Bezeréd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bezeréd
Kerekes kút a bezerédi Dózsa György utcában (2017)
Kerekes kút a bezerédi Dózsa György utcában (2017)
Bezeréd címere
Bezeréd címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeZala
JárásZalaegerszegi
Jogállásközség
PolgármesterFekete János (független)[1]
Irányítószám8934
Körzethívószám92
Népesség
Teljes népesség149 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség9,88 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület12,14 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 52′ 09″, k. h. 17° 00′ 47″Koordináták: é. sz. 46° 52′ 09″, k. h. 17° 00′ 47″
Bezeréd (Zala vármegye)
Bezeréd
Bezeréd
Pozíció Zala vármegye térképén
Bezeréd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bezeréd témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Bezeréd község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban, a Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén.

Fekvése[szerkesztés]

Zala vármegye északi részén, Zalaegerszegtől keletre található.

Közlekedés[szerkesztés]

Bezeréd közúton a ZalaszentmihályNagykapornakPókaszepetk között észak-déli irányban húzódó 7362-es útról Orbányosfa északi külterületén leágazó, 73 218-as számú, nagyjából két kilométeres mellékúton érhető el. Emellett egy rossz minőségű külterületi úton a 76-os főút felől is megközelíthető; ez a mintegy öt kilométeres útvonal Padár településen keresztül vezet. A falu központjából aszfaltozott út vezet a település külterületére, a Szabad Nép-telepre, ahonnan földúton lehet továbbmenni Zalakoppány felé.

A települést mindössze napi öt autóbusz járatpár köti össze Zalaegerszeggel.

Története[szerkesztés]

A település első említése a 13. század elejéről való, ekkor Zalavár és a pornói apátság volt a terület birtokosa. Később egyre többször találkozni a Bezerédj (Bezerédi, Bezerédy) családnévvel, akik 1359-től a terület birtokosai lettek.

A törökök viszonylag későn, az 1650-es évektől kezdve portyáztak a faluban, így komolyabb elnéptelenedése nem volt tapasztalható a korábbi évszázadokban. A 18. század során sokat fejlődött a település. Az 1740-es években templomot építettek, 1771-ben tanítót hívtak az itt élők. A falu egészen az 1940-es évekig a földművelés mellett nagyrészt állattartással és szőlőtermesztéssel foglalkozott.

A második világháborút követően komoly átalakuláson ment a község. Az 1945 és 1947 közötti földosztás során leginkább a pártállás alapján jutottak a gazdák földjeikhez. Az 1950-es években bevezették a villanyt, 1959-től autóbusz is jár a településre. 1963-ban kultúrház épült, ám ekkor már megállíthatatlanul folyt a településről való elvándorlás, akik leginkább a komoly munkaerőhiányban szenvedő Zalaegerszegre költöztek.

Az 1990-es évek során vezették be a vezetékes vizet, a gázt és a telefont, ám a falu így is komoly gondokkal küszködik, lakossága elöregedett, az elvándorlás sújtja.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990-1994: Szijártó László (független)[3]
  • 1994-1998: Szijártó László (független)[4]
  • 1998-2002: Szíjártó László (független)[5]
  • 2002-2006: Szíjártó László (független)[6]
  • 2006-2010: Szabó Anikó Zsuzsanna (független)[7]
  • 2010-2014: Szabó Anikó Zsuzsanna (Fidesz-KDNP)[8]
  • 2014-2019: Fekete János (független)[9]
  • 2019-től: Fekete János (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
141
134
126
135
154
149
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 90,2%, német 5,8%, román 1,9%. A lakosok 74,1%-a római katolikusnak, 6,1% reformátusnak, 8,8% felekezeten kívülinek vallotta magát (10,9% nem nyilatkozott).[10]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Bezeréd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Bezeréd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Bezeréd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  5. Bezeréd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  6. Bezeréd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  7. Bezeréd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  8. Bezeréd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  9. Bezeréd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  10. Területi adatok -Zala megye Archiválva 2018. november 15-i dátummal a Wayback Machine-ben Központi Statisztikai Hivatal

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]