Boci, boci tarka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Boci, boci tarka
Tarka boci a szintén tarka anyjával, Wolfbachtal, Ausztria
Tarka boci a szintén tarka anyjával, Wolfbachtal, Ausztria
Műfajnémet eredetű dal
Hangfajdúr
A kotta hangnemeC dúr

A Boci, boci tarka egy ismeretlen eredetű gyermekmondóka, dalocska. Egyes források szerint a dal sváb műdal,[1] míg egy másik nézet szerint egyéb, német eredetű, de semmiképp nem (magyar) népdal (vélhetően a dallam nem túl magyaros mivolta miatt következtetnek ezekre).

Kodály Zoltán pedagógiai elvei alapján a gyermekkel zenei anyanyelvét, vagyis a magyar népzenét kell elsajátítani, s csak később – iskolás korban - próbálkozhatunk más népek dalainak megtanításával, illetve a zeneirodalom értékes alkotásainak tanításával. A gyermeket természetesen nem csak a pedagógus által közvetített zenei hatások érik. Családi körben többféle zenei stílust is hall, s sokszor nem a legértékesebbek közül. Fogékonyságának, kíváncsiságának köszönhetően felfigyel, megszeret, s részleteiben meg is tanul olyan dallamokat, amelyeket Forrai Katalin megfogalmazása szerint „ nemkívánatos dalok”-nak nevezünk. [forrai, 1986:20.] Ilyen például a Boci, boci tarka kezdetű dal is, amelyet sokszor hallunk bölcsődében, s szövege miatt igen népszerű a kisgyermekek között. Mit is tehetünk ilyen esetben, ha a gyermektől hallunk ilyen dallamokat? Mindenképpen meg kell őt hallgatnunk szeretettel és figyelmesen, ezzel egy magatartási mintát nyújtunk számára. Meg is dicsérhetjük pl. mert szépen mondja a szöveget, csengő hangon énekel, stb. Ne építsünk gátlásokat benne azzal, hogy ledorongoljuk, hiszen nem az ő vétke, hogy nem feltétlenül zenei értéket énekel. S biztosan tudjuk egy hasonló témájú, de zenei fejlődését szolgáló másik dallammal elterelni a figyelmét az általa énekelt dallamról.
– Bartáné Góhér Edit:[2] Zenei ismeretek, alapozó készségfejlesztés, furulyagyakorlatok Kisgyermeknevelő, óvodapedagógus és tanító szakos hallgatók számára[3]

Dallama[szerkesztés]


  \relative c' {
    \key c \major \time 2/4
    \set Staff.midiInstrument = "piano"
    \partial 2  
     
    c8 e c e g4 g c,8 e c e g4 g c8 b a g f4 a g8 f e d c4 c
     \fermata
     \bar "|."
      }
   \addlyrics {
      Bo -- ci, bo -- ci tar -- ka, se fü -- le, se far -- ka,
      o -- da me -- gyünk lak -- ni, a -- hol te -- jet kap -- ni.
   }

Szövege[szerkesztés]

Boci, boci tarka,
Se füle, se farka,
Oda megyünk lakni,
Ahol tejet kapni.

Boci, boci megfázott,
Varrtam neki nadrágot,
Nem akarta felvenni,
Ágyba kellett fektetni.[4]

Erdélyben a „Kicsi kutya tarka" változatot ismerik:[5]

Kicsi kutya tarka,
Se füle, se farka,
Mégis olyan tarka,
Mint a macska farka.

Kicsi kutya megfázott,
Varrtam neki nadrágot,
Nem akarta felhúzni,
Nem tud benne táncolni.

Erdélyben ezt a változatot is ismerik:[forrás?]

Boci, boci tarka,
Se füle, se farka,
Azért olyan tarka,
Mert füle se farka,

Boci, boci tarka,
Se füle, se farka,
Itt maradunk lakni,
Itt lehet tejet kapni.

Feldolgozások[szerkesztés]

Ismertek stílusparódiái a 19. századtól napjainkig:

Tehenek gyermeke, tehenek gyermeke, fekete pettyekkel tele. Sem szerve, mellyel zengzeteket felvegyen, sem szerve, mellyel legyeket elhessegessen.
  • Varró Dániel[8]
  • 1953-ban Innocent-Vincze Ernő Boci-boci tarka címmel írt operettet, amely a mezőgazdaság kollektivizálását és a falusi osztályharcot dolgozta fel, s melynek végén a paraszt primadonna és a traktoros bon­viván matyó népdalszvit hangjaira esküszik egymásnak örök hűséget.[9]

Irodalom[szerkesztés]

  • Radvány Zsuzsa: Boci-boci tarka - Mondókák, Santos Kiadó, 2010, ISBN 9789639594692
  • Forrai Katalin: Európai gyermekdalok I-II. (Észak-, Nyugat- és Közép-Európa + Dél- és Kelet-Európa), Móra Könyvkiadó, Budapest, 2013, ISBN 9789631193565
  • Nótáskönyv Sárosi Bálint, 2010, 2012,2014. Nap. ISBN 978 963 9658 17 2
  • Bódi László, Republic együttes /Lásd még: Micimackó a barátom, és gyakran elbeszélgetünk...
  • Csizmarek Mátyás, Innocent V. Ernő Vincze Ottó: Boci-boci tarka operett 3 felvonásban, 6 képben, Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, 1954

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]