Bollobás Béla (orvos)
| Bollobás Béla | |
| Született | 1910. augusztus 28. Homonna |
| Elhunyt | 1985. december 23. (75 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Gyermekei | Bollobás Béla |
| Foglalkozása | orvos |
| Sírhelye | Farkasréti temető (9/1-1-140/141)[1][2] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bollobás Béla (Homonna, 1910. augusztus 28. – Budapest, 1985. december 23.) orvos, százados, az orvostudományok kandidátusa (1957). Bollobás Béla matematikus édesapja.
Pályafutása[szerkesztés]
Orvosdoktori diplomáját 1936-ban szerezte, a katonaorvosi tanfolyam elvégzése után magyar királyi honvédorvos lett. 1942-től százados, a Szovjetunió elleni hadjárat időszaka alatt szállította a fronton súlyosan megsebesült katonákat repülőgéppel Budapestre. 1943-tól az SZDP tagja lett. 1944-ben került kapcsolatba a Magyar Hazafiak Szabadság Szövetsége, a Szovjetunió Magyarországi Barátainak Egyesülete illetve a Szidor csoport nevezetű antifasiszta szervezetekkel. A Gestapo 1944. december 3-án letartóztatta, azonban szabadlábra helyezték, mivel ellene szóló bizonyítékokat nem találtak. A csákánydoroszlói hadikórházhoz került. 1945-ben az új magyar hadsereg 6. vasútépítő zászlóaljának orvosa lett. 1947. január 27-én újfent letartóztatták, ezúttal a köztársaság megdöntésére irányuló összeesküvés gyanújával. A Népbíróság egyévi börtönbüntetést szabott rá ki rá, de végül március 27-én helyezték szabadlábra. 1957-ben rehabilitálták, nyugállományba vonulásáig sebészként dolgozott az egyetemi klinikán, valamint osztályvezető főorvos volt az újpesti Árpád Kórházban.
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X