Bisztray Gyula
| Bisztray Gyula | |
| Születéskori neve | Bisztray Gyula |
| Született | Fogaras 1903. január 18. |
| Elhunyt | Budapest,  1978. január 3. (74 évesen) |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | irodalomtörténész, könyvtáros, egyetemi tanár |
| Iskolái | ELTE |
Bisztray Gyula (Fogaras, 1903. január 18. – Budapest, 1978. január 6.) magyar irodalomtörténész, könyvtáros, egyetemi tanár.
Enyeden kezdte tanulmányait, ahol Áprily Lajos tanította irodalomra. Később a budapesti egyetemen szerzett bölcsészdoktori oklevelet. Dolgozott a Nemzeti Újságnál, 1926-ban az Országos Könyvforgalmi és Bibliográfiai Központnál, majd 1927-1934 között az Egyetemi Könyvtárnál. Ekkoriban számos kritikát, esszét és tanulmányt írt. 1928–1929 között állami ösztöndíjjal tanult a párizsi École des Bibliothecaires-ben. 1936-tól a Magyar Szemle helyettes szerkesztője, majd 1937-től a Magyar Szemle Társaság főtitkára volt. Eközben 1945-ig a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban dolgozott. Az 1940-es években tanárként is dolgozott, majd 1950-től az MTA munkatársa lett. Király Istvánnal együtt elkészítették Mikszáth Kálmán összes műveinek kritikai kiadását, és Bisztray számos névtelenül megjelent írásról megállapította Mikszáth szerzőségét. Elhunyt 1978. január 6-án, örök nyugalomra helyezték 1978. január 18-án a Farkasréti temetőben.
[szerkesztés] Főbb művei
- A magyar próza könyve (I-II., Budapest, 1942–48) antológia, Kerecsényi Dezsővel társszerkesztésben
- Jókedvű magyar irodalom (Budapest, 1968)
- Jókedvű magyar tudósok (Budapest, 1972)
- Színházi esték (Budapest, 1942)
- Éltem én is Árkádiában (versek; Budapest, 1943)
- Író és nemzet (tanulmányok; Budapest, 1943)
- Mikszáth néprajza (Salgótarján, 1972)
- Könyvek között egy életen át (Budapest, 1976)
[szerkesztés] Forrás
- Magyar életrajzi lexikon
- OSZK gyászjelentések
