Bolond város
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölés szükséges az ellenőrizhetőség érdekében. Ez önmagában nem minősíti a tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása igaz. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
| Neoton Bolond város |
||||
| stúdióalbum | ||||
| Megjelent | 1971. | |||
| Felvételek | 1970. Budapest | |||
| Stílus | beat, progresszív rock | |||
| Hossz | 41 perc 10 mp (1971) 41 perc 50 mp (1995) |
|||
| Kiadó | MHV Qualiton Pepita |
|||
| Neoton-kronológia | ||||
|
||||
A Bolond város a Neoton együttes 1971-ben megjelent első nagylemeze.
Tartalomjegyzék |
Története[szerkesztés]
A Neoton 1965-ben a közgazdasági egyetem zenekaraként alakult. 1968-ban a Kell, hogy várj c. dalukkal megnyerték a Ki mit tud?-ot. A kezdetben slágerzenét játszó együttes, 1970-ben új tagokkal kiegészülve: Balázs Ferenc (orgona, ének), Debreczeni Ferenc (dob), Galácz Lajos (gitár, ének), Pásztor László (gitár) és Som Lajos (basszusgitár) stílust váltott.
A sikerekre való tekintettel, a Hanglemezgyár engedélyt adott nekik egy nagylemez elkészítésére, így a második vonal zenekarai közül 1970-ben egyedüliként készíthette el első hanglemezét, amely a Bolond város nevet kapta. Az együttes a lemezzel a progresszív irányba akart tovább lépni, azonban az album, a kísérletező stílusa miatt, egy slágerek nélküli gyűjteménnyé sikeredett, amely nem aratott osztatlan sikert. Az együttesnek még ez a felállása kijutott (ORI), Fekete-Afrikába (Nigéria, Ghána) koncertezni, mikor hazatértek Afrikából, több tag is kivált az együttesből, és ezzel lezárult a zenekar pályájának első szakasza.
Debreczeni Ferenc lett az Omega „új” dobosa (a reptéren az együttes tagjai már vártak rá), Som Lajos és Balázs Ferenc (Radics Bélával és Brunner Győzővel) megalapították Magyarország első hard rock együttesét a: Taurus Ex-T: 25 75 82-t. Som később a Piramisban, Balázs Fecó pedig a Korállal lett országosan elismert.
A Bolond város hivatalosan 1971-ben látott napvilágot a Qualiton gondozásában. A hanglemez már Stereo verzióban jelent meg, a borítóján azonban a Pepita Label emblémája volt feltüntetve, de a lemezen mégis a Qualiton által ellátott citromsárga címke volt látható. Néhány évvel később a Pepita újra kiadta a lemezt (Stereo) citromsárga és narancssárga lemezcímkével egyaránt. Ez utóbbi változatok lettek az elterjedtebbek, mivel több példányt készítettek belőle, mint a Qualiton-os szériából. A Szovjet exportra Глупый город címmel került.
Az album dalai[szerkesztés]
Az album összes zenéjét Pásztor László szerezte, a dalszövegeket pedig S. Nagy István írta, kivéve azokat, amelyek jelölve vannak.
Első oldal[szerkesztés]
- Bolond város – 3:23
- Oh, Napsugár – 2:53
- Pardon, ez a kezem volt – 2:47
- Sárga lámpák – 3:00
- Dal a magányról (Pásztor László) – 2:43
- Nehéz fiúk – 4:10
- Vándorút – 3:10
Második oldal[szerkesztés]
- A Ház – 4:36
- Megered az ég – 2:47
- Fények a távolban – 3:34
- Láttam én egy Osztrigát – 3:26
- Gyere álom – 7:18
Közreműködők[szerkesztés]
- Balázs Ferenc – orgona, vokál
- Debreczeni Ferenc – dob, conga
- Galácz Lajos – ének, ritmusgitár
- Pásztor László – gitár, vokál, zeneszerző
- Som Lajos – basszusgitár
- S. Nagy István – szövegíró
- Produkció
- Dobó Ferenc – hangmérnök
- Juhász István – zenei rendező
- Mester Miklós – borítóterv
- Szipál – fényképek
Kiadások[szerkesztés]
| Év | Kiadó | Formátum | Sorszám | Megjegyzések |
|---|---|---|---|---|
| 1971 | MHV Qualiton | LP | LPX 17422 | |
| 1972 | MHV Pepita | S LPX 17422 | ||
| 1995 | Hungaroton Gong | CD | HCD 17422 |
Források[szerkesztés]
- Jávorszky Béla Szilárd és Sebők János: A magyarock története 1. (Népszabadság Könyvek, 2005) ISBN 963-85600-8-8
