Bicske–Székesfehérvár-vasútvonal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Bicske-Székesfehérvár-vasútvonal szócikkből átirányítva)
Bicske–Székesfehérvár vasútvonal
Székesfehérvár vasútállomás
Székesfehérvár vasútállomás
Strecke der Bicske–Székesfehérvár-vasútvonal
 Vonal: 6
 Hossz: 49 km
 Nyomtávolság: 1435 mm
 Maximális sebesség: 40 km/h
BSicon .svgBSicon ABZq+l.svgBSicon eABZ3lg.svgBSicon BHFq.svg Bicske (1)
BSicon STRrg.svgBSicon xABZrf.svgBSicon exSTRlf.svgBSicon .svg 1 „erőmű” – teljesen felszedve
BSicon KDSTe.svgBSicon exSTR.svgBSicon .svgBSicon .svg 2 „HM olajraktár”
BSicon .svgBSicon exHST.svgBSicon .svgBSicon .svg 6 Felcsút
BSicon .svgBSicon exBHF.svgBSicon .svgBSicon .svg 8 Alcsút-Felcsút
BSicon .svgBSicon exHST.svgBSicon .svgBSicon .svg 12 Vértesboglár
BSicon .svgBSicon exBHF.svgBSicon .svgBSicon .svg 18 Vértesacsa
BSicon .svgBSicon exHST.svgBSicon .svgBSicon .svg 24 Vereb
BSicon .svgBSicon KBHFxa.svgBSicon .svgBSicon .svg 27 Lovasberény
BSicon exSTRlf.svgBSicon eABZrf.svgBSicon .svgBSicon .svg 31 „lőszerraktár”
BSicon .svgBSicon eBHF.svgBSicon .svgBSicon .svg 33 Pátka
BSicon .svgBSicon eBHF.svgBSicon .svgBSicon .svg 37 Csala
BSicon .svgBSicon eBHF.svgBSicon .svgBSicon .svg 41 Pákozd
BSicon BHFq.svgBSicon ABZqr+r.svgBSicon .svgBSicon .svg 49 Székesfehérvár (5, 20, 30, 30a, 44, 45)

A Bicske-Székesfehérvár vasútvonal a MÁV 6-os számú, egyvágányú nem villamosított vonala volt.

Tartalomjegyzék

Története [szerkesztés]

A vasútvonalat 1898. november 23-án nyitotta meg a Bicske–székesfehérvár–sárbogárdi HÉV vasúttársaság. A személyszállítás 1979-ben szűnt meg rajta. A Székesfehérvár - Lovasberény és Bicske-HM olajraktár közötti szakaszát az 1980-as években felújították és teherszállításra használják. A pálya további része romos és hiányos - ennélfogva járhatatlan; a 811-es útból a keresztező vágányokat kibontották, a MÁV által engedélyezett bontások mellett előfordulnak sínlopások is. A pátkai híd magassága akadályozta a közúti teherforgalmat; de elbontása helyett 2007 júniusában az aluljáró mélyítésével oldották meg a problémát.

Érdekesség, hogy a vonal teljes felújítását a 80-as években is tervbe vették. Az ekkor tervbe vett az Eocén-program a hazai szénvagyon minél szélesebb körű felhasználását tervezte, ami új bányák és erőművek nyitásával járt volna. A program által elhatározott Dunántúli Gyűjtőerőművet Bicskén tervezték építeni, a vasútvonal így lerövidítette volna a bakonyi szén szállítási útját Székesfehérvár felől. Az erőmű nem készült el sohasem, bár egyes kísérő beruházások (pl. az iparvágánya, illetve egy hozzá vezető út felüljárója) igen.

A vasútvonal szerepel Moldova György: Akit a mozdony füstje megcsapott… című könyvében, ahol riportot készített a vértesacsai pályamesterrel. Vértesacsán az utolsó vonat 1987-ben járt egy filmforgatás alkalmából.[1]

Jelenleg a vonal csak Székesfehérvár és Lovasberény között járható, itt szórványos teherforgalom zajlik. A Lovasberény-Bicske vonalszakaszt több helyen elbontották. 2009-ben vásárolta meg a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia a vasútvonal Bicske és Vértesacsa közötti, felhagyott szakaszát. Az alapítvány tervezi a vonal északi részének újjáépítését Bicske és az Alcsúti Arborétum között.[2][3]

Állomások [szerkesztés]

  • Alcsút-Felcsút: I. osztályú HÉV típusépület, 2011 folyamán az eredeti állapotára újították fel. Az állomás egykori vágányait felszedték, rakodóját és a két végén található őrházakat elbontották.
  • Vértesboglár: Az épületből semmi nem maradt, a vasúti híd megvan, sínek már nincsenek, néhány helyen már talpfa sincs.
  • Vértesacsa: 3 vágányos állomás volt III. osztályú HÉV típusépülettel. Az épület kritikus, romos állapotban van. A hozzá tartozó őrházat és bakterházat lakják illetve használják.
  • Vereb: Megállóhely volt felvételi épülettel, szolgálattal. Az épület már nincs meg. A síneket felszedték, csak az aljak (talpfák, néhol sínszeges leerősítéssel) jelzik a vasút helyét.[4]
  • Lovasberény: A vonal egyetlen üzemelő vasútállomása 4 vágánnyal, II. osztályú HÉV típusépülettel. Az épület vakolatdíszeit egy felújítás során leverték, így nem az eredeti állapotában látható. Székesfehérvár felől a vonal idáig járható.
  • Pátka: Egykori háromvágányos állomás III. osztályú HÉV típusépülettel. Az épület díszei nélkül, ajtók és ablakok nélkül áll. A második vágány az átmenő vágány, harmadikat elbontották, az első nem használható, mert a váltói nem állíthatók.
  • Csala: Egykori kétvágányos állomás IV. osztályú HÉV típusépülettel. Az épület részeit a bezárás után tolvajok szétlopták, a megmaradt épületromot a MÁV 2004-ben bontotta el. Kitérő vágányát korábban, a vasútvonal bezárás utáni felújításakor bontották el.
  • Pákozd: Egykori kétvágányos állomás IV. ossztályú HÉV típusépülettel. Az épületet lakják. Külsőleg kissé átalakították: az eredeti cseréptetőt palára cserélték, az egykori vakolatdíszeket a tatarozásakor nem építették újjá. Székesfehérvári kijáratánál őrház áll.

Külső hivatkozások [szerkesztés]

Források [szerkesztés]

  1. Az utolsó vonat Vértesacsán - Sín.tér - eT2
  2. UVH/VF / 5599/2/2012. sz. hirdetmény (magyar nyelven). NKH, 2012. augusztus 14. (Hozzáférés: 2012. szeptember 22.)
  3. Alcsúti foci a sínek között: vasút épül Orbán Viktor szülőföldjén (magyar nyelven). Népszabadság, 2012. augusztus 24. (Hozzáférés: 2012. szeptember 22.)
  4. Vereb - Magyarország vasútállomásai és vasúti megállóhelyei