Bocuse d'Or

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Paul Bocuse, a Bocuse d'Or alapító elnöke

A Bocuse d'Or (Concours mondial de la cuisine) egy kétévente megrendezett szakácsverseny. A Paul Bocuse mesterszakácsról elnevezett esemény döntőjét minden második január végén rendezik meg Lyonban, a SIRHA Nemzetközi Szálloda, Vendéglátás és Élelmiszerkereskedelmi Kiállításon. A világ egyik legrangosabb (ha nem a legrangosabb[1]) főzőversenyének számít.[2][3] Magyarországról elsőként Széll Tamásnak sikerült bejutnia a döntőbe, aki a 2013-as versenyen a 10. helyen végzett.[4]

Lebonyolítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Bocuse d'Or ötletét 1985-ben egy lyon-i kiállításon (Salon des Métiers de Bouche) Paul Bocuse, a kiállítás akkori elnöke fogalmazta meg. Úgy érezte, jó lenne a gasztronómiai szakkiállítás ideje alatt egy-egy melegkonyhás szakácsversenyt tartani, amely jelentős mértékben hozzájárulhatna a szakma fejlődéséhez, a minőség fenntartásához, és folytonosságát is biztosíthatná. Gondos előkészületek után a verseny 1987-ben került először megrendezésre.[5]

A kvalifikáció rendszere és a verseny menete többször változott az indulás óta.

2009-től 24 ország csapata vesz részt a döntőben, amelyek különböző módon kerülhetnek be a döntőbe. Bejut:

- a 20 nemzet részvételével zajló Bocuse d'Or Europe 12 legjobbja,
- a Bocuse d'Or Asia 12 csapatából a 4 legjobb,
- a 12 résztvevős latin-amerikai Copa Azteca 3 legjobbja,[3]

valamint

- 3 induló azokból az országokból, ahonnan szervezési okokból kontinens viadalon nem vehettek részt (Afrika, Észak-Amerika, Közel-Kelet és Óceánia), a Nemzetközi Szervezőbizottság által és
- 2 további ország kap lehetőséget un. "szabad kártyával" ("wild cards"),[6] akiket a rendezők szabadon választanak ki.[7]

A versenyen mindennek frissen kell készülnie (egyetlen engedmény az alaplevekkel kapcsolatban van, azt vihetnek a séfek). 2009 óta külön ellenőrök vigyázzák, hogy ne legyenek előre felvágott zöldségek sem. Egy hús és egy halételt kell elkészíteni, valamint három köretet.[8] Alapanyagaikat a szervezők 2011-ig a verseny előtt 6 hónappal előbb, 2012-től azonban a haltálét már csak 2 hónappal előre hirdették meg, ezzel inspirálva a résztvevőket, hogy kreatívabban álljanak a feladathoz. További változás a korábbiakhoz képest, hogy a szakácsok a zöldségek és gyümölcsök összeválogatására a verseny estéjén csupán 30 percet kapnak.[9] 2013-ban még két újdonságot vezettek be. Az egyik, hogy az előre megtervezhető tálak mellett improvizációs gyakorlat is van: a piacról beszerezhető alapanyagokból kell hirtelen köretet készíteni. A másik változás az előírásokban van: kötelező minden versenyzőnek valamilyen, a saját országát képviselő nemzeti vonalat is belevinni az ételek jellegébe.[8]

Mind a selejtezőkön, mind a döntőn a versenyzőknek 5 óra 35 perc áll rendelkezésükre, hogy elkészítsenek egy halas és egy húsos fogást. Egy csapatban ketten vannak, a séf és a kuktája. A séfnek 23 évesnél idősebbnek kell lenni, míg a commis a verseny ideje alatt még nem töltheti be a 22. életévét. A csapat harmadik tagja a tréner, aki kétfős csapata felkészítését végzi, de ő maga a konyhában nem lehet jelen a verseny ideje alatt.[5]

A zsűri 24 neves séfből áll. Két 12-es csoport egyike a halételeket bírálja, míg a másik a húst. A pontszám kétharmadát a felszolgált étel minősége határozza meg (ez 40 pont lehet), egyharmadát pedig a tálalásért kaphatják a versenyzők, valamint további 20 ponttal értékelhető a csapatmunka, a főzési folyamat tisztasága, és hogy mennyire takarékosan használja a séf az alapanyagokat. A legmagasabb összesített pontszámot elért séf kapja a Bocuse d'Or trófeát.

Az első helyezett 20 000 eurós díjat kap, a második 15 000, a harmadik 10 000 eurót.[8]

Magyar részvétel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Garai Ádám commis; Bíró Lajos, a Magyar Bocuse d'Or Akadémia elnöke, zsűritag; Széll Tamás szakács és Hamvas Zoltán „coach”, azaz a magyar csapat a 2011-es Bocuse d'Or elődöntőjében

A Bocuse d'Or döntőjébe magyar versenyző ezidáig nem jutott be.[1][3]

A 2007-es versenyen 20 ország indíthatott versenyzőt. A magyar induló a 2006-ban első alkalommal megrendezett, a Magyar Gasztronómiai Egyesület (MGE) által kifejezetten ebből a célból életre hívott Hagyomány és evolúció győztese, Bicsár Attila (Alabárdos Étterem, Budapest) lett volna, azonban a lyoni verseny szervezői elutasították a magyar jelentkezést.[2][3]

A 2009-es Bocuse d'Or 2008-as európai selejtezőjének szervezőbizottsága Magyarországról a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség (MNGSZ) pályázatát fogadta el a másik pályázó MGE-é helyett. Kreil Vilmos az MNGSZ támogatásával, a lyoni szervezőkkel folytatott tárgyalások alapján megalapította a Magyar Bocuse d'Or Akadémiát, melynek célja a versenyzők felkészülésének támogatása.

