Birtalan Ákos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Birtalan Ákos
Románia turisztikai minisztere
Hivatali idő
1996. december 12. – 1998. április 17.
ElődMatei-Agathon Dan
UtódSorin Frunzăverde

Született1962. július 2.
Románia Székelyvécke, Románia
Elhunyt2011. augusztus 24. (49 évesen)
Románia Gyergyószentmiklós
SírhelyHázsongárdi temető
PártRomániai Magyar Demokrata Szövetség

Foglalkozás
Iskolái

Birtalan Ákos (Székelyvécke, 1962. július 2.Gyergyószentmiklós,[1] 2011. augusztus 24.) romániai magyar politikus, gazdasági szakember, egyetemi oktató.

Élete[szerkesztés]

Az oktatásban[szerkesztés]

Kolozsváron, a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen szerzett közgazdász diplomát, majd azt követően Sepsiszentgyörgyön, pénzügyi szakemberként dolgozott.[2] Miniszteri tisztsége után egyetemi oktatóként a Babeș–Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi főiskolájának adjunktusaként, majd docenseként tevékenykedett. Alapító tanszékvezetője volt a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai gazdaságtudományi tanszékének, és tagja volt a Sapientia Alapítvány kuratóriumának, és mint ilyen meghatározó szerepe volt a csíkszeredai egyetemi helyszín létrehozásában. Alapító tagja volt még a Romániai Magyar Közgazdász Társaságnak, a sepsiszentgyörgyi Berde Áron Tudományos Társaságnak pedig alapító elnöke volt.[3] Két főiskolai jegyzete, továbbá tanulmányai, cikkei jelentek meg. 2000. októberben megvédte disszertációját a bukaresti Közgazdasági Akadémián, ezzel elnyerte a gazdasági tudományok doktora címet.[2]

A politikában[szerkesztés]

1992 és 2004 között a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Kovászna megyei képviselője volt. 1996 decemberében a Ciorbea-kormány, majd annak 1998-as átalakulását követően a Dejeu-kormány turisztikai miniszter lett. A tárcát a kormányváltásig, 1998. áprilisáig irányította.[3] 2004 januárjában, a Székely Nemzeti Tanács 17-i, Sepsiszentgyörgyre összehívott ülésén egyhangúlag elfogadták Székelyföld autonómia-tervezetét. Birtalan – mint háromszéki parlamenti képviselő – vállalta, hogy a statútumot a román törvényhozó testület elé terjeszti.[4]

2004-től, betegsége miatt, a közélettől visszavonultan élt Sepsiszentgyörgyön feleségével és két gyermekével.[5] A kolozsvári Házsongárdi temetőben helyezték örök nyugalomra.[6]

Díjai[szerkesztés]

  • Gábor Áron-díj (2008)
  • Kós Károly-díj[7] (2013) post mortem[8]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Gyergyószentmiklósi anyakönyvi hivatal Archiválva 2016. március 6-i dátummal a Wayback Machine-ben Közli: Új Kelet, 2011. szeptember 9.
  2. a b Székelyföldi arcképcsarnok: Birtalan Ákos Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben URL hozzáférés – 2011. augusztus 27.
  3. a b Elhunyt Birtalan Ákos[halott link] URL hozzáférés – 2011. augusztus 27.
  4. Willmann Walter: Búcsúzunk Birtalan Ákostól URL hozzáférés – 2011. augusztus 27.
  5. Kovács Zsolt: Elhunyt Birtalan Ákos Archiválva 2011. augusztus 27-i dátummal a Wayback Machine-ben URL hozzáférés – 2011. augusztus 27.
  6. Gyászjelentés[halott link], Szabadság, 2011. aug. 26.
  7. Ez az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által adományozott díj nem azonos a Kós Károly-díjjal
  8. Átadták Király Károlynak a Kós Károly-nagydíjat. Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, 2014. február 13. [2015. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 3.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]