Bogyoszló

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nem tévesztendő össze a következővel: Bogyiszló.
Bogyoszló
A község katolikus temploma
A község katolikus temploma
Bogyoszló címere
Bogyoszló címere		 Bogyoszló zászlaja
Bogyoszló zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeGyőr-Moson-Sopron
JárásCsornai
Jogállásközség
PolgármesterVarga Imre Róbert (független)[1]
Irányítószám9324
Körzethívószám96
Népesség
Teljes népesség604 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség23,24 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület26,21 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 33′ 42″, k. h. 17° 11′ 11″Koordináták: é. sz. 47° 33′ 42″, k. h. 17° 11′ 11″
Bogyoszló (Győr-Moson-Sopron vármegye)
Bogyoszló
Bogyoszló
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
Bogyoszló weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bogyoszló témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Az óvoda épülete
Bogyoszlói látkép

Bogyoszló község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Csornai járásban található.

Fekvése[szerkesztés]

Magyarország északnyugati részén, a Rábaköz közepén, Győr-Moson-Sopron vármegyében fekszik, a Duna, a Rába és a Répce hordalékkúpján. Határának talaja jellemzően homokos, agyagos, öntésiszapos. Alatta folyami kavicstakaró található. A felszínén lévő finom üledék, jelenkori képződmény.

A térség városai közül Csornától 9, Kapuvártól 13 kilométer távolságban helyezkedik el. A szomszéd települések: észak felől Jobaháza, északkelet felől Csorna, délkelet felől Szilsárkány, dél felől Sopronnémeti és Potyond, délnyugat felől Magyarkeresztúr és Kisfalud, nyugat felől Babót, északnyugat felől pedig Szárföld és Rábatamási.

Megközelítése[szerkesztés]

4,9 kilométerre délre helyezkedik el az M85-ös autóút 31-es kilométerénél lévő Csorna-nyugat–Farád-csomóponttól, amely szinte közvetlen összeköttetést biztosít a megyeszékhely Győrrel. Emellett 5,8 kilométerre található az M86-os autóút 139-es kilométerénél lévő, a 86-os úttal közös szilsárkányi csomópontjától, amely lehetőséget nyújt Vas vármegye székhelye, Szombathely közvetlen elérésére is. Ez utóbbi csomóponttal a 8601-es út köti össze a községet, míg az M85-ös csomópontjától a 8603-as, majd Jobaházát elhagyva a 8604-es úton juthatunk el a településre. Potyonddal és azon keresztül Beleddel a 8606-os út köti össze.

A település két autóbuszmegállóval rendelkezik (Petőfi Sándor utca, Zrínyi utca), melyekről a következő települések érhetők el közvetlenül:[3] Beled, Csorna, Enese, Farád, Győr, Jobaháza, Kóny, Kapuvár, Magyarkeresztúr, Mihályi, Potyond, Rábatamási, Szárföld, Vadosfa, Veszkény és Vica.

Vasútvonal nem érinti, de a közelében kettő is elhalad, amelyek így több vasúti csatlakozási lehetőséget is kínálnak. Központjától nagyjából 4,5-4,5 kilométerre található északi irányban a Győr–Sopron-vasútvonal Farád megállóhelye és Rábatamási vasútállomása, délkeleti irányban pedig 4,1 kilométerre a Hegyeshalom–Szombathely-vasútvonal Szil-Sopronnémeti vasútállomása.

Történelme[szerkesztés]

Bogyoszló első ismert írásos említése 1228-ból származik. A Kanizsayak birtoka volt és kapuvári uradalomhoz tartozott. Később a Nádasdyak, majd 1681-ben az Esterházyak kezébe került. Az 1594. évi török pusztítás után 10 évre kihalt a falu. Az újratelepülők adó és robot mentességet kaptak. A régi családok zöme 1620-ban visszatért Vitnyédről. 1850-ben ’’elkülönzési’’ és a bérföldek illetve a közös legelők sorsáról megállapodást kötöttek az urasággal. Az erdőirtást követően művelésre alkalmas földek jöttek létre, amely a jobbágyok munkájának az eredményét tükrözte. A község hatalmas legelői kiválóan alkalmasak voltak az állattartásra. A juhok az értéktelenebb, a szarvasmarhák az értékesebb legelőket vették birtokba. A földesúr a lótenyésztést tette virágzóvá. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban 12-en vettek részt. A világháborúkban 92 áldozata volt a falunak. Emlékükre faragott kopjafát állítottak a templom előtt. Az 1950-es években itt is termelőszövetkezetet alapítottak. A tsz. eredményei egyre kedvezőbbek lettek és a háztáji is jövedelmező volt. Három szomszédos településből közös tanács alakult, ami a rendszerváltáskor felbomlott.

