Bokononizmus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A bokononizmus Kurt Vonnegut Macskabölcső (Cat’s cradle, 1963) című regényében a fiktív karibi szigetország, San Lorenzo Köztársaság lakosainak vallása.

A vallás alapítója, Bokonon, született Lionel Boyd Johnson korábban San Lorenzónál hajótörést szenvedett és a szigeten alapította meg vallását. Vezetéknevét San Lorenzo sajátos dialektust beszélő lakosai Bokononnak ejtik, innen a névadás. A bokononizmus szent szövegei a Bokonon által folyamatosan bővített, magyarázatokat és verses kalüpszókat egyaránt tartalmazó Bokonon Könyve (The Books of Bokonon) adja közre.

Jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bokononizmus egyfelől az élő nemigazságokon, az ártalmatlan hazugságokon, más néven fomákon alapul. E fomákkal a vallás célja az, hogy a nyomorúságban és politikai diktatúrában tengődő San Lorenzó-iakat kiszakítsa a mindennapokból és egy szebb világ önáltató képzetével szolgáljon gyógyírül lelki sebeikre. Mindez tükrözi Vonnegut társadalomfelfogását, mely szerint az emberi közösségeket a diktatórikus erőszak (világi hatalom) és az önáltató ideológia (vallás) egymást kölcsönösen feltételező kettőssége határozza meg. San Lorenzo szigetén a helyzet a következőképpen fest: az ország teljes lakossága Bokonon vallási tanításait követi, amit a hatalom birtokosa, a kivénhedt diktátor, Papa Monzano tűzzel-vassal irt. Akit bokononizmus gyakorlásán érnek, kampó által hal meg, azaz élve feltűzik egy gigantikus vaskampóra. A helyzet fonákja minden dichotómia sajátja: Papa Monzano miatt lehet népszerű próféta Bokonon, és Bokonon népszerűsége legitimálja Papa Monzano véreskezűségét. Ám a regény végén kiderül: maga Papa Monzano is bokononista.

Másfelől a bokononizmus célja nyilvánvalóvá tenni, hogy életünk értelmének felfejtése dőre próbálkozás, de tudatában kell lennünk annak, hogy Isten vagy a sors szeszélyes akarata valamely célra elrendelt minket és a karaszunkba (lásd a bokononizmus kifejezéseit) tartozó többi embert, egyenként és együtt mindannyian ezen ismeretlen cél felé tartunk. Egy bokononista nem hisz a szabad akaratban és soha nem mondja: „Úgy történt, hogy…”, ehelyett így fejezi ki hitét: „Úgy kellett történnie, hogy…” (lásd például 39. fejezet). A bokononizmus tehát fatalista, sőt mi több, defetista vallás, ahogy Bokonon Könyvének Tizennegyedik Könyve mondja: „Mit remélhet a földön az emberiség számára a gondolkodó ember elmúlt évmilliók tapasztalatai alapján? Semmit.” (110. fejezet).

Harmadrészt a bokononizmus tanítása voltaképpen egy fontos krisztusi elemet is magában foglal: embertársaink feltétel nélküli és osztatlan szeretetére sarkall bennünket.

Mint minden valamirevaló vallás, a bokononizmus is rendelkezik genezistörténettel, ám ebben az ember már a Föld teremtésének pillanatától benépesíti a bolygót. Eszerint Borasisi, a nap és Pabu, a hold nászából hideg gyermekek születtek. Borasisi tüzes utódokra számított, így haragjában elhajította őket (belőlük lettek a bolygók), aztán Pabut is eltaszította magától, aki kedvenc gyermekéhez, az emberekkel benépesített Földhöz költözött. Bokonon magyarázata a világ teremtéséhez: „Foma! Hazugság! Egy rakás foma!” [85. fejezet]

A bokononizmus szótára[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vonnegut több, halandzsa elnevezéssel illetett fogalmat alkotott a bokononista hit és szokások leírására. Ahol Borbás Mária magyar fordítása eltérő, zárójelben külön megadtuk az eredeti angol kifejezést is. A bekezdések végén szögletes zárójelben jelöltük az adott bokononista kifejezésre vonatkozó fejezetszámokat.

