Bogár Imre

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Betyárok találkozója a csárdánál (Hortobágy, Hessen-Philippstahl akvarellje, 1830 körül)

Bogár (Szabó) Imre (Bócsa, 1842. április 6.Pest, 1862. július 19.) az ország talán leghíresebb lovas betyárja volt, minden vidéken ismerték a nevét.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mikor felcseperedett, gulyásbojtárként szolgált. 1860-ban történt, hogy a gulyából hiányzó ökrök miatt gyanúba került, vallatásba fogták és 1861-ig börtönben ült.

Zavaros a Tisza,nem akar apadni,
Az a híres Bogár Imre által akar menni.

Által akar menni, lovat akar lopni,
Debreceni zöld vásárban pénzt akar csinálni.

Pénzt akar csinálni, subát akar venni,
Deli Marcsát, a babáját bé fogja takarni.

Nézz ki, Marcsa, nézz ki ablakod firhangján,
Most viszik a Bogár Imrét piros pej paripán.

Arany a zablája, ezüst a kantárja,
Deli Marcsa a babáját már hiába várja.

Kocsmárosné, hallja, egy icce bort adna,
Megkínálom a vármegyét, hogy ne legyek rabja.

Huncut a vármegye, nem iszik belőle,
Most viszik a Bogár Imrét a vesztőhelyére.

Harangoznak délre, fél tizenkettőre,
Hóhér mondja, Bogár Imre, álljál fel a székre.

Felállott a székre, felnézett az égre:
A sok híres rablásaim most jutnak eszembe.

Kiszáradt a Tisza, csak a sara maradt,
Meghalt szegény Bogár Imre, csak a híre maradt.

(Bugacmonostor, Pest megye, Vásárhelyi Z. gyűjtése 1933)

Színezett tükrös, domború faragással. Felirata: „Itt utazik Bogár Imre”

Bogár Szabó Imre 1862 nyarán esett fogságba, s azonnal ki is végezték. Az akkor húszéves, „igen szép külsejű és arcú” betyár kivégzése nagy esemény volt Pesten. „Ezernyi ezer nép lepte el az utcákat”, amikor „Virágkoszorúval a kezében a vesztőhelyre szállíttatott”. Nyilván a nagy érdeklődés volt a fő oka, hogy az egyik legszebb betyárballada fűződik nevéhez, amely nagyon hamar kialakult és 1870/71 telén már följegyezték egy változatát.

De ez a ballada szinte semmiben sem egyezik a megállapítható tényekkel. Az elfogatás körülményeit is másként adja elő, s a dalban emlegetett Duli Marcsáról sincs semmi szó a törvényszéki és csendbiztosi iratokban. Külsejét egybehangzóan szépnek írják le az egykorú újsághírek, s ennek lett a következménye, hogy a balladában aranyos zabláját, ezüstös kantárját emlegetik, vagyis szépségét a népköltészet közvetett-stilizált módján fejezik ki.

Egyik újság szerint a kivégzésre vezetett betyár „arcát látva, talán maga Lavater is csalódott volna”, egy másik „leventei termettel, majdnem gyermeteg ifjúsággal, deli szépséggel – és az Isten képmását viselő arcvonásokkal” írja le a betyárt. Nyilván nem volt született gonosztevő.

A Bogár Imre banda tagjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • öccse
  • Bogár Jakab
  • unokatestvére Bogár Mihály
  • Zsákai Ferkó
  • Dönti Péter

Bogár Jakab halála[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

"Úgy higgyétek el asztat ahogy én írom aszt tinéktek, hogy nagy porfelleg látszott vóna a szegedi határban, Bokrosi Jóska tanyája felé közelegvén, ha éppeg nem lett vóna ollan koromsötét, háthisze' késő éccaka vót mán .Hát biz az öreg Bogár Jakab és betyárbandája közeledett a dűlőúton. Mondom, késő éccaka vót mán, mikó' Bokrosi Jóska, félholdas ökröszsellér hajja ám, hogy valaki nagy düvel veri a ház ajtaját. Így osztán sebtibe' gyertyát gyújtott, és az ajtóhoz ment, ami belülrű erősen be vót reteszelve. Oszt kiszót: - Ki az, illen késő éccaka? -Ín vagyok az, Bogár Jakab, meg az embereim - szólt az öreg, ijesztően durva hangon. -Nyissa ki Ke az ajtót! - Parancsolta. -Nem gyittom én, nincs itten semmi amit elvihetnének az urak! Ekkó egy darab ideig csönd lett. Oszt eccé csak kaparászás hallatszott, az öreg Bokrosi hátán a hideg futkosott. Bogár Jakab kerített egy ásót a kezeközé és ő maga látott neki, hogy megássa a küszöböt. Addig a gazda se tétlenkedett. A banda közben az öregen kacagva a pincében talált boroshordóbú' ivott, köztük Jakab fiáva', a fiatal Bogár Imréve'. Mire a gödör elég tágas vót mán, Bogár Jakab az ijesztő mocskos, morcsos pofáját bedugta a küszöb alatt és ordítva vicsorgott, hogy megrémítse a házinépet. puska dördült. Azt még maga Bokrosi Jóska se gondolta, aki a ravaszt meghúzta, hogy ez az ócska öreg fegyver még elsülhet. csak rá akart ijeszteni a betyárokra, ehelyett az öreg Bogár Jakab bozontos fejét lötte széjje'. Miután fia Jakab testét kihúzta a küszöb alól, az ajtót betörte és pisztolyáva' agyonlőtte Bokrosit, osztán családjával is végzett. Távozóban a tanyát felgyújtották. Másnap regge' a szegedi Vármegyeháza előtt találták lovára kötözve Bogár Jakabot a híres betyárt, mellette egy levélben ez állott:

"Jóapámat Bogár Jakabot Szeged városa tisztességesen temettesse e', a pappal áldó imát mondasson érette. Mer ha nem, a várost a négy sarkán gyújtjuk meg!" aláírás: Bogár Imre

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Héjjas Pál: Az a híres Bogár Imre… A Bogár betyárbanda története. Pest Megyei Levéltári Füzetek 19.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bogár Imre témájú médiaállományokat.