Beszter

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Beszter (szlovákul: Byster) Izdobabeszter településrésze, egykor önálló falu Szlovákiában a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kassától 8 km-re nyugatra a Tarca bal partján fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1332-ben a pápai tizedjegyzékben Bestur néven említik először, már ekkor volt plébániája és Gregorius nevű papját is említik. Az abaszéplaki kolostor uradalmához tartozott. A környező településekhez hasonlóan a középkorban ide is németeket telepítettek. 1427-ben Beszternek 20 portája volt, ez mintegy 100 lakost jelent. A 16. században lakossága jelentősen csökkent. 1553-ban mindössze öt porta volt a faluban, 1598-ban 26 háza volt. A 16. század végén itt is hódított a reformáció, temploma is a reformátusoké lett. 1720-ban 8 parasztcsalád élt a faluban. 1746-ban 104 lakosából 37 kálvinista, 25 görög katolikus, 6 római katolikus, 1 luteránus és 35 gyermek volt. A 18. században már vegyes magyar–szlovák lakossága volt, 1851-ben 400 felnőtt lakosából a magyarok voltak többségben.

Vályi András szerint "BESZTER. Bisztar. Magyar, és tót falu Abauj Vármegyében, birtokosa a’ SZENT ISTVÁN nevezetét viselő Kispapság, lakosai katolikusok, minden javakkal megáldotta a’ természet, ’s vagyonnyait Kassának szomszédságában lévén jól eladhattya, első Osztálybéli." [1]

Fényes Elek szerint "Beszter, (Bisztár), magyar-tót falu, Abauj vgyében, Kassához 1 1/2 órányira: 149 r. kath., 50 g. kath., 21 evang., 180 ref. lak. Ref. és kath. templom. Lakosai sok gyümölcsöt, különösen hires cseresznyét termesztenek. F. u. a Sz.-István seminariuma. " [2]

1910-ben 446, többségben magyar lakosa volt, jelentős szlovák kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]