Biszku Béla

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Biszku Béla
Biszku 1985-ben
Biszku 1985-ben
A Magyar Népköztársaság 8. belügyminisztere
Hivatali idő
1957. március 1. – 1961. szeptember 13.
ElődMünnich Ferenc
UtódPap János
A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese
Hivatali idő
1961. szeptember 13. – 1962. november 27.
a Minisztertanács elnökeKádár János
Született1921. szeptember 13.[1]
Márok
Elhunyt2016. március 31. (94 évesen)
Budapest
PártMKP (1944–1948)
MDP (1948–1956)
MSZMP (1956–1978)
Foglalkozásszerszámlakatos, politikus
Díjak
A Wikimédia Commons tartalmaz Biszku Béla témájú médiaállományokat.
Kommunista politikusok csoportja. Középen Kádár János, balra tőle, profilból Németh Károly, a kép jobb szélen Biszku Béla (1960)

Biszku Béla (Márok, 1921. szeptember 13. – Budapest, 2016. március 31.[2]) magyar kommunista politikus, „a puha diktatúra legkeményebb ökle”,[3] az MKP, az MDP majd az MSZMP tagja és vezetője, belügyminiszterként (1957–1961) az 1956-os forradalom utáni megtorlás egyik irányítója, miniszterelnök-helyettes (1961–1962), az MSZMP KB titkára (1962–1978). 1989 után a politikától visszavonultan élt, ennek ellenére a halála előtti években mégis széles körű nyilvánosságot kapott egy 2008-ban vele forgatott dokumentumfilmben tett nyilatkozatai kapcsán.

Élete[szerkesztés]

Biszku György és Debreczeni Etelka gyermekeként született 1921-ben katolikus földművescsaládban,[4] a Magyarország északkeleti határánál fekvő, Bereg vármegyei Márokban (ma Márokpapi). 16 évesen, 1937-ben lakatosinasként kezdett dolgozni a Wertheim Felvonó- és Gépgyárban. 1941–1942-ben a Marx és Méreinél, majd 1945-ig a Magyar Philips Művekben dolgozott.[5] 1938-ban bekapcsolódott az ifjúmunkás-mozgalomba, 1943-ban belépett a Vasas Szakszervezetbe, 1944-ben a Magyar Kommunista Pártba (MKP). 1944–1945-ben az angyalföldi fegyveres ellenállás egyik szervezője volt. A háború után az MKP XIII. kerületi szervezőjeként, 1946-tól az MKP Budapesti Pártbizottságán dolgozott.

Politikai tevékenysége[szerkesztés]

1949 májusában hat hétig az MDP Központi Vezetőség Káderosztályának alosztályvezetője, majd a Budapesti Pártbizottság Káderosztályának élére került. 1951-ben leváltották, a X. kerületi pártbizottság titkára lett. Itt dolgozott 1953 szeptemberéig, amikor megkezdte tanulmányait a politikai főiskolán. 1955 tavaszától a XIII. kerületi pártbizottság első titkára. A forradalom első napjaiban a XIII. kerületi pártbizottság tagjaiból, párttagokból és munkásokból fegyveres csapatokat szervezett a felkelők ellen.[6] Ezért a forradalom után megkapta az akkori rendszer egyik legmagasabb kitüntetését, a Munkás-paraszt Hatalomért emlékérmet. 1956 után az MSZMP Budapesti Bizottságának első titkára, a KB tagja (1956–1957), a Politikai Bizottság tagja (1957–1980).[7] A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány tagja (1957. február 28.–május 9.), s mint ilyen megbízva a belügyek vezetésével (1957. március 1.–május 9.). 1956. november 4-e után Kádár János egyik bizalmi emberének számított.

