Boldogfai Farkas család
A boldogfai Farkas család egy nemes magyar család, amely Boldogfáról (jelenlegi neve Zalaboldogfa), Zala megyéből származik.
[szerkesztés] Története
A boldogfai Farkas család a zalai kisbarnaki Farkas családból származik. Az utolsó tagja a családnak, aki a kisbarnaki előnevet használta, kisbarnaki Farkas Gábor (1630–1685) és rábahídvégi Horváth Anna fia, Mihály (–1692) volt. Mihály gyermekei: Péter, István és János már a Boldogfai Farkas előnév alatt ismertették magukat.
A Farkas család 1716-ban címeres levelet kapott III. Károly magyar királytól. Az akkori családfő, boldogfai Farkas János (1687–1724) volt az első – testvéreivel együtt –, aki formálisan használta Boldogfáról, a főbirtokáról származó előnevet. Farkas János táblabíró volt, és akkoriban a birtokai között szerepelt Andráshida és Alibánfa is.
A fia, boldogfai Farkas Ferenc (1713–1770) Zalalövőn lakott, zalai alispán volt 1767 után, és számos birtoka volt. Az ő fia, akit úgyszintén Ferencnek hívtak, 30 évig szolgált plébánosként Nemes-Apátiban, Zala megyében, majd utána veszprémi kanonokká nevezték ki. [1] Az alispán másik fia, Farkas Lajos piarista pap lett. A harmadik fia, boldogfai Farkas János, zalai alispán volt 1783-től.
A 19. század elején, Farkas János (1774–1847), boldogfai Farkas János és Sümeghy Judit fia, táblabíró volt, és elnökként szolgált a zalai számvevői törvényszéken 1826-től 1827-ig, majd 1827-től 1828-ig, 1831-ben, 1837-ben, 1838-ban és 1839-ben. Az egyik fia, Farkas Imre, hosszú ideig volt Zala megye táblabírója, aki 1876-ban halt meg Alsó-Bagodon 60 éves korában, a másik, Farkas János, gyámi szolgabíró volt Zala megyében.
A XX. század elején, 1922-től 1939-ig földbirtokos boldogfai Farkas Tibor (1883 - 1940) országgyűlési képviselő volt Budapesten. [2]
Boldogfai Farkas István (1875–1921) szolgabíró, és a veszprémi egyházmegyéhez tartozó, 33 községből álló sümegi járásnak volt felelős vezetője, elsőfokú rendőrbírája. A fia, boldogfai Farkas Endre (1908–1994) őrnagy volt a magyar hadseregben, és Horthy Miklós alatt szolgált a II. világháború idején. Endre unokatestvére, boldogfai Farkas Mária férjhez ment Ispánki József szobrászművészhez, Endre nővére, Margit (Gitka) pedig Dr. Forintos György felesége lett. Endre szimpatizált a nyilas párt elleni mozgalmakkal és a második világháború után kényszerült Venezuelába, Dél-Amerikába menekülni családjával, ahol letelepedett és nőttek fel a gyermekei. 1936-ban Boldogfai Farkas István szobrász, sok magyar művész közül, részt vett a XX. Velencei Biennálén.
Boldogfai Farkas Endrének az unokatestvére, boldogfai Farkas Sándor (1907–1970) Magyarországon maradt és egy ismert szobrász- és éremművész volt. Művei közül Apor Vilmos síremléke Győrben, a Szűz Mária szobor a Pasaréti téren és Szent Imre szobra a Szent István Bazilikában, Budapesten található. Úgyszintén, Boldogfai Farkas Dénes (1884 - 1973) gazdálkodó, politikus, országgyűlési képviselő volt hosszú éveken át. [3]
Másrészt, a családban található a vitéz boldogfai Farkas Lóránd (1923- ?), aki a II. világháborúban harcolt, és az apja vitéz boldogfai Farkas Sándor (1880–1946), aki az első világháborúban vett részt.
[szerkesztés] Család tagjai
- Boldogfai Farkas Lajos (piarista pap)
- Boldogfai Farkas Ferenc (jezsuita szerzetes)
- Boldogfai Farkas Sándor szobrász
- Boldogfai Farkas Dénes politikus, 56-os szabadságharcos
- Boldogfai Farkas Endre katonatiszt
- Boldogfai Farkas Imre (festő)
- Boldogfai Farkas Imre (vezérigazgató)
- Boldogfai Farkas Klára (festőművész)
[szerkesztés] Források
- „A Boldogfai Farkas család családi név és előnév igazolása”, első rész
- „A Boldogfai Farkas család családi név és előnév igazolása”, második rész
- "Zalalövő Története"
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái III. (Fa–Gwóth). Budapest: Hornyánszky. 1894. Online hozzáférés (Farkas Ferenc címszó)
- "1845. évi nemesi összeírás"
- boldogfai Farkas Tibor, Parlament képviselő