boko-maru
Két lélek, két tudat egyesülése a meztelen talpak, lábfejek összeérintésével. A szigorúan tiltott bokononista lábjáték (footplay) csak két olyan ember között jöhet létre, akik szeretik egymást, márpedig a bokononisták vallási előírásaiknak megfelelően mindannyian szeretik egymást. [66., 72., 93. fejezet]
Buzgó, buzgó, buzgó (Busy, busy, busy)
Rituális mondat, amelyet a bokononisták maguk elé suttognak, amikor eltűnődnek, milyen bonyolult és kifürkészhetetlen az élet. [32. fejezet]
foma
Ártalmatlan hazugság, a kegyetlen valóságról tudomást sem vevő áltatás (például „A jólét csak egy karnyújtásnyira fekszik”). [A kötet mottója]
duprasz (duprass)
Kétszemélyes karasz, amelybe nem hatolhat be még egy a duprasz tagjaitól született gyermek sem. A duprasz vámpétere az egymás iránt érzett végtelen szerelem. [41., 55. fejezet]
karasz (karass)
Tudtuk nélkül a kifürkészhetetlen Isten akaratát teljesítő, ugyanazon cél felé tartó emberek csoportja. Karaszunk célját és létezésének értelmét nem ismerhetjük meg – ahogy Isten útjai is rejtve maradnak előttünk. A karasz egyes tagjai a kan-kan, a vak véletlen által kezükbe adott eszköz révén jutnak el karaszukba, s szinukáik (sinooka), azaz életüknek kacsai a karaszba tartozó többi ember szinukáival összekapcsolódnak. Bokonon szavaival: „Ha életed különösebb ésszerű ok nélkül összegabalyodik valaki más életével, az illető valószínűleg a te karaszod tagja.” [1–3. fejezet]
nagybömb (granfalloon)
Hamis, Isten útjainak szempontjából céltalan karasz, amelynek tagjai önmagukat és egymást állam, ország, származás vagy bármi más alapján összetartozónak, egyazon karaszhoz kötődőnek azonosítják. Az efféle hamis karaszok életben tartói a nagybömbörök (granfallooners). Példák a nagybömbre: „Az Amerikai Forradalom Leányai, a General Electric cég, az Agglegények Nemzetközi rendje – valamint bármely nemzet, bármikor, akárhol.” [42., 52. fejezet]
pul-pa (pool-pah)
A karasz látszólagos, közelebbről körül nem írt összeomlása. Maga Bokonon a pul-pa értelmét az „Isten haragja” vagy a „nagy határ szar” (shit storm) kifejezéssel ragadja meg. [110. fejezet]
rang-rang (wrang-wrang)
Olyan ember, aki tulajdon életmódjának és világképének képtelenségével egy másik embert bizonyos gondolkodásmódtól eltéríti, ezzel karasza felé irányítja. [36. fejezet]
szin-vat (sin-wat)
Olyan ember, aki egy másik ember teljes szeretetét magáénak akarja. A bokononisták hisznek abban, hogy a szeretetet szabadon meg kell osztani. [93. fejezet]
sztuppa (stuppa)
Olyan határozatlan ember, Bokononnal szólva „tévelygő gyermek”, aki nem nőtt fel a rá rótt feladathoz, de karaszok és ezrek sorsa függ tőle. Ezek az emberek ily módon a za-ma-ki-bójuk beteljesítését akadályozó macskazsákba (duffle) kerülnek. [89. fejezet]
vámpéter (wampeter)
A karasz tengelye és fókuszpontja, amely körül a karasz tagjai spirituális értelemben forognak; a karaszt meghatározó központi kérdés (amely lehet eszme, könyv, szikla, állat, Szent Grál – akármi). A regény egy karaszba tartozó szereplőinek vámpétere a bármely tömegű vizet egy szempillantás alatt jéggé fagyasztó szuperjég (ice-nine): valamennyiük életének történéseit a szuperjég irányítja. [24. fejezet]
vin-dit
Egy személyre gyakorolt hirtelen, nem várt lökés afelé, hogy bokononista legyen, azaz egy misztikus jelen keresztül felismerje: Istennek és az életnek valamilyen bonyolult, kiszámíthatatlan terve van vele. A jelet felismerő ember meghajtja akaratát a sors parancsa előtt, azaz bokononi szóval szárunol (saroons). [34., 90. fejezet]
za-ma-ki-bo (zah-mah-ki-bo)
A bokononizmus veleje, a sors, az elkerülhetetlen végzet. [82. fejezet]

Bokonon mondásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wikiquote-logo.svgBokonon válogatott mondásait megtalálod a Wikidézetekben.

Bokonon más művekben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bokonont idézték Tom Robbins Another Roadside Attraction című könyvében.

Bokonon a POEE vallás egyik védőszentje.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]