„ Szervezeti értelemben a II/8-as osztály természetesen az Országos Rendőr-főkapitányság, 1957 májusától pedig a BM II., Politikai Nyomozó Főosztálya alárendeltségében működött. A törvényességi felügyeletet a Legfőbb Ügyészség politikai osztálya látta el. E szerv részére meg kellett küldeni a vizsgálati szervek számára kiadott főosztályvezetői parancsokat. A Vizsgálati Osztály feletti politikai felügyeletet, különösen a kiemelt jelentőségű perekben, elsősorban az 1958-ig tartó időszakban az MSZMP vezetői testületei által létrehozott operatív bizottság gyakorolta, amely Biszku Béla belügyminiszterből, Nezvál Ferenc igazságügy-miniszterből, Szénási Géza legfőbb ügyészből és Domokos Józsefből, a Legfelsőbb Bíróság elnökéből állt. ”
– Papp István: A Politikai Nyomozó Főosztály Vizsgálati Osztályának szervezettörténete (1956–1962)[8]

Történészek azt feltételezik, hogy mint belügyminiszter (1957. május 9.–1961. szeptember 13.)[9] közvetlenül irányíthatta a forradalom utáni megtorlást, bár erre nincs közvetlen bizonyíték. 1961-ben Rákosi Mátyás felelősségének és párttagságának kérdését vizsgáló bizottság elnöke Biszku Béla lett, melynek tagjai Apró Antal és Nógrádi Sándor voltak.[10] A minisztertanács elnökhelyettese (miniszterelnök-helyettes) 1961. szeptember 13-ától 1962. szeptember 27-éig. 1962-től a KB titkára, de szembefordult Kádár János enyhülő politikájával, ezért felmentették tisztségei alól, és nyugdíjazták (1978). A Szakszervezetek Országos Tanácsa (SZOT) Számvizsgáló Bizottságának elnöke 1980-tól 1989-ig.[11]

A rendszerváltás után[szerkesztés]

Hosszú politikai tevékenysége után 1989-ben nyugdíjba vonult. Azóta a nyilvánosságtól teljesen elzárkózva élt, és csak mintegy 20 évvel később, 2008 táján került ismét a figyelem középpontjába. 2016. március 31-én, 95. életévében hunyt el.[12]

Dokumentumfilm Biszku életéről[szerkesztés]

Biszku Béla 1967-ben a Német Szocialista Egységpárt VII. kongresszusán

2008 nyarán Skrabski Fruzsina „Kommunisták, reszkessetek!”[13] címmel írt egy blogbejegyzést, amiben még élő, megszólaltatható kommunistákat keresett. 2008 őszén Skrabski Fruzsina és Novák Tamás, a Mandiner.hu bloggerei a nem létező „Beregi Ifjúsági Egyesület” tagjaként bemutatkozva keresték meg Biszkut azzal, hogy portréfilmet szeretnének készíteni „Márok nagy szülöttjéről”, amibe beleegyezett. Ők ezzel szemben kezdettől fogva dokumentumfilmet forgattak róla, leginkább az 1956-os forradalom utáni megtorlásokban játszott szerepére kihegyezve, amit végül 2010-re készítettek el „Bűn és büntetlenség”[14] címmel.

A film első részét 2008 őszén csinálták, amikor még csak az ifjúkoráról kérdezték. 2009 nyarán aztán elhívták szülőfalujába egy falunapi (ál)találkozóra, amit csak miatta szerveztek és ahol beépített kérdezők is voltak.[15] Biszku elment, körbejárta a falut, majd levetítették neki azt a kisfilmet, ami addig elkészült róla, egyúttal pedig felfedték tevékenységük valódi célját. Mivel Biszku ennek tudatában nem zárkózott el a további társalgástól, később újabb kérdéseket tettek fel neki politikai múltjáról, különös tekintettel az 1956-os forradalom utáni megtorlásokkal kapcsolatban (melynek belügyminiszterként egyik vezéralakja volt). Biszku ekkor tette legnagyobb feltűnést keltő kijelentéseit, miszerint nem bánt meg semmit és szerinte nincs miért bocsánatot kérnie, továbbá, hogy „Nagy Imre [...] megérdemelte a sorsát”. Haláláig tartó elvhűsége, illetve a felelősség hárítása, valamint az ő hathatós közreműködésével kivégzettek és elítéltek sorsa iránti közömbössége már a bemutató előtt hangos sajtóvisszhangot kapott és kisebb belpolitikai botrányt kavart.

