Bihari Péter

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bihari Péter
Bihari Péter Pollák.jpg
Bihari Péter portréja. Pollák Zsigmond metszete (1888)
Született 1840. február 5.
Zsadány
Elhunyt 1888. november 28. (48 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása filozófus,
főiskolai tanár

Bihari Péter (Zsadány, 1840. február 5.Budapest, 1888. november 28.) bölcsészdoktor, református főiskolai tanár.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Atyja leányok tanítója volt. Az első latin osztályt Nagyváradon, a többit Békésen és Debrecenben elvégezvén, ugyanitt hallgatta a teológiai tantárgyakat is. Meglátogatta a bécsi és párizsi egyetemeket, az utóbbi helyen a Sorbonneban két évet töltött; ezután Utrechtbe ment, majd Németország, Hollandia, Belgium és Svájc egyetemein hallgatta a bölcseleti (különösen a Herbart rendszerét fejtegető) előadásokat. 1868-ban tért haza s a szatmárnémeti gimnáziumhoz választották tanárnak. 1873-ban jött a fővárosba a református főiskolához mint a filozófia tanára. Bölcselettudorrá 1875-ben avattatott föl a budapesti egyetemen, hol 1882-ben magántanár lett. 1888-ban agybántalmak mutatkoztak nála, miért is a lipótmezői gyógyintézetbe vitték, hol meghalt.

Munkái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kifejezett közérzelem Révész Bálint urnak, a tiszántúli egyházkerületi főjegyzőségre lett örvendetes megválasztása alkalmával a főtanodábani tisztelői részéről. Debreczen, 1856. (Költemény.)
  • Carmina votiva suis majestatibus sacratiss. Francisco Josepho I. Austriae imperatori… item conjugi augustiss. Elisabethae. U. ott, 1857. (Latin és magyar szöveggel.)
  • Rövid nevelés- és oktatástan. Pest, 1872.
  • A philosophiai tudományok encyclopaediája. Bpest, 1875.
  • Az iskolai nevelés elvei s gyakorlata. Currie után angolból átdolgozva. U. ott, 1876.
  • Általános és hazai művelődéstörténet. U. ott. 1884. Két kötet. (Ism. P. Napló 261. Egyetértés 261. Prot. Egyh. és Isk. Lap 41. sz.)
  • Embertan. U. ott, 1885. Két rész.
  • Iskolai és házi neveléstan. U. ott, 1885.
  • Egyetemes és részleges esthetika. U. ott, 1885. 8 füzet.
  • Iskolai szervezettan. U. ott, 1885.
  • Tiszta gondolkodástan vagy logika. U. ott, 1886.
  • Bölcsészettörténet. I. füzet. U. ott, 1886.
  • Népiskolai oktatástan részei: általános oktatástan és iskolai szervezettan. U. ott, 1886.

Irodalmi első föllépése még tanuló korára esik; tanuló társai közt mint költő tűnt ki, több alkalmi költeménye és pályanyertes műve jelent meg a debreczeni lapokban (így a Debreczeni Közlönyben 1860.), egy a Vasárnapi Ujságban (1861.) is. A korán elhalt M. Kovács Gyulának, mint tanulótársának és barátjának költeményeit ő bocsátotta közre 1862-ben életrajzzal is ellátva. A debreceni Koszorú c. emlékkönyv is hozott tőle három költeményt. Értekezései és birálatai, leginkább pedagógiai és bölcseleti cikkei a következő lapokban és folyóiratokban jelentek meg: Szamos (1869–71. 1883.), Figyelő (1874.), Orsz. Középt. Tanáregylet Közlönye (1875. 1880–82.), Néptanítók Lapja (1874-től 1886-ig rendes munkatársa), Prot. Egyh. és Isk. Lap (1880.), a debreczeni Prot. Lap (1881.), Bud. Szemle (1881.), M. Philos Szemle (1882.), Koszorú (1883–84.), Vasárnapi Ujság (1884.), Nemzeti Nőnevelés (I. IX. k.) és P. Napló; végre a Szatmári ref. Gymn. Értesítőjében (1880.) a Budapesti ref. Gymn. Értesítőjében (1881.) és a tiszántúli ref. tanáregylet Évkönyvében (1881.)

Alapította és szerkesztette a Szamos c. társadalmi hetilapot (1869. január 3-ától 1873-ig), melyet vezérczikkekkel s költeményekkel többnyire ő látott el; itt használta a Böszörményi, Bujdosó álneveket.

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bihari Péter témájú médiaállományokat.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]