Bibanco Gyula Emánuel

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bibanco Gyula Emánuel
Született1790-es évek
Szilézia[1]
Elhunyt1841. június 1.[1]
Pest[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • tanár
  • szakíró
SablonWikidataSegítség

Bibanco Gyula Emánuel (névvariáns: Bibanco Gyula Imre, Julius Emanuel Bibanco; Szilézia, 1797 körül – Pest, 1841. június 1.) tanár, könyvviteli szakíró, a kereskedelmi szakmunkásképzés egyik magyarországi megszervezője.

Élete[szerkesztés]

Az 1820-as évek végén javasolta a heti 4 órás szakoktatást megvalósító úgynevezett vasárnapi iskolák indítását, melyekben főképp a kereskedők tanoncai folytattak tanulmányokat. Pesten 1830-ban megalapította az első kereskedelmi nevelőintézetet, melynek tulajdonosa és igazgatótanára volt 1831-től.

Ebben az intézetben, amely 1838-ban nyilvánossági jogot kapott, teljes óraszámban folyt az oktatás német tannyelven és kötelező volt a magyar nyelvtani ismeretek, a jogi alapok és elemi történelmi ismeretek tanítása is. Ehhez a háromtagozatos iskolához csatlakozott egyik tagozatként az esti tagozattal kibővített vasárnapi iskola. A másik tagozaton kereskedelmi oktatást folytattak, nevelőintézet is tartozott hozzá.

Elhunyt 1841. június 1-jén hajnali 3 órakor, 44. évében. A Váci úti temetőben helyezték örök nyugalomra.

Munkái[szerkesztés]

  • Vorträge über die Handelswissenschaften. Pest, 1833–41. négy kötet.
  • Prolog der Handels-Lehranstalt. Ofen. 1835.
  • Die kaufmännische Buchhaltung. Pesth, 1840. (2. kiadás Uo. 1842.)
  • Neuestes Contor-Handbuch. Uo. 1840.
  • Das ungarische Handels- und Wechselrecht. Ofen, 1841. (Censurai példánya az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárában.)
  • Theoretisch-praktische Anleitung zur kaufmännischen Stylistik. 3. kiadás Pest, 1847. (4. kiad. Uo. 1855. 5. k. Uo. 1860. Körner Frigyes tanár által átdolgozva.)

Források[szerkesztés]

  1. a b c Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2022. november 10.)