Biszku sajtónyilatkozatban tiltotta meg a dokumentumfilm vetítését.

„Az alkotók az elkészült filmet – amely olyan, a film számára készült felvételeket is tartalmaz, amelyeken nem mint közszereplő jelenek meg – nekem nem mutatták be, annak nyilvánosságra hozatalához nem adtam a hozzájárulásomat.”

– Biszku Béla sajtóközleménye, 2010[16]

Biszku először hozzájárult a róla készült film bemutatásához, amit a hirtelen jött feltűnést és politikai vihart látva visszavont, családja pedig perrel fenyegette meg az Uránia Nemzeti Filmszínházat, amennyiben megtartják a tervezett filmbemutatót. A bonyodalmak elkerülése végett a filmszínház vezetése elállt a vetítéstől,[17] a filmet ennek ellenére június 16-án egy más helyszínen mégis bemutatták. A nagy nyilvánosságot kapott eseményen olyan sokan jelentek meg (köztük több politikus is), hogy a filmet egész este vetíteni kellett, hogy mindenki láthassa.[18] Miután Biszku lányai is megtekintették, végül hozzájárultak, hogy az Uránia is műsorára tűzze.[19][20]

A film kapcsán született egy törvényjavaslat azzal kapcsolatban, hogy a magyar történelem szempontjából kiemelkedően fontos dokumentumfilmek és történelmi dokumentumok nyilvánosságra hozatala ne legyen minden esetben kizárható a személyiségi jogokra való hivatkozással.[21]

Felelősségre vonási kísérletek[szerkesztés]

Eljárás a kommunizmus bűneinek tagadása miatt[szerkesztés]

Biszku Béla 2010. augusztus 4-én a Duna Televízió „Közbeszéd” című műsorának vendége volt, ahol a riporter többek között az 1956-ot követő perekre vonatkozóan tett fel neki kérdéseket. Az interjúban elhangzottak miatt, 2010. augusztus 6-án Szilágyi György, a Jobbik politikusa feljelentette Biszku Bélát.[22] A feljelentés alapján az ügyészség 2011. január 27-én vádat emelt Biszku Bélával szemben a nemzetiszocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása miatt (Btk 269./C. §). A vádirat szerint Biszku Béla a riporter által feltett kérdésekre „olyan válaszokat adott, amelyből úgy tűnt, hogy jelentéktelennek tartja ezeket a bűnöket”.[23]

2011. február 24-én az ügyben eljáró bíró felfüggesztette az eljárást és a jogszabály vélt alkotmányellenessége miatt az Alkotmánybírósághoz fordult.[24] Rábai Krisztina bírónő szerint a Btk. 269/C. §-a sérti a jogbiztonságot és a szabad véleménynyilvánításhoz fűződő jogot.[25] A bírónő kérdésként tette fel azt is, hogy

„a történelmi események megítélését lehet-e büntetőjog eszközeivel üldözni olyan esetekben, amikor az alapbűncselekmények elkövetése miatt nem indult eljárás, felelősségre vonásnak esetlegesen csak a nemzetközi jog szabályai alapján lehetne helye. Ki jogosult annak kimondására, hogy ezek a cselekmények népirtásnak, emberiség elleni bűncselekménynek minősültek-e tekintettel arra, hogy Magyarországon még nem született olyan precedens értékű jogerős bírói ítélet, amely – az 1956-os megtorlásokkal kapcsolatban – ennek tényét megállapította volna”

