Beöthy Leó

Beöthy Leó
Született	1839. Nagyvárad
Elhunyt	1886. január 5. Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	közgazdász
Sablon • Wikidata • Segítség

Beöthy Leó (Nagyvárad, 1839 – Budapest, 1886. január 5.) miniszteri osztálytanácsos és az országos statisztikai hivatal aligazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, szociológiai, közgazdasági és statisztikai író, A Hon című lap közgazdasági rovatvezetője.

Élete

Szülővárosában három latin iskolát végzett és édesatyja, Beöthy Sándor helytartótanácsos eleintén egy ex pap nevelőt tartott mellette; alig tizennégy éves korában magára hagyatva, a könyvolvasás szenvedélyének, nyelvek tanulásának és a szépirodalomnak élt. 1867-ben, mindjárt a kiegyezés után a földmivelés- ipar- és keresk. miniszteriumba lépett és 1877. január 22.-én cimzetes osztálytanácsossá neveztetett ki. 1883. április 23.-án valóságos osztálytanácsos és a magyar országos statisztikai hivatalnak aligazgatója lett; az utolsó években elmebetegség tünetei mutatkoztak nála. A Magyar Tudományos Akadémia 1877. május 24.-én választotta levelező tagjai sorába. György Endre tartott fölötte emlékbeszédet az Akadémiában.

Munkái

• Utazás a föld központja felé. Regény. Verne Gyula után ford. Pest, 1865. Két kötet. (2. kiadás. Budapest, 1878.)
• Egy jegyző orra. Szerelmi történet a mult századból. Regény About Edmund után ford. Pest, 1865.
• Természet ellen. Regény. Rahel után ford. Ugyanott, 1864. Két kötet.
• Magyarország áruforgalma Ausztriával és a külfölddel 1867-ben. Uo. 1868. (Hivat. Statist. Közlem. I. 4.)
• A kereskedelem Uo. 1869. (Statist. Előadások 6.)
• Magyarország áruforgalma Ausztriával és a külfölddel 1869-ben. Uo. 1871. (Hiv. Statist. K. IV. 3.)
• Magyarország bányászata 1868–69. években. Uo. 1872. (Hiv. Statist. Közl. V. 2.)
• Magyarország bányászata 1870–71-ben. Uo. 1873. (Hiv. Statist. Közl. VI. 1.)
• Juda, Izrael és Aram. Tört. tanulmány. Bpest, 1874. (Értek. a tört. t. kör. IV. 3.)
• A bankügy elmélete, különös tekintettel a jegybankkérdésre és hazai viszonyainkra. Uo. 1875. (a m. tud. akadémia által jutalomban részesült.)
• Magyarország bányászata 1872–73-ban. Uo. 1875. (Hiv. Statist. K. VII. 5.)
• Magyarország statisztikája. Zsebkönyv. A IX. stat. nemzetközi congressus alkalmából a m. kir. stat. hivatalban szerkesztette Keleti Károlylyal. Uo. 1876.
• Nemzetlét. Tanulmány a társad. tudomány köréből. Uo. 1876. (Ism. Bud. Szemle XI.)
• A társadalom keletkezéséről. Uo. 1878. (Értek. a társad. tud. kör. V. 3. Székfoglaló.)
• Magyarország vasútai 1876-ban. Uo. 1879.
• Magyarország vasútai 1878-ban. Uo. 1880.
• A társadalmi fejlődés kezdetei. Uo. 1882. (A m. tud. akadémia által a Marczibányi-jutalomban részesült. Ism. Századok 1883. Nemzetgazd. Szemle 1883.)

Az orsz. statisztikai hivatal Évkönyveit és Hivatalos Közleményeit mintegy tizenkét évig nem csak maga szerkesztette, de részben ő is írta. Piso című szomorújátékát kinyomatta, azonban a teljes kiadást maga semmisítette meg.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.  

További információk

• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
• Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Bp., Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931-1932.
• Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918.
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
• A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003.
• Magyar néprajzi lexikon. Főszerk. Ortutay Gyula. Bp., Akadémiai Kiadó, 1977-1982.
• A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
• Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-.
• Tolnai világlexikona. Bp., Magyar Kereskedelmi Közlöny, 1912-1919.
• Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933.
• Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942.
• Zsigmond Gábor: Beöthy Leó. A múlt magyar tudósai. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1974.
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.