Binokuláris mikroszkóp
A mikroszkópos vizsgálat kényelmesebb és kevésbé fárasztja a szemet, ha a megfigyelésben mindkét szemünket használjuk. Erre a célra szolgál a binokuláris mikroszkóp (nem tévesztendő össze a sztereomikroszkóppal), amelynek csak egy objektívje, de két okulárja van. Az objektíven keresztülhaladt sugarakat még a valódi kép keletkezése előtt egy félig áteresztő és félig tükröző prizma két sugárnyalábra bontja, amelyek külön-külön képeket hoznak létre. Ezeket vizsgáljuk az okulárokkal.
Az okulárok távolsága a szemtávolságnak megfelelően állítható be. A mikroszkópokat természetesen rövid- vagy távollátók is használhatják akár szemüveg nélkül is, hiszen mindenki a saját szeméhez állíthatja be az élességet a tárgy és az objektív távolságának beállításával. A binokuláris mikroszkóp esetében ezen kívül általában lehetőség van az egyik okulár emelésére/süllyesztésére, ezáltal a két szem közötti különbség néhány dioptria erejéig kompenzálható.
Lásd még [szerkesztés]
- Mikroszkóp
- Fénymikroszkóp
- Ultraibolya-mikroszkóp
- Ultramikroszkóp
- Fáziskontraszt-mikroszkóp
- Lumineszcencia-mikroszkóp
- Konfokális pásztázó mikroszkóp
- Polarizációs mikroszkóp
- Sztereomikroszkóp
- Elektronmikroszkóp
- Pásztázó elektronmikroszkóp
- Transzmissziós elektronmikroszkóp
- Atomerő mikroszkópia (AFM)
- Elektrosztatikus mikroszkóp
- Mágneses erőmikroszkóp
- Pásztázó alagútmikroszkóp
- Közeli mező optikai mikroszkópia (NSOM)
- Spektroszkópia
- akusztikus mikroszkóp
Referenciák [szerkesztés]
- ↑ szerk.: Damjanovich Sándor, Fidy Judit, Szöllősi János: Orvosi biofizika, 2. kiadás, Medicina Kiadó. ISBN 9632260244 (2006)
 |
Ez az orvostudományi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