– Dr. Rábai Krisztina bírónőnek az Alkotmánybírósághoz benyújtott indítványából, 2011. február 24.[26]

Felelősségre vonási kísérlet a nemzetközi jog alapján[szerkesztés]

2010. október 21-én, Gellért Ádám jogász[27] egy beadványt juttatott el a hatóságokhoz, amelyben az 1956-os megtorlásokban részt vevő személyek, köztük Biszku Béla nemzetközi jogon alapuló (emberiesség elleni bűncselekmények miatti) felelősségre vonásának a lehetőségét vetette fel.[28] 2010. október 29-én a Fővárosi Főügyészség a beadványt feljelentésként értékelte és elutasította.[29] 2010. november 16-án Gellért Ádám panasszal élt a feljelentést elutasító határozat ellen a Legfőbb Ügyészségnél.[30] Ezt, valamint a feljelentő további panaszait a Legfőbb Ügyészség mind elutasította, s megtagadta a nyomozás elrendelését.[31]

Meggyanúsítás[szerkesztés]

2012. szeptember 10-én több ember ellen elkövetett emberölésre való felbujtás háborús bűntettével gyanúsította meg a Fővárosi Főügyészség. Az 1956. december 6-án a budapesti Nyugati pályaudvarnál 5, valamint a december 8-án Salgótarjánban 46 ember halálát okozó sortüzek az ügyészség szerint részben az ő döntésein alapultak. A meggyanúsítás után életkorára tekintettel házi őrizetbe helyezték.[32] Noha nemzetközi egyezmények (az 1949-es genfi konvenció és az 1968-as New York-i egyezmény) alapján már 1994-ben eljárást indíthattak volna ellene,[33] az ügyészség nem indokolta meg, hogy azóta miért nem járt el hivatalból.

2012. október 5-én pártállam érdekében, szándékos súlyos testi sértéssel elkövetett kommunista bűncselekménnyel kapcsolatos bűnpártolás bűncselekménnyel vádolták meg, mert 1957-ben nem kezdeményezett eljárást 3 erőszakos karhatalmista ellen.[34] December 4-én lőszerrel való visszaéléssel is meggyanúsították, mert házkutatása során tizenegy darab sörétes vadásztöltényt találtak nála.[35]

Vádemelés, Biszku Béla halála[szerkesztés]

2013. október 16-án a Budapesti Nyomozó Ügyészség háborús bűntett és más bűncselekmény elkövetése miatt vádat emelt ellene.[36] Az ügyészség szerint Biszku Béla az 1956. decemberi sortüzeket végrehajtó karhatalmat irányító Ideiglenes Intéző Bizottság szavazati és döntési joggal felruházott tagja volt, így felbujtóként szándékos emberölés elkövetésében bűnös.[37] Büntetőpere 2014. március 18-án kezdődött a Fővárosi Törvényszéken.[38] 2014. május 13-án első fokon öt és fél éves szabadságvesztésre ítélték felbujtóként több ember sérelmére elkövetett háborús bűntett, lőszerrel való visszaélés, valamint a kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadása miatt.[39]

A Fővárosi Ítélőtábla 2015. június 1-jén meghozott másodfokú végzésével hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet és új eljárást rendelt el.[40] December 17-én a megismételt elsőfokú eljárásban háborús bűnökért két év, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a Fővárosi Törvényszék.[41] A per ezután másodfokra került, de a másodfokú döntés előtt, Biszku 2016. március 31-i halálával a vádlott büntethetősége megszűnt.[42] Biszku hamvait, 2016. május 1-én, egy budai erdőben szórták szét rokonai, akik az eseményt titokban tartották, mert féltek a provokációtól.[43]

Negatív megítélése[szerkesztés]

2012 szeptemberében a Jobbik párt tüntetést szervezett Biszku Béla rózsadombi háza előtt többek között a politikus felelősségre vonásáért és az úgynevezett „luxusnyugdíjak” megvonásáért.[44] A tüntetők közül többen a „gyilkos!” szót skandálva vettek részt a tüntetésen.[45]

