Betörő az albérlőm (film, 1955)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Betörő az albérlőm
(The Ladykillers)
Rendező Alexander Mackendrick
Producer Seth Holt associate producer
Michael Balcon producer (nincs a stáblistában)
Forgatókönyvíró William Rose
Főszerepben Alec Guinness
Cecil Parker
Herbert Lom
Peter Sellers
Danny Green
Jack Warner
Katie Johnson
Zene Tristram Cary
Operatőr Otto Heller
Vágó Jack Harris
Jelmeztervező Anthony Mendleson
Gyártás
Gyártó Ealing Studios
Ország  UK
Nyelv angol
magyar TV-s szinkron
Időtartam 87 perc
Képarány 1,37:1 (1955)
1,66:1 (2007)
Forgalmazás
Forgalmazó UK Rank Organisation
Bemutató UK 1955. december 8.
1. szinkron:
Magyarország 1965. április 11. (MTV1-en)
2. szinkron:
Magyarország 2006. január 1. (TV2-n)
Magyar adó 1. szinkronnal:
MTV1
HBO
2. szinkronnal:
TV2
Díj(ak) BAFTA-díj a legjobb brit forgatókönyvnek
Korhatár Tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott.
Külső hivatkozások
IMDb-adatlap
PORT.hu-adatlap

A Betörő az albérlőm (eredeti cím: The Ladykillers) 1955-ben bemutatott angol bűnügyi vígjáték, fekete komédia.

A forgatókönyvet az amerikai William Rose írta, amiért Oscar-díjra jelölték és elnyerte a legjobb brit forgatókönyvnek járó BAFTA-díjat.

Cselekménye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

London, 1950-es évek

Mrs. Louisa Wilberforce, egy idős özvegy hölgy a kerületi rendőrség gyakori látogatója, ahol jól ismerik. Egyik nap bejelenti, hogy a barátnője kertjében egy űrhajó szállt le. A rendőrök barátságosan kitessékelik. Mrs. Wilberforce háza a londoni King's Cross pályaudvar vasúti alagútja fölött van, ahol a férjétől örökölt négy papagájjal él, és hogy ne legyen egyedül, rendszerint kiadja az emeleti helyiségeket.

Ezúttal Marcus professzor veszi ki a szobát, aki vonós hangszeren játszik, és szeretné, ha zenésztársaival a szobában gyakorolhatnának, amibe Mrs. Wilberforce beleegyezik, mert szereti a zenét. Valójában Marcus „professzor” és társai rablók, akik egy pénzszállító autó kirablását akarják végrehajtani. Az akció részleteit Marcus találja ki. A rablásban (tudtán kívül) az idős hölgy kulcsfontosságú szerepet játszik.

A látszat fenntartásához találkozásuk alkalmával egy lemezjátszón komolyzenei darabokat „adnak elő” (például Boccherini: Vonós kvintett E-dúrban, Op. 11 No. 5), így az idős hölgy nem fog gyanút és megdicséri a zenészek játékát.

A pénzszállító autót az utcán támadják meg, az őröket leütik, és négy fényes fémdobozt (amiben 60 000 font készpénz van) egy hatalmas utazóbőröndbe raknak. A bőröndöt a rablók a pályaudvarra szállítják, ahol a professzor előzetes kérésére az idős hölgy veszi át. A hölgy taxival hazaviszi a bőröndöt és átadja a professzornak.

A bonyodalom akkor kezdődik, amikor a rablók el akarják hagyni a házat. Norton, az együgyű, nagydarab gengszter hangszeres tokjában cselló helyett a rablott pénzt van. Amikor kilép az ajtón, a tok pántja megakad. Norton becsenget az ajtón, majd rángatni kezdi a tokon, mire az kinyílik és a pénz szétszóródik, éppen akkor, amikor Mrs. Wilberforce megjelenik az ajtóban és észreveszi a pénzt, amit a rablók igyekszenek gyorsan összeszedni. A rablók a kocsijukba pattannak, és elindulnak, de rövid tanakodás után visszamennek a házhoz, hiszen Mrs. Wilberforce személyleírást tudna adni róluk, és közülük többen benne vannak a rendőrségi nyilvántartásban. Marcus hirtelen azt találja ki, hogy Nortonnak húsüzlete volt, amit eladott, és ebből származik a pénz.

