Boér Sándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Boér Sándor (18. század19. század) bíró, műfordít. Erdélyi nemes származású földbirtokos és több megye táblabirája volt.

Amikor a Budán és Pesten játszó első magyar színtársulat példájára Kolozsvárt 1792-ben megalakult a második magyar színtársulat és nem talált elegendő magyar nyelvű színművet, néhány erdélyi nemesúr segített. Kiválogatták és lefordították – olykor egészen magyar köntösbe öltöztették – a német társulatok kedvelt darabjait. A fordítók és átdolgozók közül leginkább említhető Kótsi Patkó János, valamint Barcsay László és Boér Sándor. Utóbbikak az általuk fordított összesen tizenegy színművet Erdélyi játékos gyűjtemény címen négy kötetben adták (Kolozsvár, 1793).

Ebben megjelent fordításai, illetve magyarításai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Barkláj Argenise. Deákból szabadon ford. Kolozsvár, 1792.
  • A formenterai remete. Érzékenyjáték 2 felv. Kotzebue után ford. (Kolozsvárt 1793. május 20-án adták először, Budán 1834. október 17-én is adták.)
  • Ki légyen ő? Vígjáték 3 felv. Schröder után szabadon ford.
  • IV. László. Szomorújáték 3 felv. Német szöveg nyomán készült magyarítás, hőse Kun László (Kolozsvárt 1793. március 3-án adták először.)
  • Elfride vagyis a szépség áldozatja. Szomorújáték 3 felv. ford. németből. (Bertuch után. Ugyanennek a német szerzőnek Elfridejét használta fel Dugonics András a maga Bertuch-átdolgozásában, a Kun Lászlóban.)
  • Az obester vagyis a hivség jutalma. Érzékenyjáték. 5 felv.
  • A nemes jóltevő. Érzékenyjáték 1 felv.

Lefordította Shakespeare Othello-ját is (Othello a velenczei szerecsen), ám ez kéziratban maradt (1794 márciusában játszották először Kolozsvárt).

1827-ben címük szerint megnevezett 32 színdarabot ajánlott fel kiadásra (Tudományos Gyűjtemény 1827. IV. kiadás); ezeket Bayer József színháztörténész felsorolja az Egyetemes Philologiai Közlönyben (1887.)

Kézirata: Némely országok közelebbi sorsa. 1826. júliusig (versek). Biztató szók a Tudományos Gyűjtemény redaktiójához irodalmunk érdekében és levele, Nagy-Enyed, 1829. január 4. (az Országos Széchényi Könyvtárban)

Költeményeket írt a Mindenes Gyűjteménybe (1789. II. 189. oldal, 364. oldal). Írt a Tudományos Gyűjteménybe is (1827. III. A nagy nevezet, értekezés). Bäuerle Adolf által Bécsben I. Ferenc császár 60. születésnapjára kiadott emlékkönyvben német üdvözlő verse van.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.  Online hozzáférés
  • Pintér Jenő A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés Budapest, 1930–1941; 4. kötet. A drámairodalom a XVIII. század második felében / A világi dráma c. alfejezet. (DVD-n: Arcanum Kiadó)