A kommunizmus bűneinek tagadása kapcsán 2010-ben a Czakó Gábor íróhoz köthető Magyar Cenzúra Napjának Ünnepélyét Szervező Bizottság Sánta Kutya Életmű díjban részesítette a politikust.[46]

Főbb tisztségei[szerkesztés]

Tisztség Hivatali idő
MDP Budapest XIII. Kerületi Bizottsága első titkára 1955. július – 1956. október 31.
MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága tagja 1956. november 7. – 1957. június 29.
MSZMP IKB, illetve KB tagja 1956. november 7. – 1985. március 28.
MSZMP Budapesti Ideiglenes Intéző Bizottsága elnöke 1956. december 8. – 1957. február
Belügyminiszter 1957. március 1. – 1961. szeptember 13.
MSZMP PB tagja 1957. június 29. – 1980. március 27.
Minisztertanács elnökhelyettese 1961. szeptember 13. – 1962. november 27.
MSZMP KB titkára 1962. november 24. – 1978. április 20.[47]

Kitüntetései, díjai[szerkesztés]

Fő művei[szerkesztés]

  • A proletárdiktatúra időszerű kérdései hazánkban, Kossuth Kiadó, Budapest, 1957
  • Biszku Béla–Fock Jenő–Kállai Gyula: Az SZKP 21. kongresszusáról; Kossuth, Bp., 1959 (Az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Akadémiája)
  • A Párt feladatai a 8. kongresszus határozatainak végrehajtásában, Kossuth Kiadó, Budapest, 1963
  • A párt vezető szerepének néhány időszerű kérdése, Kossuth Kiadó, Budapest, 1969
  • Az állami munka fejlesztésének és pártirányításának néhány kérdése, Kossuth Kiadó, Budapest, 1972 (Az MSZMP Központi Bizottsága politikai akadémiája)
  • A párt és az állam a nép szolgálatában, Beszédek, cikkek, Kossuth Kiadó, Budapest, 1972
  • A párt és az állam a nép szolgálatában; 2. bőv. kiad.; Kossuth, Bp., 1975
  • Országos Agitációs és Propaganda Tanácskozás. 1975. szeptember 29–október 1.; A 11. kongresszus a társadalmi viszonyok fejlesztéséről; Szikra Ny., Bp., 1975

Irodalom[szerkesztés]

