Bocuse d'Or
A Bocuse d'Or (Concours mondial de la cuisine) egy kétévente megrendezett szakácsverseny. A Paul Bocuse mesterszakácsról elnevezett esemény döntőjét minden második január végén rendezik meg Lyonban, a SIRHA Nemzetközi Szálloda, Vendéglátás és Élelmiszerkereskedelmi Kiállításon. A világ egyik legrangosabb (ha nem a legrangosabb[1]) főzőversenyének számít.[2][3] Magyarországról elsőként Széll Tamásnak sikerült bejutnia a döntőbe, aki a 2013-as versenyen a 10. helyen végzett.[4]
Tartalomjegyzék |
Lebonyolítás [szerkesztés]
A Bocuse d'Or ötletét 1985-ben egy lyon-i kiállításon (Salon des Métiers de Bouche) Paul Bocuse, a kiállítás akkori elnöke fogalmazta meg. Úgy érezte, jó lenne a gasztronómiai szakkiállítás ideje alatt egy-egy melegkonyhás szakácsversenyt tartani, amely jelentős mértékben hozzájárulhatna a szakma fejlődéséhez, a minőség fenntartásához, és folytonosságát is biztosíthatná. Gondos előkészületek után a verseny 1987-ben került először megrendezésre.[5]
A kvalifikáció rendszere és a verseny menete többször változott az indulás óta.
2009-től 24 ország csapata vesz részt a döntőben, amelyek különböző módon kerülhetnek be a döntőbe. Bejut:
- - a 20 nemzet részvételével zajló Bocuse d'Or Europe 12 legjobbja,
- - a Bocuse d'Or Asia 12 csapatából a 4 legjobb,
- - a 12 résztvevős latin-amerikai Copa Azteca 3 legjobbja,[3]
valamint
- - 3 induló azokból az országokból, ahonnan szervezési okokból kontinens viadalon nem vehettek részt (Afrika, Észak-Amerika, Közel-Kelet és Óceánia), a Nemzetközi Szervezőbizottság által és
- - 2 további ország kap lehetőséget un. "szabad kártyával" ("wild cards"),[6] akiket a rendezők szabadon választanak ki.[7]
A versenyen mindennek frissen kell készülnie (egyetlen engedmény az alaplevekkel kapcsolatban van, azt vihetnek a séfek). 2009 óta külön ellenőrök vigyázzák, hogy ne legyenek előre felvágott zöldségek sem. Egy hús és egy halételt kell elkészíteni, valamint három köretet.[8] Alapanyagaikat a szervezők 2011-ig a verseny előtt 6 hónappal előbb, 2012-től azonban a haltálét már csak 2 hónappal előre hirdették meg, ezzel inspirálva a résztvevőket, hogy kreatívabban álljanak a feladathoz. További változás a korábbiakhoz képest, hogy a szakácsok a zöldségek és gyümölcsök összeválogatására a verseny estéjén csupán 30 percet kapnak.[9] 2013-ban még két újdonságot vezettek be. Az egyik, hogy az előre megtervezhető tálak mellett improvizációs gyakorlat is van: a piacról beszerezhető alapanyagokból kell hirtelen köretet készíteni. A másik változás az előírásokban van: kötelező minden versenyzőnek valamilyen, a saját országát képviselő nemzeti vonalat is belevinni az ételek jellegébe.[8]
Mind a selejtezőkön, mind a döntőn a versenyzőknek 5 óra 35 perc áll rendelkezésükre, hogy elkészítsenek egy halas és egy húsos fogást. Egy csapatban ketten vannak, a séf és a kuktája. A séfnek 23 évesnél idősebbnek kell lenni, míg a commis a verseny ideje alatt még nem töltheti be a 22. életévét. A csapat harmadik tagja a tréner, aki kétfős csapata felkészítését végzi, de ő maga a konyhában nem lehet jelen a verseny ideje alatt.[5]
A zsűri 24 neves séfből áll. Két 12-es csoport egyike a halételeket bírálja, míg a másik a húst. A pontszám kétharmadát a felszolgált étel minősége határozza meg (ez 40 pont lehet), egyharmadát pedig a tálalásért kaphatják a versenyzők, valamint további 20 ponttal értékelhető a csapatmunka, a főzési folyamat tisztasága, és hogy mennyire takarékosan használja a séf az alapanyagokat. A legmagasabb összesített pontszámot elért séf kapja a Bocuse d'Or trófeát.
Az első helyezett 20 000 eurós díjat kap, a második 15 000, a harmadik 10 000 eurót.[8]
Magyar részvétel [szerkesztés]
A Bocuse d'Or döntőjébe magyar versenyző ezidáig nem jutott be.[1][3]
A 2007-es versenyen 20 ország indíthatott versenyzőt. A magyar induló a 2006-ban első alkalommal megrendezett, a Magyar Gasztronómiai Egyesület (MGE) által kifejezetten ebből a célból életre hívott Hagyomány és evolúció győztese, Bicsár Attila (Alabárdos Étterem, Budapest) lett volna, azonban a lyoni verseny szervezői elutasították a magyar jelentkezést.[2][3]
A 2009-es Bocuse d'Or 2008-as európai selejtezőjének szervezőbizottsága Magyarországról a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség (MNGSZ) pályázatát fogadta el a másik pályázó MGE-é helyett. Kreil Vilmos az MNGSZ támogatásával, a lyoni szervezőkkel folytatott tárgyalások alapján megalapította a Magyar Bocuse d'Or Akadémiát, melynek célja a versenyzők felkészülésének támogatása.
