A kanoknál a koponya kerülete megegyezik a marmagassággal. A koponya teteje enyhén boltozatos. A stop hirtelen, szöget zár be az orrnyereggel. A kiugró homlok szélessége jóval nagyobb a magasságnál. A hosszanti barázda két oldalán szimmetrikusan elhelyezkedő mély ráncok láthatók. Az erős arcorri rész széles és vastag, felső oldala enyhén homorú. Az arcorri rész kerülete nagyjából kétharmada a koponyáénak, hossza a fej teljes hosszának egynegyede-egyharmada (a fej hosszát a tarkónyúlványtól az orrcsúcsig mérve). A széles, erős állkapcsokban ülő fogazat alsó harapású. Az alsó állkapocs 0,5-2cm-el ugrik a felső felé. Csukott szájnál a fogak nem látszhatnak ki. A viszonylag kicsi, lelógó fülek magasan tűzöttek, s így kihangsúlyozzák a koponya szélességét. A szemek ovális alakúak és egymástól távol ülők; tekintetük őszinte és nyílt. Az aljszőrzet és a fedőszőrzet is rövid, finom tapintású, puha szőrszálakból áll. A szőrzete vagy mahagónivörös, vagy őzbarna, vörös vagy fekete maszkkal, bár az utóbbi ritka. A fülek gyakran valamivel sötétebbek a test többi részénél. Fehér rajzolat csak a mellkason és a mancsokon megengedett.

Méretei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Marmagasság: 60-80 cm. A kanok szabványos marmagassága 60-70 cm, a szukáké 58-66 cm.
  • Testtömeg: 35-50 kg. A kanok súlya legalább 50 kg, a szukáké legalább 45 kg
  • Várható élettartam: 10 év

Vérmérséklete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a kutya afféle „csiszolatlan gyémánt”. Nagyon bátor, igen sokat követel magától, ugyanakkor érzékeny az otthon hangulatára is. Igen erősen kötődik a családja tagjaihoz. Kifutóban való tartása nem alkalmas. Kiegyensúlyozott, békés, engedelmes és barátságos állat. Mindig tudni akarja, hogy mi történik a környezetében. Gazdája és családja iránt nagyon gyengéd és hűséges. Nem ugat sokat, éppen ezért ha mégis hallatja erős hangját, nem árt ellenőrizni, miért teszi. A bordeaux-i dog megvédi családja tagjait a rossz szándékú emberektől, s magától értetődő feladatának tekinti a lakás és a kert őrzését. Az a bordeaux-i dog, amely kölyökkorában kedvező tapasztalatokat szerzett és amelyet következetesen neveltek, jól megfér az egyéb háziállatokkal. A gyermekekkel általában kedves, türelmes és védelmező. Az idegenekben eleinte nem bízik és velük szemben óvatosan viselkedik, de ha a gazdája elfogadja őket, akkor a kutya azonnal követi a példáját. A fajta képviselői - főként a kanok - igen domináns módon viselkedhetnek más kutyákkal szemben, akár az utcán, akár a lakásban találkoznak velük.

Feladatuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Feladatuk az emberek és állataik védelme volt, de vadászatra is – főleg vaddisznóra és medvére – használták, azonban a fajta a fennmaradását a Dél-Franciaországban közkedvelt állatviadaloknak köszönheti. Izmos teste erőtől duzzad.

Eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ősi fajta, de eredete nem egyértelmű. Valószínűleg Tibet fennsíkjairól származik, ahonnan a népvándorlások során jutott Európába, így Franciaországba.