  • Kahler Frigyes (szerkesztő): Sortüzek, 1956, Antológia, Lakitelek, 1993
  • Zinner Tibor: A kádári megtorlás rendszere, Hamvas Intézet, Budapest, 2001
  • Kahler Frigyes – M. Kiss Sándor: „Mától kezdve lövünk”, Tíz év után a sortüzekről, Kairosz, Budapest, 2003
  • Bölöny József–Hubai László: Magyarország kormányai, 1848–2004, Ötödik, bővített és javított kiadás, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2004
  • Szabó Árpád: A Magyar Forradalmi Honvéd Karhatalom (1956. nov.–1957. jún.), Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest, 1977, ISBN 9633262461
  • Krahulcsán Zsolt: Biszku – A megtorlás belügyminiszterének életútja; Jaffa Kiadó, Budapest, 2022 (Modern magyar történelem)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Bölöny József-Hubai László: Magyarország kormányai 1848–2004. 5., bővített és javított kiadás, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2004, ISBN 963-05-8106-X, 294. oldal
  2. ↑ https://www.neb.hu/asset/phpc7CWuX.pdf
  3. ↑ A három „b”: bűnök, büntetlenségek, betiltások[halott link]
  4. ↑ http://www.szombat.org/politika/biszku-mazsihisz-szegeny-szegeny-zsidok
  5. ↑ Bölöny József: Magyarország kormányai. 1848–1992. 4. bőv. és jav. kiad., Akadémiai Kiadó, Budapest, 1992. 269. p.
  6. ↑ BISZKU Béla. MSZP Erzsébetvárosi Szervezete — Ki kicsoda arch
  7. ↑ Szabó Miklós, M.: Adalékok a Magyar Néphadsereg 1961–1962. évi történetéhez. 1. rész. In.: Új Honvédségi Szemle. LXI. évf., 2007/9. sz., 96. p.
  8. ↑ Papp István: A Politikai Nyomozó Főosztály Vizsgálati Osztályának szervezettörténete (1956–1962) Archiválva 2016. április 19-i dátummal a Wayback Machine-ben, betekinto.hu
  9. ↑ Bölöny J.: I. m. 269. p.
  10. ↑ Baráth Magdolna: Felemás desztalinizáció, betekinto.hu
  11. ↑ Szabó M., M.: I. m., 96. p.
  12. ↑ Miklósi Gábor: Meghalt Biszku Béla. Index.hu, 2016. április 1. (Hozzáférés: 2016. április 1.)
  13. ↑ Kommunisták, reszkessetek!
  14. ↑ Bűn és büntetlenség PORT.hu
  15. ↑ Márokpapi előkerül. [2015. június 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 6.)
  16. ↑ Biszku letiltaná a Bűn és bűntelenséget
  17. ↑ Biszku Béla letiltotta a róla készült film bemutatóját Archiválva 2010. június 12-i dátummal a Wayback Machine-ben, Heti Válasz, 2010. június 10.
  18. ↑ Rengetegen látták a Biszku filmet[halott link] – Szeged Kurir, 2010. június 16. s
  19. ↑ Levetítették a Biszku Béláról szóló dokut Múlt-kor történelmi portál, 2010. június 16.
  20. ↑ „Senkitől nem kérek bocsánatot!” - levetítették a Biszku Béláról szóló dokumentumfilmet, Origo, 2010. június 16.
  21. ↑ Biszku-film: monstre vita a Parlamentben – HVG.hu, 2010. június 30.
  22. ↑ Feljelentette Biszku Bélát egy jobbikos képviselő, http://www.origo.hu/itthon/20100806-feljelentette-biszku-belat-a-jobbikos-szilagyi-gyorgy-kepviselo.html
  23. ↑ [ http://www.origo.hu/itthon/20110127-vadat-emeltek-biszku-bela-ellen-a-kommunista-bunok-tagadasa-miatt.html]
  24. ↑ Lásd a Budai Központi Kerületi Bíróság közleményét: http://www.dev.birosag.webgrafika.hu/sites/default/files/Sajtoszoba/Kozlemenyek/110224_Biszku_Bela_Alkotmanybirosag.pdf[halott link]
  25. ↑ Az Alkotmánybíróság a 422/B/2011. számon iktatta az ügyet. Lásd az indítvány szövegét: http://www.mediafire.com/?rncch9ccrnj1k79
  26. ↑ Dr. Rábai Krisztina bírónő Alkotmánybírósághoz benyújtott indítványa, 2011. február 24. http://www.mediafire.com/?rncch9ccrnj1k79
