Bogár János (ítéletvégrehajtó)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bogár János hóhér
Nuvola apps kview.png
Copyright-uncertain.svg
Nem található szabad kép.(?)
PDmaybe-icon.svgNuvola apps kview.png
Bogár János ítéletvégrehajtó a bitóhoz támasztott létrán várja az elítéltet
PDmaybe-icon.svgNuvola apps kview.png
Bogár kötelet igazít

Bogár János (máshol: László, Imre, József) (20. század - ?) a magyar kommunista igazságszolgáltatás állami ítélet-végrehajtója. Valódi neve Kovács volt, de ezt a nevét sehol sem használta.[1]

A népi demokrácia hírhedt hóhéra (a hóhér szó bajor-osztrák eredetű, "akasztó" jelentéssel) volt Bogár János főhadnagy.[2] Hosszú éveken keresztül minden nap megjelent fekete ruhájában és fekete puhakalapjában a kivégzőhelyeken. Bogár egy nyilatkozata szerint a második világháborút követő első három esztendőben csak ő egymaga több mint háromezer embert akasztott fel.

Életrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Idézetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

"Az inkvizíció hóhéra még letérdelt a kivégzés pillanatában az elítélt előtt… Ma röhög a hóhér és eladja a kötelet. "Bogár lassan!"… kiabálják a nézők kivégzés közben a hóhérnak." Márai Sándor (Napló 1945-57)

"Egy újságban a következő vastag betűs, négyhasábos főcím köszönti az olvasót: "Hány kivégzés lesz ezen a héten?" Szabad találgatni." Márai Sándor (Napló 1945-57)

"A „halálosok” ha igényelték, hogy beszéljenek valamelyik hozzátartozójukkal, akkor a parancsnokság általában erre lehetőséget biztosított. Ha csak beszélgetni akartak valakivel, akkor én átmentem a Kisfogházba. Én ritkán beszéltem, inkább csak hallgattam őket. Ahogy említettem, kívánságukra erős nyugtatót kaphatott, búcsúlevelet írhatott, ezek a levelek a parancsnokhoz vagy az Operatív (Nyomozó) Osztály vezetőjéhez kerültek, ők döntöttek arról, hogy kiadják-e hozzátartozóknak vagy sem (…) voltak olyanok, akik szerettek ott lenni, kíváncsiságból vagy alig titkolt örömmel nézték végig az akasztást. Találkoztam olyannal is, aki be akart állni segíteni ˙(…) Bogár, Kovács, Sándorfi, Karácsonyi és a vége felé Antal főtörzsőrmester – az ítéletvégrehajtók - az abnormitás irányába tértek el a munkavégzésük lelki hatásaira. Bogár, a legtöbbet emlegetett ítéletvégrehajtó, akivel én keveset dolgoztam együtt, ha nem volt megelégedve embereivel, előfordult, hogy pofonvágta őket (…) nem tudom, hogy a volt miniszterelnök kivégzését kik hajtották végre. Rossz arc- és névmemóriám van. Én 1957-58 során családi okokra hivatkozva kértem, hogy ne jelöljenek eseti orvosnak. Ezt ugyan nem engedélyezték, de végül helyettem az akkori főnököm, dr. Trencsényi elvállalta. Nagy Imre és két társa kivégzésénél, ahogy említettem, dr. Kelemen volt jelen, ő is egész éjjel a kivégzésre várókkal beszélgetett." Dr. Szabó Ernő nyugállományú bv. alezredes – a hírhedt diplomás hóhérsegéd –, 1954-től a 20. század nyolcvanas évekéig tevékenykedett a „Gyűjtőben” (Szemenyei-Kiss Tamás: Dr. Szabó Ernő - a hóhérsegéd) [1]

Ismert segédei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Csúcs Mátyás
  • Fülöp István
  • Dr. Szabó Ernő

Kivégzései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Imrédy Béla, 1938. május 14. és 1939. február 16. között Magyarország miniszterelnöke. Sortűz végzett vele 1946. II. 28-án, 8 órakor.
  • Szálasi Ferenc nyilas nemzetvezető
  • Gaál Csaba (szívszélhűdésben meghalt, de Bogár a nyakára tette a kötelet s ezzel az akkori rendszer utasítására felakasztotta a halott embert)
  • Jány Gusztáv vezérezredest 1947. november 26-án végezték ki. Akasztani akarták, de a szovjetek követelésére, katonának kijáróan golyó által végezték ki.
  • Jandó Ferenc és Szvitek István
1951. október 23-án reggel fél hétkor dr. Király Gyula tanácsvezeto bíró, dr. Pécsvárady László jegyzokönyvvezeto, Bánkuti Antal, az Országos Büntetointézet vezetoje, dr. Kelemen Endre orvos szakérto és még két személy jelenlétében Bogár János ítéletvégrehajtó a halálbüntetést végrehajtotta.
a holttesteket a közeli rabtemetőben földelték el jeltelen sírban. 1961-ben titokban kiásták a koporsókat, kátránypapírba drótozták és átvitték a szomszédos új köztemető 301-es parcellájába. Nagy Imre maradványait „Borbíró Piroska" név alatt hantolták el újból, hogy még az emlékét is megpróbálják eltörölni.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bogár, Kovács, Sándorfi, Karácsonyi és a vége felé Antal főtörzsőrmester – az ítéletvégrehajtók A felsorolásból kimaradt, Pradlik György, aki 12 éven át volt itéletvégrehajtó. Az utolsó kivégzést is ő hajtotta végre.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]