Váratlanul az idős hölgy négy barátnője érkezik látogatóba egymás után, az utolsónak érkező az aznapi újság címoldalán olvas a rablásról. A cikk Marcus „professzor”-t is érdekli, aki hangosan részleteket olvas belőle, többek között azt, hogy a rendőrségnek fogalma sincs, hogyan vitték ki a pénzt a pályaudvarról. Ekkor Mrs. Wilberforce erősen gyanakodni kezd. Kis nehézség árán betereli barátnőit a nappaliba, majd az előszobában rosszallását fejezi ki a rablóknak, és jelzi, hogy bejelenti az esetet a rendőrségen. Megkéri a rablókat, hogy a barátnőinek ne mondjanak semmit és egy órán keresztül viselkedjenek úriemberként, amit azok meg is tesznek (Marcus zongorázik, az idős hölgyek énekelnek és teáznak).

A rablók felhívják rá Mrs. Wilberforce figyelmét, hogy mivel ő is tevékenyen részt vett a végrehajtásban, a rendőrök nem fognak neki hinni, még azt is gondolhatják, hogy ő találta ki a rablást. Ő megígéri, hogy hallgatni fog az ügyről, de ragaszkodik hozzá, hogy a pénzt vissza kell adni.

A rablók ezért elhatározzák, hogy megölik. Az „őrnagy” már előre szól, hogy ő nem tudja megtenni, de amikor sorsot húznak gyufaszálakkal, ő húzza a rövidebbet. Kis hezitálás után megkéri a hölgyet, hogy menjen fel vele az emeleti szobába, mert szeretne beszélni vele. Ott az „őrnagy” azt mondja, hogy a többiek igazi bűnözők, és ő be fogja jelenteni a rablást. A hölgytől azt kéri, hogy vigyázzon a pénzre (ami a másik szobában van a hangszertokokban), majd az ablakon át távozik. Valójában magához veszi a tokokban lévő pénzt, de a többiek észreveszik a távozását és utánamennek a tetőre, ahonnan az „őrnagy” leesik és meghal. A hölgy nem tud semmit az egészről, várja a rendőrség kiérkezését és a fotelben szunyókálni kezd, mert fárasztó napja volt. A gengszterek újból sorsot akarnak húzni, de Norton közli velük, hogy nem bánthatják a hölgyet. Marcus megkéri, segítsen neki az „őrnagy” eltüntetésében, majd, miután elindultak, visszamegy a másik kettőhöz és hárman újabb sorsot húznak, ezúttal Harry a vesztes, neki kellene megölnie a hölgyet. Kint a szabadban az „őrnagy” holtteste egy talicskában van. Kis búcsúzkodás után Norton az alagút széléhez tolja a talicskát, majd Marcusszal együtt az alagút felépítményéről lábánál fogva lelógatják a holttestet és egy elhaladó tehervonat egyik nyitott kocsijába ejtik. Harry a nyakkendőjével akarja megfojtani az idős hölgyet, de amikor látja, hogy alszik, helyette a láda kulcsát veszi ki a zsebéből, amibe a cselló tokját zárta. Harry megpróbál a csellótokban lévő pénzzel az ablakon keresztül távozni.

Amikor Norton visszatér a házba és meglátja a hátrahanyatlott fejjel alvó hölgyet, azt hiszi, hogy végeztek vele. Először Louis-nak akar nekiesni, ő azonban a nyitott ablakra mutogat, ahol Harry távozott. Norton hamarosan üldözni kezdi Harryt, akinek kezéből kiesik a pisztolya. Norton egy kerítésdarabbal valószínűleg agyonveri Harryt (a jelenetet nem mutatják). Amikor visszatér a házba, Louis-ra támad, de amikor Mrs. Wilberforce megjelenik, abbahagyja.

Louis és Marcus Harry holttestét az alagút fölött lógatják és közben Louis azt javasolja, hogy ő megöli Nortont, Marcus pedig intézze el az asszonyt. Norton azonban a közelben van és mindent hall. Pisztoly van nála, amivel le akarja őket lőni, de csak néhány kattanás hallatszik, mert nem biztosította ki a fegyvert. Norton eltűnik a következő tehervonat mozdonyának gőzében, mert Louis leszúrja. Amikor le akarják ejteni Norton holttestét, Marcus azt fejtegeti, hogy az öregasszonnyal akkor sem tudnának végezni, ha 20-an vagy 30-an lennének, mert nem tudnának összefogni ellene. Amikor a következő mozdony füstje eloszlik, Marcus eltűnik. Louis lövöldözni kezd rá, mert Marcus a hangjával csalogatja, de nem találja el. Louis leereszkedik az alagút tetejéről a jelzőberendezéshez, mert onnan hallja a hangot. Marcus kiveszi a pisztolyt Louis zsebéből, majd feszegetni kezdi a vaslétrát, amin Louis kapaszkodik és sikerül is neki elválasztania a faltól, de még előtte Louis visszaszerzi a pisztolyt. Amikor létra egy kilendülés után visszatér a falhoz, Louis lelövi Marcust, majd leesik egy érkező vonat kocsijára. Marcus nem hal meg rögtön, de amikor a vasúti szemafor lehanyatló karja a nyakára sújt, Marcus is a mélybe zuhan, egy vagon platójára.