  27. ↑ Mandiner (Baranyi Márton): Egyetlen eljárás sem indult a megtorlások miatt, http://mandiner.hu/cikk/20101118_egyetlen_eljaras_sem_indult_a_megtorlasok_miatt
  28. ↑ Jogi álláspont az 1956-os megtorlásokat irányító személyek nemzetközi jogi alapon történő felelősségre vonásáról, http://www.mediafire.com/download.php?3vkstao4yxj0vko
  29. ↑ Fővárosi Főügyészség, NF. 27942/2010/1. számú határozat, http://www.mediafire.com/?9gftmuf7c5d4iwe
  30. ↑ Panasz a Fővárosi Főügyészség, Biszku ügyben hozott, NF. 27942/2010/1. számú határozata ellen, http://www.mediafire.com/?631oaatdlq877o2
  31. ↑ Lásd: Legfőbb Ügyészség panaszt elutasító határozata, 2010. december 17. http://www.mediafire.com/?9hzi0kk0hb0y0oa; Igazolási kérelem, 2011. január 11. http://www.mediafire.com/?r5zqx0t8u92j0vl; Legfőbb Ügyészség igazolási kérelmet elutasító határozata, 2011. január 21. http://www.mediafire.com/?u59s9plgwlknshh; Panasz az igazolási kérelem elutasításával szemben, 2011. február 3. http://www.mediafire.com/?0h8oxy6icnn96s0; Legfőbb Ügyészség panaszt elutasító határozata, 2011. március 1. http://www.mediafire.com/?66i10896hre0kxl, Lásd továbbá a Lánchíd Rádióban készült interjút: http://www.lanchidradio.hu/belfold/biszkuugy_nem_hagyja_annyiban_gellert_adam_20110328[halott link]
  32. ↑ Biszku akár életfogytiglant is kaphat – Index, 2012. szeptember 10.
  33. ↑ Már 1994-ben bíróság elé állíthatták volna Biszkut – Index, 2012. szeptember 10.
  34. ↑ Biszkut a pártállam érdekében elkövetett kommunista bűncselekménnyel gyanúsítják – Index, 2012. október 5.
  35. ↑ Újabb gyanúsítás: sörétes lőszert találtak Biszkunál, atv.hu
  36. ↑ Vádat emeltek Biszku Béla ellen Archiválva 2013. október 17-i dátummal a Wayback Machine-ben, mno.hu
  37. ↑ Vádat emeltek Biszku Béla ellen, origo.hu
  38. ↑ Fél évszázad után kezdődik Biszku elszámoltatása. Origó, 2014. március 18. (Hozzáférés: 2014. március 18.)
  39. ↑ Biszkut öt év hat hónapra ítélték. Origo, 2014. május 13. (Hozzáférés: 2014. május 13.)
  40. ↑ Új eljárást rendeltek el Biszku Béla ügyében - HVG, 2015. június 1.
  41. ↑ Felfüggesztett kapott Biszku Béla Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben (magyaridok.hu, 2015. december 17.)
  42. ↑ Btk. 25. §
  43. ↑ Biszku hamvait titokban szórták szét egy budai erdőben (index.hu, 2016. május 4.)
  44. ↑ Mint ismeretes, a Biszku-ügy kirobbanásakor többen felháborodásukat fejezték ki Biszku Béla – feltételezéseik szerint – igen magas, 600.000 forintos (Wittner Mária értesülései szerint 642 000 Forintos) „luxus” havi nyugdíját illetően. A Heti Válasz 2010-es kutatásaiból kiderült, hogy a volt belügyminiszter valójában az akkori átlagnyugdíj háromszorosát, mindössze 240 000 Forintot vehetett kézhez havonta. Ezzel szemben napjainkban is él a 600 000 Forintos „luxusnyugdíj” legendája. http://mandiner.hu/cikk/20100728_mekkora_biszku_nyugdija
  45. ↑ Hangos gyilkosozással vonult a Jobbik Biszku Béla házához. Origo, 2014. szeptember 28. (Hozzáférés: 2014. május 13.)
  46. ↑ http://www.czakogabor.hu/index.php?page=olvas&bovebben=true&id=11&cikkid=262
  47. ↑ Nemzeti Emlékezet Bizottsága - Biszku Béla, neb.hu
  48. ↑ Kik kaptak Munkás-Paraszt Hatalomért kitüntetést?, hvg.hu

További információk[szerkesztés]

előző miniszter
Münnich Ferenc
1956. november 12. – 1957. március 1.

belügyminiszter

1957. március 1. – 1961. szeptember 13.

következő miniszter
Pap János
1961. szeptember 13. – 1963. december 7.

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Biszku_Béla&oldid=27083880”