Friedrich Bessel

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Bessel szócikkből átirányítva)
Friedrich Bessel
Született1784. július 22.[1][2][3]
Minden[4][5][2]
Elhunyt1846. március 17. (61 évesen)[1][2][3][6][7]
Königsberg[2]
Állampolgárságaporosz
HázastársaJohanna Bessel
Foglalkozása
Kitüntetései
  • A művészetek és a tudományok érdemrendje
  • Vörös Sas-rend 2. osztály
  • American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja
  • Lalande-díj (1816)
  • Foreign Member of the Royal Society (1825. június 9.)[8]
  • Királyi Csillagászati Társaság Aranyérme (1841)
Halál okaretroperitoneal fibrosis
A Wikimédia Commons tartalmaz Friedrich Bessel témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Friedrich Wilhelm Bessel (Minden, 1784. július 22. – Königsberg, 1846. március 17.) német természettudós, csillagász, geodéta, matematikus, Carl Friedrich Gauss kortársa.

Élete[szerkesztés]

1784. július 22-én született Mindenben, Észak-Rajna-Vesztfália egyik kisvárosában és 1846. március 17-én hunyt el Königsbergben (Kalinyingrád) Kelet-Poroszország akkori fővárosában. Szülei kereskedőnek szánták, és 1799-ben egy brémai kereskedőhöz adták tanulónak. Azonban a kamatszámítás helyett a hajózáshoz, a navigációhoz szükséges csillagászat és matematika jobban érdekelte, ezeket kezdte tanulmányozni. Mégsem lett tengerész – az utókor nagy szerencséjére.

Nem volt a korabeli gyakorlati csillagászatnak olyan ága, amelyben ne adott volna az utókornak valamilyen kulcsot további zárak kinyitásához, s ez a munkássága eredményezte, hogy róla mint a gyakorlati csillagászat atyjáról beszélünk. Ennél nagyobb megtiszteltetésben csak Gauss részesült az utókor részéről, akit a „matematika koronázatlan királyának” szoktak nevezni. Különösen fontos munkája a 61 Cygni jelzésű csillag távolságának megmérése, amelyet 1838-ban fejezett be. Azonban Bessel munkássága nem csupán a gyakorlati, hanem az elméleti csillagászatra, a matematikára és a geodéziára is kiterjedt.

Munkássága[szerkesztés]

1804-ben, 20 éves korában kiszámította a Halley-üstökös pályáját Thomas Harriot 1607. évi megfigyelésének adataiból.

Ezt a dolgozatát bemutatta Heinrich Wilhelm Olbersnek, aki tanítványává fogadta, és később így nyilatkozott róla: „egész csillagászati működésemnél nagyobb értékűnek tartom azt, hogy Besselt sikerült a csillagászatnak megnyernem”.

Tabulae Regiomontanae reductionum observationum astronomicarum ab anno 1750 usque ad annum 1850 computatae, 1830

1805-ben Olbers javaslatára Híeronymus Schröter alkalmazta lilienthali obszervatóriumában, ahol a megfigyelési feladatai mellett folytatta korábban kezdett vizsgálatait, melyek eredményeképpen 1818-ban Königsbergben kiadott Fundamenta astronomiae deducta ex observationibus James Bradley című publikációjában megadta a refrakció, a precesszió és az aberráció állandóit.

Bessel és Bradley megfigyelései igen sok csillagra terjedtek ki. Az említett állandók kiszámításánál igen komoly hibaszámítási ismeretekkel is kellett rendelkezni. Bessel maga mondta egy előadásában: Igaz mérési adatokról nem lehet szó, az adatok csak valószínű értékek, amelyeknek a valószínűsége annál nagyobb, minél kisebb az átlagostól való eltérések maximuma. Bernoulli és Gauss eredményeit ismerve maga is foglalkozott az idevágó matematikai kutatásokkal. A trigonometrikus polinomokra vonatkozó Bessel-féle feladatot ma is alkalmazzák a matematikát segédtudományként használó kutatásoknál.

Egyetemi csillagvizsgáló, Königsberg

1810-ben III. Frigyes Vilmos porosz király meghívta a Königsbergi Egyetemre, és megbízta az egyetemi csillagvizsgáló megszervezésével. 1813-ban készült el az intézet, amelyet Bessel haláláig vezetett. A szegényes műszerpark kezdetben elméleti kutatásokra kényszerítette. Ebben az időben vizsgálta a nevét viselő függvényt és egyenletet. A Bessel-féle függvény a Bessel-féle differenciálegyenlet megoldása, és a transzcendens függvények osztályába tartozik. A nulladrendű Bessel-függvény a kör alakú lemez rezgését és a körhullámokat írja le. Maga Bessel az egyenletet a bolygók perturbációszámítására használta, és vele kielégítő megoldást adott a Kepler-problémára.

1819-ben bővült a königsbergi intézet műszerállománya. Kaptak egy Reichenbach-meridiánt, és azzal mintegy 75 000 csillagot figyeltek meg. Eközben fedezte fel a „személyi egyenletet”: minden megfigyelő mást észlel, de az egyes megfigyelők tévedéseiben van olyan rendszeresség, amit figyelembe véve a mérések pontossága fokozható. Konzervatív tudós lévén az asztrofizika eredményeit gyanakodva fogadta: úgy vélte, a csillagászat feladata az égi objektumok helyzetének és pályájának minél pontosabb megadása.

1826-ban Berlinben meghatározta a másodpercinga hosszát. Erről az Untersuchungen über die Lange des einfachen Secundenpendels für Berlin című munkájában számolt be.

1831–32-ben Kelet-Poroszországban Baeyerral háromszögeléseket végzett, és meghatározta egy meridiánfok pontos hosszát.

1841-ben az addig ismert 10 legjobb fokmérésből megállapította a Föld lapultságát. Az eredmény Gradmessung in Ostpreussen und ihre Verbindung mit preussischen und russischen Dreiecksketten címmel 1838-ban jelent meg Königsbergben. Számításai szerint az egyenlítői sugár a = 6377,397 km, a sarki sugár b = 6356,079 km. Eszerint a lapultság 1:299,15, ami összevetve Hayford 1909. évi mérésével (1:296,95) és Kraszovszkij 1936. évi eredményével (1:298,78) az ő korában kiváló eredménynek számít.

Az első kozmikus távolság-mérés[szerkesztés]

1837 augusztusától 1838 októberéig figyelte a 61 Cygni mozgását. A mérések eredményeként azt kapta, hogy a csillag az égbolton olyan ellipszist ír le, amilyent a csillagnak az ekliptikához való viszonyából várt. Az ellipszis fél nagytengelyét 0,36"-nyinek találta, vagyis ekkora szög alatt látszana a földpálya fél nagytengelye a csillagról (parallaxis). Ebből az adatból már egyszerű számítással adódik, hogy a csillag távolsága 2,78 pc (parszek), azaz 9 fényév. Később még tökéletesebb műszerekkel a 61 Cygni parallaxisát 0,30"-nek mérték.

Tudományos elismerései[szerkesztés]

A Bessel nevét viselő fogalmak[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. ↑ a b c d Bessel, Friedrich Wilhelm
  3. ↑ a b MacTutor History of Mathematics archive. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
  4. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 10.)
  5. ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Бессель Фридрих Вильгельм, 2015. szeptember 28.
  6. ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  7. ↑ KNAW Past Members (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  8. ↑ List of Royal Society Fellows 1660-2007. Royal Society

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Friedrich_Bessel&oldid=27076467”