A 2011-es verseny hazai selejtezőjét a Magyar Bocuse d'Or Akadémia bonyolította le, összesen 11 résztvevővel. Az ezzel párhuzamosan zajló Hagyomány és evolúción ezzel szemben 36-an indultak, és a legismertebb étteremkalauzok rangsorai alapján a mezőny erőssége is jóval meghaladta a Bocuse d’Or selejtezőjéét.[2]
A Bocuse d'Or 2013 magyarországi selejtezőjét 2011. október 14-én rendezték, nyolc résztvevővel. A szervező Magyar Bocuse d'Or Akadémia gyökeresen átalakult, elnöke Bíró Lajos lett, és elnyerte az MGE támogatását is. A verseny győztese Széll Tamás (Onyx Étterem, Budapest) lett, így ő képviselhette Magyarországot az európai selejtezőn. A második helyezést Szabó László (Sodexho Magyarország Kft.), a harmadik helyezést Volenter István (Hotel Amade Château, Nyékvárkony, Szlovákia) érte el. A zsűri tagjai Litauszki Zsolt, Molnár B. Tamás, Christian Meyer, Andrusch Péter és Vomberg Frigyes voltak.[10] Széll Tamás a 2012. márciusi európai selejtezőn, Brüsszelben 19 induló közül a 9. helyet szerezte meg, ezzel Magyarországról elsőként bejutott a Bocuse d'Or döntőjébe (a 12 legjobb jut tovább).[11] A 2013. január 29–30-án rendezett lyoni döntőben[7] a 10. helyet szerezte meg.[4]
A Bocuse d'Or 2015 magyarországi selejtezője a Hagyomány és evolúció verseny lesz,[12] az európai selejtezőnek Stockholm ad otthont.[4]
Eredmények [szerkesztés]
| Év | Bocuse d'Or | Ezüst Bocuse | Bronz Bocuse | Magyar induló |
|---|---|---|---|---|
| 1987 | – | |||
| 1989 | – | |||
| 1991 | – | |||
| 1993 | – | |||
| 1995 | – | |||
| 1997 | – | |||
| 1999 | – | |||
| 2001 | – | |||
| 2003 | – | |||
| 2005 | – | |||
| 2007 | – | |||
| 2009 | – | |||
| 2011 | – | |||
| 2013 | 10. |
Jegyzetek [szerkesztés]
- ^ a b Vinkó József (2012. február 16). „A hízelgés művészete”. Heti Válasz XII (7), 54–55. o. ISSN 1587-0804. Hozzáférés ideje: 2012. március 3.
- ^ a b c Vétek György: Szakácsversenyek: a széthúzás a mi erősségünk? (magyar nyelven). HVG, 2010. február 25. (Hozzáférés: 2012. február 26.)
- ^ a b c d Schillek Márton: Újfajta országimázs: Gasztronómiában törnénk az élre (magyar nyelven). Heti Válasz, 2012. március 11. (Hozzáférés: 2012. március 11.)
- ^ a b c „A csúcsgasztronómia befektetés” (magyar nyelven). Heti Válasz, 2013. február 6. (Hozzáférés: 2013. február 6.)
- ^ a b WM: Ki mehet a világhírű Bocuse d'Or versenyre? (magyar nyelven), 2010. február 23. (Hozzáférés: 2013. január 31.)
- ↑ PRESENTATION OF THE CONTEST (angol nyelven). (Hozzáférés: 2013. január 31.)
- ^ a b Vinkó József: Győztes tányérok (magyar nyelven). Heti Válasz, 2012. április 6. (Hozzáférés: 2012. április 6.)
- ^ a b c Táfelspicc: Bocuse d'Or összefoglaló a döntő előtt (magyar nyelven), 2013. január 29. (Hozzáférés: 2013. január 31.)
- ↑ Magyar versenyző is indul a mai szakács olimpián (magyar nyelven). HVG, 2010. február 25. (Hozzáférés: 2013. január 31.)
- ↑ Bocuse d'Or Hungary (magyar nyelven). Bűvös szakács, 2011. október 15. (Hozzáférés: 2012. február 26.)
- ↑ Szily László: A szegény libapásztorfiú posírozott osztrigája (magyar nyelven). Index, 2012. március 23. (Hozzáférés: 2012. március 23.)
- ↑ Bocuse d'Or újragondolva (magyar nyelven). Bűvös szakács, 2011. szeptember 14. (Hozzáférés: 2012. február 26.)
Fordítás [szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Bocuse d'Or című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
További információk [szerkesztés]
- Hivatalos honlap (francia, angol)
- Magyar Bocuse d'Or Akadémia (magyar)
-

A Wikimédia Commons tartalmaz Bocuse d'Or témájú médiaállományokat.

