Berzétekörös

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Berzétekörös
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Rozsnyói
Turisztikai régió Felső-Gömör
Rang község
Polgármester Fábián András
Népesség
Teljes népesség 484 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 70 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 300 m
Terület 6,91 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Berzétekörös  (Szlovákia)
Berzétekörös
Berzétekörös
Pozíció Szlovákia térképén
Koordináták: é. sz. 48° 38′, k. h. 20° 28′
é. sz. 48° 38′, k. h. 20° 28′
Berzétekörös weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Berzétekörös (szlovákul Kružná) község Szlovákiában a Kassai kerület Rozsnyói járásában, Rozsnyótól 5 km-re délnyugatra. 2011-ben 484 lakosából 360 magyar és 109 szlovák volt.

Tartalomjegyzék

Nevének eredete [szerkesztés]

A falu neve a kőris fanévből származik, előtagja Berzéte közelségére utal.

Története [szerkesztés]

1327-ben "Keurus" néven említik először, a Batizok berzétei várának uradalmához tartozott, de ekkor a birtokot elcserélték a Máriássyakkal. 1427-ben 18 adózó portája volt. A 16. században a Bebekek és a Máriássyak birtoka. Később birtokvita alakult ki a két cslád között, mely a Bebekek kihalásával oldódott meg és a Máriássyak a jobbágyság megszűnéséig megtartották a birtokot. 1828-ban 35 házában 434 lakos élt. Lakói mezőgazdaságból, állatartásból, erdei munkákból, napszámból, szénégetésből éltek.

Vályi András szerint "KÖRÖS. Magyar falu Gömör Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Rozsnyóhoz nem meszsze, mellynek filiája, határjának 2/3 része köves, hegyes, és nehéz mivelésű, legelője szoross, fája tűzre van, piatzozása Szomolnokon. " [2]

Fényes Elek szerint "Körös, Gömör v. magyar falu, Rosnyóhoz dél-nyugotra 1 1/2 órányira: 60 kath., 174 evang., 200 ref. lak. Határa ámbár hegyes, de mégis termékeny. Szenet éget. F. u. a Mariássy nemzetség." [3]

1910-ben 425, túlnyomórészt magyar lakosa volt. 1920-ig Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott. 1938 és 1945 között Magyarországhoz tartozott.

2001-ben 534 lakosából 433 magyar és 95 szlovák volt.

Nevezetességei [szerkesztés]

  • Evangélikus temploma 1692-ben épült, 1786-ban megújították. Berendezése 18. századi.
  • Jézus Szíve kápolnája 1880-ban épült.

További információk [szerkesztés]

Források [szerkesztés]

  1. http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés