Bonus Musaemura Zimunya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Bonus Musaemura Zimunya (Mutare, 1949 - ) zimbabwei költő.

Életútja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Munkáit elsősorban angol, ritkábban sona nyelven alkotja. 1975-ben elhagyta az egykori Rhoodesiát, mivel egy tüntetés miatt rövidebb időre börtönbe került. Később visszatért hazájába, s a hararei egyetemen lett tudományos kutató. Versei először folyóiratokban (Two Tone, Rhodesian Poetry, stb.), később önálló kötetekben jelentek meg. Költészetében a hazája múltját és jelenét idéző témák allegorikus-mitikus képalkotási technikával párosulnak. Egy fontos antológia szerkesztése is az jórészt az ő nevéhez köthető: And Now The Poets Speak (És ma a költők megszólalnak, 1981), amelynek árulkodó az alcíme: Költemények, amelyeket a Zimbabwéért folytatott harc ihletett (Mudereri Khadhanival közösen). Másik, Kofi Anyidohoval és Peter Porterrel közösen szerkesztett antológiájának címe: Fate of Vultures (A keselyűk sorsa, 1988). Verseskötetei: Zimbabwe Ruins (Zimbabwei pusztulások, 1979); Thought Tracks (Gondolatnyomok, 1982); Kingfischer, Jikinya and Other Poems (Királyi halász, Jikinya és más költemények, 1982); Perfect Poise (Tökéletes egyensúly, 1993); Selected Poems (Válogatott költemények, 1995). Night Shift (Éjszakai műszak, 1993) című kötetében a városi szegénység életét állította párhuzamba a forradalom után meggazdagodott réteg életével. Kritikai műve: Those Years of Drought and Hunger: The Birth of African Fiction in English in Zimbabwe (A szárazság és az éhség évei: az angol nyelvű afrikai regény születése Zimbabwében, 1982).

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Világirodalmi lexikon XVIII. (Z–Index). Főszerk. Szerdahelyi István. Budapest: Akadémiai. 1995. 174. o. ISBN 963-05-6852-7
  • Simon Gikandi: Encyclopedia of African Literature, 2003 [1]