Mrs. Wilberforce újból a rendőrségre megy és elmondja, amit tud a rablásról, és hogy tudja, kik követték el, de a rablók mind eltűntek. A rendőrök ezúttal sem veszik komolyan. Amikor azt kéri, hogy valaki jöjjön el a pénzért, a rendőrök azt mondják neki, hogy meg is tarthatja. Az idős asszony hazafelé menet az utcán ülő koldusnak nagy összegű bankjegyet ad, amiért az utána is kiabál, de a hölgy nem fordul vissza.

Szereposztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szereplő Színész Magyar hang Leírás
1. szereposztás (1965) 2. szereposztás (2005)
Marcus „professzor” Alec Guinness Velenczey István Háda János a rablás szellemi atyja
Louis Harvey Herbert Lom Bárdy György Csernák János fekete ruhás gengszter
Harry Robinson Peter Sellers Garics János Kassai Károly kissé ügyetlen gengszter
Norton Danny Green Láng József Koroknay Géza együgyű, nagydarab gengszter
Claude Courteney „őrnagy” Cecil Parker Benkő Gyula Versényi László elegáns gengszter
Mrs. Louisa Alexandra Wilberforce Katie Johnson Pártos Erzsi Kassai Ilona az idős hölgy, aki kiadja a lakást
Főfelügyelő Jack Warner Gyenge Árpád Imre István
Rendőrőrmester Philip Stainton Farkas Antal Bácskai János
Mozgóárus Frankie Howerd Bánffy György ?
További szereplők Budai István
Dömsödi János
Simor Erzsi
Szegedi Szabó István
Bókai Mária
Illyés Mari
Némedi Mari
Seder Gábor
Szokol Péter
Várnagy Kati
mellékszereplők

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A film első ízben 2002. szeptember 10-én jelent meg DVD-n, majd a film 50-éves évfordulójára 2005-ben az Universal Ladykillers - 50th Anniversary Edition címmel adta ki.

Fogadtatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az amerikai filmkritikusok véleményét összegző Rotten Tomatoes 100%-ra értékelte 20 vélemény alapján.[1]

Díjak, jelölések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

elnyert díjak:
jelölések:

2000-ben a Total Film című magazin olvasói az 1955-ös Betörő az albérlőm filmet a „minden idők legnagyszerűbb komédiái” listán a 36. helyre választották. A The Guardian 2010-ben a filmet „minden idők legnagyszerűbb komédiái” listáján az 5. helyre sorolta be.

A film készítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forgatási helyszínek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mrs. Wilberforce háza, a No. 57 díszlet volt, amit Londonban a Frederica Street nyugati végében építettek meg, a vasúti Copenhagen Tunnel déli kijárata fölött (ez vezeti ki a vonatokat a King's Cross pályaudvar felől).

A házból kifelé nézve azonban az Argyle Street volt látható, a távolban a St Pancras vasútállomás tornyával.

Érdekesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A filmben a zenét a Sinfonia of London adja elő Dock Mathieson vezényletével.
  • Ebben a filmben játszott először együtt Herbert Lom és Peter Sellers. Később, a Rózsaszín párduc 1. és 2. részében komédiáztak együtt, mint Charles Dreyfus (Clouseau főnöke) és Jacques Clouseau, a kétbalkezes nyomozó.
  • Kenneth Connor, aki később a Folytassa... filmekben 17 alkalommal játszott, ebben a filmben mutatkozott be egy kameo-szerepben, mint taxisofőr.

Adaptációk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A filmnek rádióra átdolgozott változata első ízben 1996. január 13-án volt hallható a BBC Radio 4-en. A darab főszereplői Edward Petherbridge és Margot Boyd voltak.[2]
  • 2011-ben a filmből színpadi darab készült Graham Linehan rendezésében. Első bemutatója a Liverpool Playhouse-ban volt novemberben, majd a darab átkerült a londoni Gielgud Theatre-be.[3][4]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a The Ladykillers című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.