Mai élete[szerkesztés]

Önálló önkormányzat létesült 1990-ben. Az alapinfrastruktúrák közül a szennyvíz csatornahálózat hiányzik. A vezetékes gáz a lakások több, mint felében megtalálható. Az aktív korosztály fele a mezőgazdaságban dolgozik. A tsz. átalakulását követően a Cankó 2000 Kft. folytat mezőgazdasági tevékenységet. A lakosság többsége katolikus vallású. Háziorvos működik a faluban. Az általános iskolai oktatást több község együtt (Magyarkeresztúr, Potyond és Bogyoszló) közösen látja el.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Varga László (FKgP)[4]
  • 1994–1998: Kránitz Lajos (független)[5]
  • 1998–2002: Kránitz Lajos (független)[6]
  • 2002–2006: Kránitz Lajos (független)[7]
  • 2006–2010: Sebestyén Katalin (független)[8]
  • 2010–2012: Varga Tamás (független)[9]
  • 2012–2014: Varga Tamás (független)[10]
  • 2014–2019: Varga Imre Róbert (független)[11]
  • 2019-től: Varga Imre Róbert (független)[1]

A településen 2012. szeptember 2-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[12] A választáson a hivatalban lévő polgármester egyedüli jelöltként indult el, így meg is nyerte azt.[10]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
624
626
619
618
598
604
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,3%-a magyarnak, 1,3% cigánynak, 1,3% németnek, 0,2% ukránnak mondta magát (4,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 84,6%, református 0,3%, evangélikus 2,9%, felekezeten kívüli 3,1% (8,1% nem nyilatkozott).[13]

Híres szülöttei[szerkesztés]

Híres fafaragó mesterek[szerkesztés]

Látnivalók[szerkesztés]

A falukép meghatározó eleme az északi déli széles főúton álló templom. Klasszicista stílusban 1760 körül épült, és néhány éve újították fel. A magyar szenteket bemutató monumentális falképeit Döbrentey Gábor festette 1941-42-ben.[15] Berendezései közül értékes a szószék a „Jó pásztor” domborművel díszítve, a fából készült Mária szobor, valamint a templom előtt álló kesergő Mária szobor Szent Vendel és Szent Flórián alakjaival kiegészítve.

  • Kálvária szoborcsoport
  • Néprajzi, iskolatörténeti és fafaragó kiállítás az egykori iskola épületében
  • Utcakép

A Rábaköz településeire jellemző orsós településképet látunk. A széles csordahajtó út mellett fésűs beépítésben, egy épület - egy porta rend szerint állnak a házak. A deszkaoromzatos vagy tűzfalas házak előtt nincs előkert, hanem az előtte lévő közterületen ligetes, gyümölcsfákkal szegélyezik az utat. A telken soros elrendezésben következnek a lakó- és gazdasági épületek. Gyakori volt a ház egész hosszán végigfutó téglapilléres tornác. Innen nyíltak a lakószobák. A konyhában szabadkéményes tűzhely volt, a szobákban szépen faragott, dátumozott mestergerenda. Ma már kevés helyen találkozunk hasonló utcaképpel.

Hagyományok[szerkesztés]

Galéria[szerkesztés]

  • Templom és környezete
    Templom és környezete
  • Bogyoszlói határ
    Bogyoszlói határ
  • Bálahegy
    Bálahegy
  • Római katolikus temető
    Római katolikus temető

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Bogyoszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Menetrendek. [2019. május 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. május 5.)
  4. ↑ Bogyoszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Bogyoszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  6. ↑ Bogyoszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
  7. ↑ Bogyoszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
  8. ↑ Bogyoszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
  9. ↑ Bogyoszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  10. ↑ a b Bogyoszló települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012. szeptember 2. (Hozzáférés: 2020. június 10.)
  11. ↑ Bogyoszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. szeptember 16.)
  12. ↑ 2012. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012 (Hozzáférés: 2020. június 10.)
  13. ↑ Bogyoszló Helységnévtár
  14. ↑ Archivált másolat. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 30.)
  15. ↑ http://szentmarton.blogspot.hu/search/label/D%C3%B6brentey%20G%C3%A1bor[halott link]

Források[szerkesztés]

  • Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből (Szekszárd, 1998) Pájer Imre írásának átdolgozásával

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bogyoszló&oldid=26854642”