Bjarni Valdimar Tryggvason

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bjarni Valdimar Tryggvason

Bjarni Valdimar Tryggvason (Reykjavík, Izland, 1945. szeptember 21.–) izlandi/kanadai mérnök, űrhajós.

Életpálya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1972-ben a University of British Columbia keretében mérnöki diplomát szerzett. 1972-1974 között meteorológusként dolgozott. 1974-től az University of Western Ontario tudományos munkatársa (aerodinamika). 1978-1979 között Japánban a Kyoto University (Kiotó), majd Ausztráliában a James Cook Egyetemen (Townsville) vendég tudományos munkatárs. Alkalmazott matematikából és a folyadék dinamikájából az University of Western Ontario keretében megvédte diplomáját. 1981-1992 között részmunkaidős oktató a University of Ottawa Carleton Egyetemen. 1982-ben a Nemzeti Kutatási Tanács (NRC) (Ottawa) kis sebességű aerodinamikai laboratóriumában kutató. Több mint 4000 órát töltött a levegőben (műrepülő, űrrepülő), pilóta oktató, Érdemes ejtőernyős ugró.

1983. december 5-től egyike a Canadian Space Agency (CSA) által kiválasztott hat űrhajósnak. 1992-ben, majd 1998-ban a Lyndon B. Johnson Űrközpontban részesült űrhajóskiképzésben. Gyorsított űrhajósképzésének programja: tudományos és műszaki ismeretek, az űrrepülőgép rendszerismerete, fiziológiai képzés. Repülőgép vezetés, vízi- és túlélési gyakorlatok. Kutatási, kísérleti feladatok gyakorlás. Az elsajátított ismeretek eredményes vizsgája után kapható repülési engedély. Kiképzett űrhajósként tagja volt az STS–52 támogató (tanácsadó, problémamegoldó) csapatának.

Kutatásvezetőként kifejlesztették a mikrogravitációs környezetben lévő szerkezetek rezgésének mérését. Az izolációs műszer (LMIM) hatékonyságát több alkalommal tesztelték a NASA repülőgépein: KC–135, DC–9. 1996-1998 között a Mir űrállomáson, 1997-ben az STS–85-ön alkalmazták (MIM–2). Egy űrszolgálata alatt összesen 11 napot, 20 órát és 28 percet (284 óra) töltött a világűrben. 2008. júniusában köszönt el az űrhajósoktól. Az University of Western Ontario alkalmazott matematika tanára.

Űrrepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

STS–85, a Discovery űrrepülőgép 23. repülésének rakományfelelőse. A telepítették, majd visszanyerte az Atmosphere-Shuttle Pallet Satellite-2 (CRISTA-SPAS-2) űreszközt (légkörkutató). Tesztelték az új Japán manipulátor alkalmazhatóságát. Több technikai és egyéb, meghatározott kutatási, kísérleti programot is végrehajtottak. Negyedik űrszolgálata alatt összesen 11 napot, 20 órát és 28 percet (284 óra) töltött a világűrben. 7 600 000 kilométert (4 700 000 mérföldet) repült, 189 kerülte meg a Földet.

Tartalék személyzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

STS–52, a Columbia űrrepülőgép 13. repülésének rakományfelelőse.

Szakmai sikerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Viselheti az űrhajós szárnyat.
  • Több polgári kitüntetésben, valamint űrhajós szolgálati elismerésben részesült.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]