A 2011-es verseny hazai selejtezőjét a Magyar Bocuse d'Or Akadémia bonyolította le, összesen 11 résztvevővel. Az ezzel párhuzamosan zajló Hagyomány és evolúción ezzel szemben 36-an indultak, és a legismertebb étteremkalauzok rangsorai alapján a mezőny erőssége is jóval meghaladta a Bocuse d’Or selejtezőjéét.[2]

A Bocuse d'Or szakácsverseny magyarországi döntője

A Bocuse d'Or 2013 magyarországi selejtezőjét 2011. október 14-én rendezték, nyolc résztvevővel. A szervező Magyar Bocuse d'Or Akadémia gyökeresen átalakult, elnöke Bíró Lajos lett, és elnyerte az MGE támogatását is. A verseny győztese Széll Tamás (Onyx Étterem, Budapest) lett, így ő képviselhette Magyarországot az európai selejtezőn. A második helyezést Szabó László (Sodexho Magyarország Kft.), a harmadik helyezést Volenter István (Hotel Amade Château, Nyékvárkony, Szlovákia) érte el. A zsűri tagjai Litauszki Zsolt, Molnár B. Tamás, Christian Meyer, Andrusch Péter és Vomberg Frigyes voltak.[10] Széll Tamás a 2012. márciusi európai selejtezőn, Brüsszelben 19 induló közül a 9. helyet szerezte meg, ezzel Magyarországról elsőként bejutott a Bocuse d'Or döntőjébe (a 12 legjobb jut tovább).[11] A 2013. január 2930-án rendezett lyoni döntőben[7] a 10. helyet szerezte meg.[4]

A Bocuse d'Or 2015 magyarországi selejtezője a Hagyomány és evolúció verseny lesz,[12] az európai selejtezőnek Stockholm ad otthont.[4]

Eredmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Geir Skeie, a 2009-es győztes
Év Bocuse d'Or Ezüst Bocuse Bronz Bocuse Magyar induló
1987 Franciaország Jacky Freon Belgium Michel Addons Németország Hans Haas
1989 Luxemburg Léa Linster Belgium Pierre Paulus Szingapúr William Wai
1991 Franciaország Michel Roth Norvégia Lars Erik Underthun Belgium Gert Jan Raven
1993 Norvégia Bent Stiansen Dánia Jens Peter Kolbeck Belgium Guy Van Cauteren
1995 Franciaország Régis Marcon Svédország Melker Andersson Németország Patrick Jaros
1997 Svédország Mathias Dahlgren Belgium Roland Debuyst Norvégia Odd Ivar Solvold
1999 Norvégia Terje Ness Franciaország Yannick Alleno Belgium Ferdy Debecker
2001 Franciaország François Adamski Svédország Henrik Norström Izland Hákon Már Örvarsson
2003 Norvégia Charles Tjessem Franciaország Frank Putelat Németország Claus Weitbrecht
2005 Franciaország Serge Vieira Norvégia Tom Victor Gausdal Dánia Rasmus Kofoed
2007 Franciaország Fabrice Desvignes Dánia Rasmus Kofoed Svájc Frank Giovannini
2009 Norvégia Geir Skeie Svédország Jonas Lundgren Franciaország Philippe Mille
2011 Dánia Rasmus Kofoed Svédország Tommy Myllymäki Norvégia Gunnar Hvarnes
2013 Franciaország Thibaut Ruggeri Dánia Jeppe Foldager Japán Noriyuki Hamada 10. Magyarország Széll Tamás

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Vinkó József (2012. február 16). „A hízelgés művészete”. Heti Válasz XII (7), 54–55. o. ISSN 1587-0804. Hozzáférés ideje: 2012. március 3.  
  2. ^ a b c Vétek György: Szakácsversenyek: a széthúzás a mi erősségünk? (magyar nyelven). HVG, 2010. február 25. (Hozzáférés: 2012. február 26.)
  3. ^ a b c d Schillek Márton: Újfajta országimázs: Gasztronómiában törnénk az élre (magyar nyelven). Heti Válasz, 2012. március 11. (Hozzáférés: 2012. március 11.)
  4. ^ a b c „A csúcsgasztronómia befektetés” (magyar nyelven). Heti Válasz, 2013. február 6. (Hozzáférés: 2013. február 6.)
  5. ^ a b WM: Ki mehet a világhírű Bocuse d'Or versenyre? (magyar nyelven), 2010. február 23. (Hozzáférés: 2013. január 31.)
  6. PRESENTATION OF THE CONTEST (angol nyelven). (Hozzáférés: 2013. január 31.)
  7. ^ a b Vinkó József: Győztes tányérok (magyar nyelven). Heti Válasz, 2012. április 6. (Hozzáférés: 2012. április 6.)
  8. ^ a b c Táfelspicc: Bocuse d'Or összefoglaló a döntő előtt (magyar nyelven), 2013. január 29. (Hozzáférés: 2013. január 31.)
  9. Magyar versenyző is indul a mai szakács olimpián (magyar nyelven). HVG, 2010. február 25. (Hozzáférés: 2013. január 31.)
  10. Bocuse d'Or Hungary (magyar nyelven). Bűvös szakács, 2011. október 15. (Hozzáférés: 2012. február 26.)
  11. Szily László: A szegény libapásztorfiú posírozott osztrigája (magyar nyelven). Index, 2012. március 23. (Hozzáférés: 2012. március 23.)
  12. Bocuse d'Or újragondolva (magyar nyelven). Bűvös szakács, 2011. szeptember 14. (Hozzáférés: 2012. február 26.)

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Bocuse d'Or című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]